Címke: hírek

33 fotó a gettóból – A varsói gettófelkelés eddig sosem látott képeiről készült dokumentumfilm

A film az 1943-as varsói gettófelkelés idején készült fényképek történetét mutatja be, amelyeket nem a német megszálló erők, hanem egy civil készített. A példa nélküli felvételek egy sosem látott aspektusát mutatják meg a gettó életének, illetve a felkelés eseményeinek, amelyek szembehelyezkednek az akkori propaganda számára készült film- és fényképfelvételekkel. A lengyel Jan Czarlewski rendezte dokumentumfilm a fényképeket készítő tűzoltó leszármazottjait, szakértőket és kutatókat is megszólaltat, miközben az eredeti fényképeket is bemutatja. A 33 Photos from the Ghetto című HBO Original dokumentumfilm január 27-től látható.

Tovább

Looking at LIFE: a magazin, amely képekben mesélte el a világot

Looking at LIFE címmel nyílt kiállítás a New York-i Staley-Wise Galleryben a LIFE magazin első száma megjelenésének 90. évfordulója alkalmából. A tárlat a 20. századi amerikai fotográfia egyik legmeghatározóbb médiuma, a LIFE magazin vizuális örökségéből válogat. A 2026. február 21-ig látható tárlat a magazin és az alkotók archívumaiból származó felvételekkel idézi fel azt a korszakot, amikor a LIFE képriportjai milliók számára közvetítették a világ eseményeit: a nagypolitikától és tudományos áttörésektől egészen a mindennapi élet intim pillanataiig.

Elhunyt Keleti Éva (1931–2026)

Életének 95. évében elhunyt Keleti Éva Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus, érdemes és kiváló művész, a gyászhírt a család pénteken közölte az MTI-vel.

Amikor az AI választ: képpárosító eszközt indított a Cleveland Museum of Art

A Cleveland Museum of Art izgalmas új ArtLens AI: Share Your View eszközt mutatott be, amely mesterséges intelligencia segítségével köti össze a látogatók saját fotóit a múzeum online gyűjteményével, így akár egy mai privát turistafotó is párba állítható egy több száz éves műalkotással. A projekt jól illeszkedik abba az online gyűjtemény- és digitális innovációs stratégiába, amely az intézmény célja, hogy a művészetet ne csak fizikailag, hanem virtuálisan is megtapasztalhatóvá és személyessé tegye.

Mélységek és magasságok – Eve Arnold kiállítása Berlinben

Eve Arnold a 20. századi fotográfia egyik legérzékenyebb és legkövetkezetesebb megfigyelője volt: a Magnum első női tagjaként ugyanazzal az empátiával fordult Hollywood sztárjai és a társadalom peremén élők felé. A berlini F³ – Space for Photography nagyszabású kiállítása most azt az életművet mutatja be, amely Marilyn Monroe ikonikus portréin túl a szegénység, a politika, az identitás és az emberi méltóság kérdéseit is következetesen vizsgálta.

Mit nézzünk februárban? – A Punkt fotókiállítás ajánlója

Februárban sem maradunk fontos és izgalmas fotókiállítások nélkül, ezúttal is számos múzeum és galéria várja új tárlatokkal és programokkal a látogatóit. Az egyéni- és csoportos kiállításokon olyan témákkal találkozhatunk, mint a lakótelepek világa, a kortárs testábrázolás, Benkő Imre első posztumusz kiállítása, a kelet-európai vizuális kultúra markáns lenyomatai és a szerelem. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.

Fotográfia vs. AI: riasztó adatok egy friss szakmai kutatásból

Egy friss brit szakmai felmérés szerint a fotográfusok több mint fele már elveszített megbízásokat a generatív mesterséges intelligencia miatt, miközben drasztikusan csökken a publikált és a megrendelésre készített képek száma is. Az Association of Photographers (AOP) adatai nemcsak a bevételkiesés mértékére világítanak rá, hanem arra is, hogyan változik meg a fotográfusok viszonya a saját archívumaikhoz, jogaikhoz és a mesterséges intelligenciához.

A vizuális brand genezise: Oscar Wilde és Napoleon Sarony 1882-es portréja

2026 február 18-án a Bonhams Knightsbridge-i árverésén egy látszólag szerény méretű kabinetkártya kerül kalapács alá. A szépia tónusú albuminprinten Oscar Wilde áll, teljes alakos beállításban, egy díszített stúdiófalnak támaszkodva. A becsérték 1500 és 2500 font – átszámítva nagyjából 670 ezer és 1,1 millió forint között – mozog. A tétel azonban jóval többet hordoz, mint amennyit ezek a számok sugallnak: egy vizuális korszakváltás lenyomatát.

Peter Hujar egy napja – amikor a hétköznapi idő válik művészetté

Film készült Peter Hujar életéről, de nem a megszokott módon. Ira Sachs új alkotása, az Egy fotográfus egy napja nem kronologikus életrajz, nem pályakép és nem is kánonmagyarázat. Egyetlen beszélgetésre és egyetlen nap történetére épül, mégis pontos és érzékeny képet ad arról az alkotói létezésformáról, amely Peter Hujart a 20. századi New York művészeti és queer közegének meghatározó fotográfusává tette. A filmet 2025-ben mutatták be, a főszerepeket Ben Whishaw és Rebecca Hall alakítják.

Tovább

„A film túl drága” – Sally Mann 74 évesen elengedte az analóg technikát

Sally Mann neve és életműve összeforrt a lassú tempójú, olykor fizikai megpróbáltatásokkal járó archaikus fotográfiai eljárásokkal. A 74 éves alkotó, aki többek között a kollódiumos nedves eljárás és a 8 × 10 inches síkfilm megszállottjaként vált a kortárs fotográfiai kánon részévé, most váratlanul félretette harmonikakihuzatos Deardorff kameráját, és digitális technikára váltott. Idén januárban bejelentett döntése mögött azonban nem kényelmi szempontok, hanem a modern fotográfia egyik legégetőbb problémája, az analóg – esetében főként az archaikus technikákhoz használt – nyersanyag elszabadult költségei és a fizikai korlátok kendőzetlen valósága áll.

Amikor felvillan a világ – kiállítás a vaku hatásáról a fotográfiában

Amikor a vaku egy pillanat töredéke alatt felfedi a sötétséget, a félhomályt és az árnyékokban rejlő részleteket, mindaz, ami addig láthatatlan volt, hirtelen a figyelem középpontjába kerül. Erre a meghatározó momentumra épít a Swiss Camera Museum Flash! A Brief History of Artificial Lighting for Photography című kiállítása, amely a fotográfia közel két évszázadának történetén vezeti végig a látogatót. A svájci Vaud kantonban található vevey-i múzeum tárlata valójában azt meséli el, hogy miként formálta a mesterséges villanófény világunk leképezését és hogyan befolyásolta a valóság megtapasztalását, mind technikai, mind esztétikai és kulturális értelemben.

A fotográfia mint időutazás – Time Travelers a MoMA-ban

A fotográfia portál egy másik világba, legyen az a művész koncepciója, vagy egy önálló univerzum a saját jogán; általa kerülhetünk legközelebb az időutazáshoz. Gayle Greenhill (1936–2017) évtizedekig kutatta ezt a filozófiát elszánt lelkesedéssel, Henry Fox Talbottól (1800–1877) JoAnn Verburgig (1950–), dokumentarista klasszikusoktól konceptualista önarcképekig több száz felvételt adva kollekciójához. A halála után a MoMA-nak adományozott gyűjtemény több mint 50 képét először New Yorkban 2026. február 16-ig tekintheti meg a nagyközönség.

Egy ikonikus fotó, amelynek története évtizedekkel később darabjaira hullott

Kevés fénykép határozta meg annyira a 20. század kollektív emlékezetét, mint az az 1972. június 8-án készült felvétel, amelyen egy meztelen, kilencéves vietnami kislány, Phan Thi Kim Phuc fut sikoltozva egy napalmtámadás után. A kép – hivatalos címén The Terror of War – fél évszázadon át Nick Ut, az Associated Press fotóriporterének neve alatt szerepelt, Pulitzer-díjat nyert, tankönyvekbe került és a háborús fotográfia egyik alappillérévé vált. 2025-ben azonban mindez megingott.

Szépség és brutalitás – Lee Miller életműve a Tate Britain kiállításán

Lee Miller amerikai művész és haditudósító felvételei gyakran egyszerre kíméletlenek és szürreálisak. A 20. század egyik legmeghatározóbb pályája során a szépség és a brutalitás fogalmaival egyaránt dolgozott, alkotói korszakai külön-külön is nagy figyelmet és elismerést kaptak. A Tate Britain nagyszabású kiállítása most ennek az egyedülálló életműnek állít emléket. A retrospektív tárlat bemutatja fotográfiai pályájának teljes ívét, amely a divat világától a második háború alatt készített megdöbbentő felvételekig terjed. A kiállítás február 15-ig várja látogatóit Londonban.

A búzamezőtől Szaúd-Arábiáig – Ritka közelségből mutatja meg Agnes Denest Ethan Hawke új dokumentumfilmje

Dokumentumfilm készül a magyar származású Agnes Denesről: a filmet Alexandra Shiva rendezi, executive producerként Ethan Hawke vesz részt a projektben. Az 1931-ben Budapesten született művész – akinek munkáit nemrég a Szépművészeti Múzeumban láthattuk – több mint hat évtizede él és alkot New Yorkban, ahol munkásságát a konceptuális gondolkodás, a tudomány és a filozófia határterületei, valamint a környezeti kérdések korai és következetes vizsgálata határozza meg.