Több mint száz év filmcsillagainak aláírt portréit árverezték el egy különleges gyűjteményből, amely nemcsak a sztárkultusz történetét meséli el, de a portréfotózás evolúcióját is dokumentálja. Greta Garbótól Brad Pittig, Chaplintől Audrey Hepburnig: ritkán látott képek és személyes üzenetek idézik meg a mozi aranykorait.
A LensCulture idén tizenkettedik alkalommal rendezte meg nemzetközi portréfotó-pályázatát, amely a műfaj személyes, társadalmi és politikai dimenzióit egyaránt ünnepli. A nemzetközi zsűri tagjai Francesca Marani (Vogue Italia), Clare Freestone (National Portrait Gallery) és Noelle Théard (The New York Times Style Magazine) voltak. A nyertes művek több nemzetközi kiállításokon is láthatók lesznek, köztük New Yorkban, a LensCulture tárlatán. A pályázat összdíjazása 10 000 dollár volt.
A fotótörténet legismertebb nevei között egy magyar fotográfus különös, enigmatikus képe is helyet kapott a világ egyik legrangosabb galériájában. A Howard Greenberg Gallery Sign of the Times (A kor jele) című tárlata azt vizsgálja, hogyan válnak a fényképek egy korszak lenyomatává – és hogyan nyer új értelmet egy évtizedekkel ezelőtt készült magyar trükkfotó a mai vizuális kultúrában.
Az internetet elárasztó mesterséges intelligencia által generált képek és videók olyan hitelesnek tűnnek, hogy gyakran a szakértők is alig tudják megkülönböztetni őket a valós alkotásoktól. Hany Farid, a Berkeley Egyetem kutatója és professzora több évtizede dolgozik azon, hogy visszaállítsa az emberek bizalmát a digitális médiában. TED-előadásában bemutatja, hogyan lehet – és miért kell – felismerni a mesterséges intelligencia által generált hamis képeket és mit tehetünk az online tér megtisztításáért.
Egy majdnem elfelejtett viktoriánus művészeti album, amelyet évtizedeken át egy marylandi szekrény rejtett, most újra a figyelem középpontjába került. Peter Henry Emerson 1886-ban megjelent, forradalmi jelentőségű albuma, a Life and Landscape on the Norfolk Broads 52 240 fontért (24,2 millió forintért) kelt el a Rosebery’s Fine & Decorative Art július 10-i londoni aukcióján. Az album nemcsak ritkaságával, hanem művészettörténeti jelentőségével is kiemelkedik a fotográfia történetében.
Történelmi jelentőségű fordulópontot ünnepelt idén a német PRC cég, amely tizedik évfordulója alkalmából meghirdette a világ első olyan fotópályázatát, amelynek zsűrijét kizárólag mesterséges intelligencia alkotta. A People in Focus névre keresztelt verseny különlegessége nemcsak az automatikus elbírálás volt, hanem az is, hogy a képek értékelése valós időben zajlott, a pontszámokat pedig azonnal nyilvánosságra hozták egy nyilvános ranglistán.
96 éves korában elhunyt Tadeusz Rolke (1929–2025), a lengyel dokumentarista fényképészet kiemelkedő alakja. Több mint hat évtizedes pályafutása során nemcsak a világtörténelem fontos pillanatait örökítette meg, hanem a varsói művészeti életet, valamint a főváros közelében élő roma közösségek mindennapjait is.
A világ első fennmaradt fényképét próbálta digitálisan restaurálni a ChatGPT, pontosabban a DALL·E képgenerálója. A Redditen nyilvánosságra hozott kísérletből nem technikatörténeti áttörés, inkább látványos kudarc lett. De vajon valóban kudarcról beszélhetünk? Vagy az eredmény inkább látlelet arról, hogyan képzeljük el a múltat 2025-ben?
Március végén debütált első önálló kiállításával a svájci Photo Elysée-ben a fiatal divatfotográfus, Tyler Mitchell. A Vogue 125 éves tradícióját rúgta fel, amikor 2018-ban, mindössze 23 évesen, első afroamerikai fotográfusként Beyoncéról készített portréja került fel a magazin címlapjára. Hiába a hírnév, Tyler Mitchell Wish This Was Real című tárlata ugyanarról a társadalmilag érzékeny, rendkívüli esztétikai érzékkel megáldott művészről ad tanúságot, aki már a kezdetektől fogva tudta, hogyan nyúljon olyan kényes témákhoz, mint a rasszizmusba ágyazott szépségideál vagy az afroamerikai közösségek láthatósága és kulturális reprezentációja.
A C/O Berlin Talent Award 2025 ismét aktuális témákat helyez középpontba: Sheung Yiu (Inter)Faces of Predictions című projektje a kulturális és technológiai arcelemzés kérdéseit vizsgálja, míg Megan Williams teoretikus az arcfelismerés és a képi technológiák etikai, társadalmi vetületeire hívja fel a figyelmet. Az idei díjazottak és shortlistes alkotók munkái a dokumentarizmus új stratégiáira adnak friss válaszokat.
Mi történik, ha egy történelmi fotóarchívum és a mesterséges intelligencia találkozik? Elena Efeoglou görög képzőművész legújabb projektje egyszerre idézi és kérdőjelezi meg August Sander híres portréalbumának hitelességét. A kölni Die Photographische Sammlung / SK Stiftung Kultur épületében megrendezett tárlat a fotográfia, az emlékezet és a fikció határait feszegeti.
Júliusban sem maradunk izgalmas fotókiállítások nélkül, hiszen ismét számos múzeum és galéria várja új tárlatokkal a látogatóit. André Kertész első feleségének képei, egy díjnyertes fotókönyv a vendéglátásról, a leghíresebb hazai sajtófotók és Szipál Márton életmű-kiállítása. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.
2025. június 27-én rendezte meg a bécsi Leitz Photographica Auction cég a 46. árverését a németországi Wetzlarban. A helyszínt magától értetődőnek mondhatjuk, hiszen a rendező 2017 óta a Leica Camera AG. hivatalos aukciósháza. Az árverés sorszámozása jelzi: a jelenlegi vezetés is elfogadja az aukciós sorozat 2002. november 15-i, WestLichtben történt indítását. A rendezők a világ minden tájáról azért hívták a gyár melletti épületben megrendezett árverésre a gyűjtőket, mert éppen száz évvel ezelőtt került kereskedelmi forgalomba a Leitz Camera, azaz a Leica első, már sorozatban gyártott típusa.
2024 májusában érkezett meg Chilébe a világ eddigi legnagyobb digitális kamerája, amelyet a Rubin Obszervatórium épített az amerikai SLAC Nemzeti Gyorsítólaboratóriumban. A kamerát 2025 elején szerelték fel a Simonyi Survey Teleszkópra, ahol a következő évtizedben az égbolt eddigi legrészletesebb feltérképezésére vállalkozik. A Rubin Obszervatórium első nyilvános bemutatkozása ma, 2025. június 23-án lesz, amikor világszerte élő közvetítés keretében mutatják be az első képeket és videókat.
Myriam Boulos libanoni fotográfus nyerte el a 2025-ös Foam Paul Huf-díjat, a kortárs fotográfia egyik legjelentősebb nemzetközi elismerését. Munkáiban a test, a vágy és a politikai feszültség metszéspontjait kutatja egy olyan világban, ahol a személyes szabadság mindennapos küzdelem. Myriam Boulos az első közel-keleti művész, aki elnyerte a Foam Paul Huf-díjat.