26 • 05 • 15
Baki László

AI-botrány az egyik legrangosabb nemzetközi fotópályázat döntőjében
26 • 05 • 14
Szabó Benedek

Így írhatjuk le a nevünket a NASA műholdképeivel
26 • 05 • 13
Sas Liza

Válogatás a 11. Photo London kiállításainak képeiből
26 • 05 • 14
Szabó Benedek

Így írhatjuk le a nevünket a NASA műholdképeivel

A NASA az idei Föld napja alkalmából egy különleges interaktív weboldalt készített, amelyen a Landsat-program keretében készült műholdfelvételeiből állíthatják össze saját nevüket vagy bármilyen szót. A Your Name in Landsat elnevezésű projektet a Kennedy Space Center április 22-én azzal a céllal indította el, hogy felhívja a figyelmet a Föld leglátványosabb értékeire és arra, hogy az amerikai űrügynökség milyen eredményeket ért el bolygónk dokumentálásában az elmúlt mintegy öt évtizedben.

26 • 05 • 13
Sas Liza

Válogatás a 11. Photo London kiállításainak képeiből

Május 14–17. között elhagyja a Somerset House-t, és a kensingtoni Olympia 1,3 milliárd fontból felújított csarnokaiban nyit az Egyesült Királyság vezető fotóvására. A tizenegyedik Photo London nemcsak fizikailag települ át – Steven Meisel Master of Photography-kiállítása, egy tizenhét női és nembináris művészt felvonultató Autograph-tárlat, első alkalommal megjelenő filmvetítőterem, valamint a radikálisan bővített kurátori szerkezet a kortárs képalkotás határainak újragondolását jelzi.

26 • 05 • 12
Sas Liza

Bamakói metszetek: Seydou Keïta öröksége a Brooklyn Múzeumban

Lenyűgöző megfigyelni, miként képes a fotográfia kultúránként eltérő jelentést magára ölteni – a huszadik század közepének Bamakójában (Mali) ez a fókusz egyértelműen a közösségre és az emberi jelenlétre helyeződött. A Dakar-Niger vasútvonallal a modernitásba felgyorsuló, függetlenségére váró társadalom 1948 és 1960 közötti sűrű éveit Seydou Keïta az elébe ülő közösség portréiba sűrítve örökítette meg. A Brooklyn Múzeum Seydou Keïta: A Tactile Lens című tárlata messze túlmutat egy klasszikus életmű-kiállításon: a Pigozzi-gyűjteményre és a család hagyatékára támaszkodva a képeket fizikai kiterjedésükben, egy átalakuló korszak tárgyi és szellemi rétegein keresztül teszi tapinthatóvá a nagyközönség számára.

26 • 05 • 11
Somosi Rita

A hitelesség alkonya – Phillip Toledano és a mesterséges intelligencia nosztalgiája

Phillip Toledano legújabb, a berlini Fotografiskában látható projektje, az Edward Trevor: Never Seen the Light, korunk egyik legfontosabb művészeti kérdését szegezi a nézőnek: mi tesz egy képet igazsággá? Toledano egy zseniális kurátori trójai falovat épített, amely a klasszikus archívumok tekintélyével él vissza, hogy aztán a falak között darabokra szedje a dokumentarista fotográfiába vetett hitünket és leleplezze saját mesterséges eredetét.

26 • 05 • 10
Kéri Gáspár

Amikor a véletlen történelmet ír – Isépy László huszárezredes privát fotográfiai öröksége

Ritka pillanat, amikor egy családi örökség és a tudományos kutatás a véletlennek köszönhetően találkozik. Isépy László, az Osztrák–Magyar Monarchia egykori katonatisztje és a Ludovika tanára nyilvánvalóan nem sejtette, hogy üvegnegatívjai egyszer Ausztráliában lelnek biztonságos otthonra. Végül onnan fedezte fel őket egy magyar muzeológus, általa pedig a hazai közönség. Az ausztrál Past on Glass projekt, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) munkatársának véletlen egymásra találása révén egy különleges privát fotográfiai életmű darabjai kerültek elő néhány éve a felejtés homályából.

26 • 05 • 09
Szabó Benedek

Élesedő vita a műfajok szétválasztásában – meddig lehet teret engedni a mesterségesen generált képeknek?

Joan Fontcuberta spanyol konceptuális alkotó friss kötetében a mesterséges intelligencia és a fotográfia viszonyát elemzi. Esszéi széles körben nagy figyelmet kaptak. Az idén tavasszal kiadott Immagini Latenti azért válhatott hamar fontos hivatkozási ponttá, mert a fény- és a szoftveralapú képalkotás körüli viták legfontosabb példáit elemzi. Foglalkozik többek között a német Boris Eldagsen 2023-as AI-képével, amely a Sony World Photography Awardson aratott győzelmet valódi fotográfiák között, de előkerül Miles Astray esete is, aki egy valódi fotográfiát nevezett be egy AI-képeknek szóló pályázatra és nyerte el a fődíját. A könyvben megfogalmazott meglátásokra a hivatkozott szerzők is reagáltak, akik szintén fontosnak látják a problémakör aktív tematizálását, de sokban bírálták is a szerzőt.

26 • 05 • 08
Somosi Rita

A fogyasztás esztétikája és a pusztulás krónikája avagy Martin Parr globális vészjelzése a Jeu de Paume-ban

A nemrég elhunyt Martin Parr (1952–2025) neve évtizedek óta összefonódott a brit középosztály és a globális turizmus ironikus, olykor kegyetlen, de minden esetben tűpontos dokumentálásával. A párizsi Jeu de Paume Global Warning című kiállítása azonban merészebb vállalkozásra hív: arra ösztönzi a nézőt, hogy az életművet ne csupán társadalomkritikai szatíraként, hanem az antropocén kor látleleteként értelmezze újra. A cím tudatos nyelvi kettőssége – a global warming és a global warning közötti elcsúszás – pontosan jelöli ki Parr pozícióját: nem aktivista értelemben vett figyelmeztetést fogalmaz meg, hanem képi evidenciákat halmoz fel egy civilizációs állapotról, amely már régóta túl van az észlelés küszöbén.

Mutass többet

Kiemelt cikkek

Random