A fényképezőgép nélküli kép – Man Ray-album jelent meg a Met gondozásában

Man Ray a 20. század egyik legnagyobb újítója volt, aki a fotográfiát a modern művészet kiemelt médiumává tette. Munkásságát nemrég a Metropolitan Museum of Art mutatta be, a Man Ray: When Objects Dream című kiállítás Stephanie D’Alessandro és Stephen C. Pinson kurátori koncepciója mentén épült fel, a fókuszban a művész saját képalkotó technikája, a rayogram állt. A tárlathoz átfogó igényű kísérő kiadvány is készült, amely szintén a rayogram felől közelít a művész életművéhez, ám átfogóbb, művészettörténeti és művészetfilozófiai aspektusokat is beemel az alkotások elemzéséhez és kontextusba helyezéséhez.

Amikor felvillan a világ – kiállítás a vaku hatásáról a fotográfiában

Amikor a vaku egy pillanat töredéke alatt felfedi a sötétséget, a félhomályt és az árnyékokban rejlő részleteket, mindaz, ami addig láthatatlan volt, hirtelen a figyelem középpontjába kerül. Erre a meghatározó momentumra épít a Swiss Camera Museum Flash! A Brief History of Artificial Lighting for Photography című kiállítása, amely a fotográfia közel két évszázadának történetén vezeti végig a látogatót. A svájci Vaud kantonban található vevey-i múzeum tárlata valójában azt meséli el, hogy miként formálta a mesterséges villanófény világunk leképezését és hogyan befolyásolta a valóság megtapasztalását, mind technikai, mind esztétikai és kulturális értelemben.

A fotográfia mint időutazás – Time Travelers a MoMA-ban

A fotográfia portál egy másik világba, legyen az a művész koncepciója, vagy egy önálló univerzum a saját jogán; általa kerülhetünk legközelebb az időutazáshoz. Gayle Greenhill (1936–2017) évtizedekig kutatta ezt a filozófiát elszánt lelkesedéssel, Henry Fox Talbottól (1800–1877) JoAnn Verburgig (1950–), dokumentarista klasszikusoktól konceptualista önarcképekig több száz felvételt adva kollekciójához. A halála után a MoMA-nak adományozott gyűjtemény több mint 50 képét először New Yorkban 2026. február 16-ig tekintheti meg a nagyközönség.

Egy ikonikus fotó, amelynek története évtizedekkel később darabjaira hullott

Kevés fénykép határozta meg annyira a 20. század kollektív emlékezetét, mint az az 1972. június 8-án készült felvétel, amelyen egy meztelen, kilencéves vietnami kislány, Phan Thi Kim Phuc fut sikoltozva egy napalmtámadás után. A kép – hivatalos címén The Terror of War – fél évszázadon át Nick Ut, az Associated Press fotóriporterének neve alatt szerepelt, Pulitzer-díjat nyert, tankönyvekbe került és a háborús fotográfia egyik alappillérévé vált. 2025-ben azonban mindez megingott.

Szépség és brutalitás – Lee Miller életműve a Tate Britain kiállításán

Lee Miller amerikai művész és haditudósító felvételei gyakran egyszerre kíméletlenek és szürreálisak. A 20. század egyik legmeghatározóbb pályája során a szépség és a brutalitás fogalmaival egyaránt dolgozott, alkotói korszakai külön-külön is nagy figyelmet és elismerést kaptak. A Tate Britain nagyszabású kiállítása most ennek az egyedülálló életműnek állít emléket. A retrospektív tárlat bemutatja fotográfiai pályájának teljes ívét, amely a divat világától a második háború alatt készített megdöbbentő felvételekig terjed. A kiállítás február 15-ig várja látogatóit Londonban.

Milyen képeket tartunk meg, és miért törlünk? – A mindennapi fényképezés pszichológiája

A fényképezés folyamata számos olyan tényezőt foglal magában, amelyre képkészítés közben kevésbé lehet reflektálni. A munkát éppen úgy hatják át a tudatos, kognitív alapú döntések, mint az intuitív aspektusok. A terepmunkán, a megrendelésre vagy a stúdióban létrejövő felvételek elkészítését követően hasonlóan összetett folyamat következik, amely során az egyértelműen rontott képek kiszelektálása után alaposabb válogatás történik. A fénykép sorsa lényegében ekkor dől el, itt derül ki, hogy része lehet-e egy családi albumnak vagy nyilvánosságra kerülhet-e. A felvételek elbírálása, egymáshoz történő hasonlítása, majd a legjobbak megtartása a szakmai szempontok mellett egyéni szempontokat is igényel, a döntés tehát művészi, esztétikai és pszichológiai szempontokból is megközelíthető, amelyek részletesebb megértése akár a saját fényképezési és kiválasztási gyakorlatoknak is új perspektívákkal szolgálhat.

A búzamezőtől Szaúd-Arábiáig – Ritka közelségből mutatja meg Agnes Denest Ethan Hawke új dokumentumfilmje

Dokumentumfilm készül a magyar származású Agnes Denesről: a filmet Alexandra Shiva rendezi, executive producerként Ethan Hawke vesz részt a projektben. Az 1931-ben Budapesten született művész – akinek munkáit nemrég a Szépművészeti Múzeumban láthattuk – több mint hat évtizede él és alkot New Yorkban, ahol munkásságát a konceptuális gondolkodás, a tudomány és a filozófia határterületei, valamint a környezeti kérdések korai és következetes vizsgálata határozza meg.

Mit kérdez a Z generáció a fotográfián keresztül? – 66 fiatal fotográfus a Photo Elysée kiállításán

Húsz évvel azután, hogy a Photo Elysée először megnyitotta kapuit a feltörekvő fotográfusok előtt, az intézmény most egy új csoportos kiállítást mutat be. A Gen Z: Shaping a New Gaze című tárlat összesen 66 fiatal művész munkáit állítja ki, elsősorban a Z generáció képviselőitől. A kiállítás fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy a legújabb művészgeneráció – vagyis azok az alkotók, akik az 1990-es évek közepe és 2010 között születtek – témáikban és kifejezésmódjaikban új utakat keresnek, de emellett arra is választ keres, hogy ezt a nemzedéket milyen kérdések és aggodalmak foglalkoztatják a legjobban. A tárlat 2026. február 1-ig várja látogatóit Svájcban.