Benedetta Ristori (1988) Rómában élő olasz fotográfus munkásságában kiemelt helyet foglal el a közép- és kelet-európai régió vizuális feltérképezése. Analóg technikával dolgozik, képeire a dokumentarista érzékenység és a múlt és a jelen összefonódásának kutatása jellemző, fotográfiái nem csupán dokumentálják, hanem értelmezik is a térségek múltját.
Az L is for Look című kiállítást a lille-i Institut pour la photographie és a Photo Elysée közösen hívta életre azzal a céllal, hogy a gyerekeknek szóló fotográfiai albumokat és vizuális alkotásokat mutassanak be. Bár ez a kiadványtípus mindmáig marginális helyet foglal el a fényképalbumok között, a tárlat rámutat arra, hogy az oktatásban, a művészeti nevelésben, és a kikapcsolódásban is egyre nagyobb szerepük lesz ezeknek a könyveknek. A kurátori koncepció mentén a Photo Elysée tereiben több mint egy évszázadnyi alkotás vonul fel, bizonyítva, hogy a fotográfia, illetve a róla alkotott elképzelések folyamatosan változnak, és később egyre nagyobb teret nyerhetnek a legfiatalabbaknak (is) szóló alkotások.
Hajdu Tamás képei Kelet-Európa csendes abszurditását ragadják meg – azt a különös kettősséget, ahol a lepusztultság és a humor, a melankólia és a groteszk kéz a kézben jár. A nagybányai állatorvosként dolgozó, autodidakta fotográfus nem a nagy drámákat keresi, hanem azokat a hétköznapi pillanatokat, amikor a valóság váratlanul metaforává válik. Munkái egyszerre dokumentarista és személyes kommentárok, finom humorral és empátiával átszőve. Fotóit többek közt a New York-i Photoville és a hágai Spotlight Romania is bemutatta, 2024-ben elnyerte a Romanian Visual Awards legjobb streetfotográfusnak járó díját, korábban pedig a Sony Photography Awards és a LensCulture finalistája volt.
Egy megkorbácsolt hát, egy félprofilból látszó arc – és egy fotográfia, amely képpé sűrítette a rabszolgaság embertelenségét. Az Scourged Back című felvétel nem csupán az amerikai polgárháború egyik legismertebb képe, hanem korai példája annak is, miként válhat a fotográfia politikai fegyverré, történelmi bizonyítékká és propagandaeszközzé egyszerre, miközben a képen szereplő ember saját hangja jórészt elveszik a róla szóló narratívákban.
A New York-i Metropolitan Museum of Artban megrendezett, Man Ray: When Objects Dream című tárlat az első nagyszabású kiállítás, amely az amerikai művész saját képalkotó eljárására összpontosít. A sokak szerint az egyik legjelentősebb életmű-egységet adó ,,rayogram” technika a művész saját találmánya, az elnevezéssel pedig önálló műfajjá tette. A mostani kiállítás mintegy 160 rayogramot, festményt, nyomatot, rajzot és hagyományos technikával készült fényképet vonultat fel, de a tárlaton harmincöt olyan Man Ray-mű is szerepel, amelyet John Pritzker kurátor ajándékozott a múzeumnak. Az egyedülálló gyűjtemény 2026. február 1-ig látogatható New Yorkban.
2025-ben közel 285 ezren olvasták a Punkt.hu online fotográfiai magazint, amely tavaly ünnepelte fennállásának hatodik évfordulóját. A naponta frissülő tartalmak nemcsak széles közönséget értek el, hanem tovább erősítették a Punkt szerepét a hazai fotográfiai élet egyik meghatározó szakmai fórumaként.
Az alkotó a háború elől 2022-ben a családjával Domžaléba, Szlovéniába költözött, ami az ő és fiai életébe megannyi változást hozott. A versenyen szereplő, 2024-ben készült sorozatában, az About Brothersben gyermekei újdonsült környezetét térképezi fel. Az ő szavaival élve, azokat a „saját” helyeket, ahol gyökereket ereszthetnek, társaságra, ezáltal pedig otthonra találhatnak.
A hagyományteremtő, 2020-ban elindított szavazás után idén is arra voltunk kíváncsiak, hogy a fotográfiához köthető szakemberek véleménye alapján melyek voltak 2025 legfontosabb hazai fotókiállításai. A lista élén ezúttal is olyan tárlatok végeztek, amelyek nemcsak szakmai minőségükkel, hanem újdonságértékükkel és nemzetközi kontextusukkal is kiemelkedtek a hazai kínálatból.
