Peter Hujar egy napja – amikor a hétköznapi idő válik művészetté

Film készült Peter Hujar életéről, de nem a megszokott módon. Ira Sachs új alkotása, az Egy fotográfus egy napja nem kronologikus életrajz, nem pályakép és nem is kánonmagyarázat. Egyetlen beszélgetésre és egyetlen nap történetére épül, mégis pontos és érzékeny képet ad arról az alkotói létezésformáról, amely Peter Hujart a 20. századi New York művészeti és queer közegének meghatározó fotográfusává tette. A filmet 2025-ben mutatták be, a főszerepeket Ben Whishaw és Rebecca Hall alakítják.

„A film túl drága” – Sally Mann 74 évesen elengedte az analóg technikát

Sally Mann neve és életműve összeforrt a lassú tempójú, olykor fizikai megpróbáltatásokkal járó archaikus fotográfiai eljárásokkal. A 74 éves alkotó, aki többek között a kollódiumos nedves eljárás és a 8 × 10 inches síkfilm megszállottjaként vált a kortárs fotográfiai kánon részévé, most váratlanul félretette harmonikakihuzatos Deardorff kameráját, és digitális technikára váltott. Idén januárban bejelentett döntése mögött azonban nem kényelmi szempontok, hanem a modern fotográfia egyik legégetőbb problémája, az analóg – esetében főként az archaikus technikákhoz használt – nyersanyag elszabadult költségei és a fizikai korlátok kendőzetlen valósága áll.

Humanista látleletek a világból – ők a W. Eugene Smith Memorial Fund 2025-ös ösztöndíjasai

A több mint 46 éve működő W. Eugene Smith Memorial Fund bejelentette a 2025-ös ösztöndíjak nyerteseit. Az alapítvány fennállása óta több mint 1,3 millió dollárral támogatta azokat a fotográfusokat és programokat, amelyek W. Eugene Smith humanista, dokumentarista hagyományát viszik tovább. Az idei, összesen 67 500 dollár értékű ösztöndíjakról nemzetközileg elismert szakemberek döntenek, köztük múzeumi kurátorok, képszerkesztők, oktatók és díjazott fotográfusok a dokumentarista fotográfia különböző területeiről.

„A modern fotográfia nagy demokratája” – beszélgetés Patricia Albersszel, a legújabb Kertész-életrajz szerzőjével

Everything Is Photograph: A Life of André Kertész című új könyve megjelenése kapcsán Patricia Albers életrajzíróval beszélgettünk arról, hogyan született meg ez a nagyszabású kötet, milyen kutatómunka áll mögötte és miként formálták Kertész látásmódját magyar gyökerei – egészen addig, hogy a 20. század egyik legnagyobb hatású fotográfusává váljon. A kötet 2026. január 26-án jelent meg, és az első könyvbemutatót ma tartják a San Franciscó-i City Lights Bookstore-ban.

Egy borúsabb Svájc – Giorgio Negro Heile Welt or a Swiss Panorama című sorozata az Urban Photo shortlistjén

Az Urban Photo Matt Black Special Prize rövidlistáján helyet kapott az olasz születésű fotográfus, Giorgio Negro sorozata. A Heile Welt or a Swiss Panorama című munka Svájc ritkán látható oldalát fedi fel. A színes képeslapokon megismert vizuális világ helyett filmes panorámakamerával készített felvételeket látunk. A néhol zavarba ejtő, vagy hétköznapinak, esetleg profánnak tűnő részletek markáns fekete-fehér felvételeken jelennek meg. A több műfajt egyesítő, ugyanakkor a minimalista fotográfia eszközeivel dolgozó sorozat a világ egyik legfontosabb fotográfiai pályázatán kapott kiemelt figyelmet és a művészeti szakma legelismertebb alakjaitól is elismerésben részesült.

A döntő pillanat és a nagyítókeret – Miért kellett megvágni a 20. század egyik ikonikus fotográfiáját?

Henri Cartier-Bresson neve összeforrt a döntő pillanat fogalmával, valamint azzal a már-már dogmatikus szigorral, amely elveti a képek utólagos megvágását. A fotográfia történetének egyik meghatározó alkotása, a Gare Saint-Lazare mögött című, 1932-ben készült felvétele azonban olyan titkot őriz, mely némileg árnyalja a mester tévedhetetlenségéről kialakult képet. Cartier-Bresson meghatározó fiatalkori képkockája ugyanis nem egy tökéletes, ösztönös kompozíció eredménye, hanem egy technikai kényszer szülte utólagos beavatkozásé.

Tízéves a PhotoBrussels Festival – 52 helyszínen ünneplik a kortárs fotográfiát

2026. január 22. és február 22. között rendezik meg a PhotoBrussels Festival tizedik kiadását, amely mára nemcsak Belgium, hanem Európa egyik meghatározó kortárs fotográfiai eseményévé vált. Az egy hónapon át tartó fesztivál keretében 52 kiállítás várja a látogatókat Brüsszel különböző helyszínein – galériákban, művészeti központokban, kulturális intézményekben és múzeumokban.

A fényképezőgép nélküli kép – Man Ray-album jelent meg a Met gondozásában

Man Ray a 20. század egyik legnagyobb újítója volt, aki a fotográfiát a modern művészet kiemelt médiumává tette. Munkásságát nemrég a Metropolitan Museum of Art mutatta be, a Man Ray: When Objects Dream című kiállítás Stephanie D’Alessandro és Stephen C. Pinson kurátori koncepciója mentén épült fel, a fókuszban a művész saját képalkotó technikája, a rayogram állt. A tárlathoz átfogó igényű kísérő kiadvány is készült, amely szintén a rayogram felől közelít a művész életművéhez, ám átfogóbb, művészettörténeti és művészetfilozófiai aspektusokat is beemel az alkotások elemzéséhez és kontextusba helyezéséhez.