Az idei hat ösztöndíjas projektjeiben nem csupán egy generáció esztétikai preferenciái tükröződnek, hanem az a tudatos művészi küzdelem is, amellyel a képalkotó megpróbálja visszahódítani a befogadó figyelmét a kortárs vizuális zaj korszakában. Az alábbiakban bemutatjuk azt a hat alkotót, akiknek neve és látásmódja korábbi projektjeik révén már ismerősen csenghet a szakmai közönség számára.
Mára a londoni Oxford Street hatalmas luxus üzleteivel a világ egyik leghíresebb bevásárlóutcájává vált. Mégis 2019-ig egy eldugott részén, egy emeleti kis üzletben több mint hat évtizeden át a Sharkey család gyufásdoboz méretű portrékat kínált, amelyeket ígéretükhöz híven akár kevesebb mint tíz perc alatt nyomtattak ki. Kamerájuk előtt számos híresség pózolt hétköznapi egyszerűséggel; az évekig nagy becsben tartott képeket a stúdió bezárását követően most a Phaidon kiadásában megjelent Passport Photo Service albumban mi is megcsodálhatjuk.
A Punkton – reagálva az AI egyre nagyobb térnyerésére – rendszeresen foglalkozunk a mesterséges intelligencia és a fotográfia kérdéseivel. Ennek részeként indítottunk el egy új cikksorozatot, amelynek első két részében öt-öt ingyenes AI képgeneráló programot teszteltünk. A tesztekben törekedtünk rá, hogy a szoftvereknek megadott parancsok mindig azonosak legyen és sok szempontból vizsgálható eredményt adjanak. Ezenfelül a teszteket olyan promptokkal végeztük, amelyekben hazai, illetve fotótörténeti vonatkozás is szerepel, így André Kertész vizuális stílusában készítettünk tesztképeket. Most újabb öt programot vizsgálunk meg, ezúttal Brassaï, eredeti nevén ifj. Halász Gyula fotográfus vizuális stílusában készítettünk képeket különféle generatív programokkal.
Catherine Opie több mint három évtizede meghatározó alakja a kortárs fotográfiának. A londoni National Portrait Gallery új kiállítása pályaképként is olvasható, miközben kritikai párbeszédet kezdeményez az identitás, a közösség és a nemzeti kánon viszonyáról. A tárlat azonban túlmutat a hagyományos retrospektív logikán: Opie munkáin keresztül azt vizsgálja, miként válik a portré a reprezentáció társadalmi és politikai eszközévé. Az amerikai művész első nagyszabású brit múzeumi bemutatkozása így nemcsak életművének fontos állomásait tárja fel, hanem azt is megmutatja, hogyan formálhatja a portréfotográfia a kollektív identitásról folytatott diskurzust.
A Magyar Fotóművészek Szövetsége ebben az évben ünnepli megalakulásának 70. évfordulóját. Története során volt az éppen aktuális kultúrpolitika kiszolgálója, a politikai, társadalmi változások elszenvedője, valamint a politika által negligált társadalmi szervezet. Egy azonban változatlan maradt: a magyar fotóművészek legfontosabb társadalmi egyesülete, tagjai 1956 óta a legfontosabb fotográfusok hazánkban. Történetéhez szervesen kapcsolódik a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója, valamint a Magyar Fotográfiai Múzeum létrejötte. A Szövetség elnökével, Hamarits Zsolttal beszélgetünk a múlt értékeléséről, illetve a jövő kihívásairól.
A Budapesti Olasz Kultúrintézet kiállítóterében egy építész szemével végrehajtott, évtizedeken átívelő városanalízis vizuális összegzése fogadja a látogatót. Gabriele Basilico (1944–2013) a kortárs fotográfia azon kivételes alakja, aki a városi táj ábrázolását a puszta dokumentáción túlmutató, metafizikai mélységű művészetté emelte. A Budapest FotóFesztivál részeként megrendezett tárlat egy olyan alkotó világába enged betekintést, akinek egész munkásságát a települések identitásának és formai átalakulásainak szigorú kutatása vezérelte.
Az amerikai fellebbviteli bíróság újraindította azt a szerzői jogi pert, amelyet Annie Leibovitz ügynöksége indított egy online magazin ellen. A jogvita középpontjában a művésznőnek a Star Wars-filmek szereplőiről készült fényképsorozata áll, amelyet a Vanity Fair magazin számára készített. A filmforgatásokon készült felvételek kapcsán a licencjogok megítélése azért bizonytalan, mert a bíróságok másként értelmezték az amerikai szerzői jogi szabályozást. Az álláspontok abban oszlanak meg, hogy a fotográfus által megbízott ügynökség rendelkezik-e olyan kizárólagos felhasználási jogokkal, amelyek alapján önállóan is felléphet szerzői jogsértés esetén.
Hét évvel ezelőtt, 2019. május 20-án indult el a Punkt online fotográfiai magazin. Azóta – több tízezer fotóval illusztrálva – több ezer magyar és angol nyelvű cikket publikáltunk, és az elmúlt évek során a Punkt a magyar fotográfiai élet legolvasottabb és legmeghatározóbb szakmai platformjává vált.
