Mennyi időt töltünk a múzeumban a műtárgyak megtekintésével? – A fotókiállítások és a nézői figyelem ritmusa

A galériák és művészeti intézmények gyakran mérik, hogy látogatóik mennyi időt szánnak egy-egy műtárgyra. A statisztikák mindeközben azt mutatják, hogy ez az idő meglepően csekély. A fotó- és más kiállítások esetében a képek előtti jelenlét ugyanakkor nem mérhető pusztán másodpercek számában. A fotográfia médiuma például gyakran sorozatokban gondolkodik, térbeli szerveződésben működik, a nézői figyelem időbelisége így sajátos ritmust követ. Jelen esszé – néhány személyes megfigyeléssel kiegészítve – a kutatások eredményeit és a fotókiállítások befogadási sajátosságait vizsgálja.

Százéves színes látképek az amerikai Kongresszusi Könyvtár gyűjteményéből

Az Amerikai Egyesült Államok nem hivatalos könyvtára – a Library of Congress, vagyis az amerikai Kongresszusi Könyvtár – az egyik legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező intézmény a világon. A különféle dokumentumok, levelek és kéziratok mellett fotográfiai gyűjteménye is figyelemre méltó, de számos, úgynevezett fotokróm nyomatot is kezelnek. Az elsősorban szuvenírként értékesített fotokróm nyomatok a századforduló körül kialakuló új vizuális kultúrára is nagyban hatottak, miközben tömegek számára mutatták meg a világ legérdekesebb természeti és épített örökségeit. Az egyedülálló képgyűjtemény a Kongresszusi Könyvtár online adatbázisában szabadon hozzáférhető és kutatható.

Pénzhiányra hivatkozva adták el Tony Ray-Jones ritka fényképeit Angliában

Egy brit önkormányzat, pénzügyi nehézségekre hivatkozva, március elején árverésre bocsátotta műgyűjteményének egy részét, amelyben több fénykép is volt. Az aukciós tételek közül 33 fényképet Tony Ray-Jones (1941–1972), a brit fotográfia egyik legmeghatározóbb alakja készített. Az önkormányzatot számos kritika érte, a bírálók szerint nem volt megfontolt döntés egy ilyen neves művész alkotásait pénzügyi nehézségek kezelésére felhasználni, az önkormányzat pedig azzal érvelt, hogy kényszerhelyzetben voltak, és a képek szakszerű és műtárgyvédelmi szempontokból is biztonságos tárolását egyébként sem tudták biztosítani.

„Teret teremtek a figyelemnek” – beszélgetés Benedetta Ristorival a The Wall Remembers Twice című sorozatáról

A Benedetta Ristori A fal kétszer emlékezik című kiállításának kapcsán készült interjúnkban a fotográfussal a kettős emlékezet fogalmáról, a posztszovjet tér vizuális rétegzettségéről, a hétköznapi, mégis történelmileg terhelt terek jelentéséről, valamint a személyes és kollektív emlékezet fotográfiai megjeleníthetőségéről beszélgettünk. A PaperLab Galériában látható tárlat 2026. május 17-ig ingyenesen látogatható.

Mit nézzünk áprilisban? – A Punkt fotókiállítás ajánlója

Áprilisban sem maradunk fontos és izgalmas fotókiállítások nélkül, hiszen elindult a Budapest FotóFesztivál, így számos múzeum és galéria várja új tárlatokkal és programokkal a látogatóit. Az egyéni- és csoportos kiállításokon olyan témákkal találkozhatunk, mint a fotográfia kétszázadik jubileuma, a hétköznapi valóság apró, látszólag jelentéktelen pillanatai, a kortárs fotográfia és a társművészetek határterületei, valamint Csernobil archívuma.

„Siralmasan inkompetens” – 4K-ban tér vissza Cindy Sherman egyetlen, sokat vitatott filmrendezése

Cindy Sherman egyetlen nagyjátékfilmje, a Kiiktatva (1997) évtizedeken át a kritikai értetlenség peremére szorult, miközben radikális képi világa szorosan kapcsolódik a művész fotográfiai munkásságához. A nemrég 4K-ban restaurált újrakiadás – mely április 28-án jelenik meg – nemcsak egy elfeledett kultuszfilm újrafelfedezésére ad lehetőséget, hanem arra is, hogy Sherman testiséget és groteszk esztétikát vizsgáló látásmódja mozgóképes formában is új kontextusba kerüljön.