Valóban jobban emlékszünk arra, amit lefényképezünk egy múzeumban vagy éppen ellenkezőleg? Egy kognitív pszichológiai kutatás szerint a telefonunkra bízott emlékek gyakran a saját emlékezetünk rovására mennek, de az sem mindegy, hogyan használjuk a kamerát.
Harminchárom kiállítással, nemzetközi sztáralkotókkal és a kortárs Olaszország sokszínű arcát bemutató fotóprojektekkel várja látogatóit a Cortona On The Move 2026. A július 16. és november 1. között megrendezett toszkán fotográfiai fesztivál idei, Beautiful Country című programja a jól ismert olasz sztereotípiák helyett a táj, az identitás és a társadalmi változások összetett összefüggéseit vizsgálja olyan alkotók munkáin keresztül, mint Joel Sternfeld, Candida Höfer, Alys Tomlinson vagy Jason Fulford.
Komoly pénzügyi nehézségekkel küzd a fotókönyvkiadás egyik legnagyobb nemzetközi szereplője, a német Steidl. A Göttingenben működő kiadó ellen előzetes csődeljárás indult, mely különösen érzékenyen érintheti a fotográfiai világot, hiszen a Steidl évtizedek óta a művészeti és fotográfiai könyvkiadás egyik meghatározó műhelye.
Sebastian Kahnert Németországban, Drezdában élő fotóriporter, aki a felülnézeti dokumentarista fotográfiára specializálódott. Körülbelül ötméteres magasságból dolgozik: egy háromméteres monopodra rögzített fényképezőgépet a feje fölé emelve dokumentálja a mindennapi élet térbeli mintázatait. Ez a magasság tudatos választás: elég magas ahhoz, hogy valódi felülnézeti perspektívát nyújtson, ugyanakkor olyan bensőséges beltéri helyszíneken is alkalmazható, ahol drón használata nem lehetséges.
Augusztusban sem maradunk fontos és izgalmas fotókiállítások nélkül, hiszen számos múzeum és galéria várja remek tárlatokkal és programokkal a látogatóit. Robert Capa magyarországi munkái, a III. Fotóművészeti Nemzeti Szalon alkotói, Móricz Zsigmond és Goliarda Sapienza, valamint a MOME Fotográfia szak hallgatóinak képei. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.
A fotográfia születésétől kezdve összefonódott a természettudományokkal, hiszen a fényalapú képalkotó eljárás maga is a kémia és az optika eredményeire épült. A 19. század tudósai felismerték, hogy a fényképezés nem csupán képrögzítő technika, hanem a tudományos vizsgálódás új eszköze lehet. A korszak lelkesedését aggodalom is kísérte, ami hamar eltűnt, és a 20. századra alig akadt olyan tudományterület, amely ne profitált volna a fotográfia adta lehetőségekből. A fényképezés és a modern tudomány kapcsolatáról Jennifer Tucker írt tanulmányt „Photography and the Making of Modern Science” címmel, amely a The Handbook of Photography Studies című kötetben jelent meg.
Az 1938-ban, Oszakában született Daido Moriyama most 87 éves. Ez az az életkor, amikor a legtöbb ember már a múltjára tekint vissza, ő viszont még mindig új köteteket ad ki, és Los Angelesben nyit tárlatot. A The Hunter (A vadász) című kiállítás június 6-án nyílt meg a Peter Fetterman Galériában, Santa Monicában, és szeptember 5-ig látható. A tárlat szándékosan kerüli a klasszikus retrospektív kiállítások merev, emlékműszerű logikáját; sokkal inkább egy évtizedeken átívelő, konok és nyughatatlan alkotói magatartás rögzítésére helyezi a hangsúlyt.
A Rijksmuseum Up Close című kiállítása Ed van der Elsken alkotói világába enged minden eddiginél közelebbi betekintést: ikonikus felvételei mellett kontaktmásolatok, sötétkamra-kísérletek, kézzel írt jegyzetek és eddig sosem látott könyvmakettek tárják fel, hogyan gondolkodott és dolgozott a 20. századi holland fotográfia egyik legmeghatározóbb alakja. A 2026. szeptember 13-ig Amszterdamban látható tárlatot ráadásul egy különös történet is kíséri: a múzeum homlokzatán látható monumentális fénykép főszereplője negyven év után, teljesen véletlenül ismert rá fiatal önmagára.
