26 • 08 • 23

• Esszé

Kéri Gáspár

A háború esztétikájától a gésák mosolyáig: Felice Beato, a vizuális dokumentáció úttörője

Mielőtt a fotográfia ablakot nyitott volna a világra, a háborúkat dicsőítő festményekből, a távoli egzotikus kultúrákat pedig romantikus útleírásokból ismerte meg a nyugati világ. Majd megérkezett egy velencei születésű, brit állampolgárságú fotográfus, hogy mozgó sötétkamrájával és több tucatnyi törékeny üveglemezével hozzájáruljon ennek a képnek a megváltoztatásához. Felice Beato nemcsak az első fotóriporterek egyike volt, aki megmutatta a csataterek sokkoló valóságát, de ő volt az is, aki a nyugati világ számára láthatóvá tette a sok évszázados bezárkózottságból ébredő Távol-Keletet.

26 • 08 • 22

• Hírek

Somosi Rita

Így írják újra a japán fotográfia történetét Londonban

A japán fotográfia történetét hosszú időn át olyan férfi alkotók nevei határozták meg, mint Daido Moriyama, Hiroshi Sugimoto vagy Nobuyoshi Araki, miközben a női fotográfusok munkái jóval kevesebb figyelmet kaptak. A londoni The Photographers’ Gallery Japanese Women Photographers: From 1950s to Now című kiállítása ezt az egyoldalú narratívát vizsgálja felül: huszonhét alkotó több mint kétszáz munkáján keresztül mutatja meg a japán fotográfia sokszínű történetét a gender és identitás kérdéseitől a családon, a hétköznapokon és a természeten át a társadalmi változásokig.

26 • 08 • 21

• Galéria

Somosi Rita

732 intim pillanat – Andy Warhol privát Polaroid-archívuma

A 20. század második felének vizuális kultúráját kevés alkotó formálta át olyan radikálisan, mint Andy Warhol. A tömegtermelés, a médiaesztétika és a fogyasztói társadalom mechanizmusait a magasművészetbe integráló pop-art pápájának életművében a fotográfia nem csupán kiegészítő médiumként, hanem a művészi tevékenységének alapköveként funkcionált. A New York-i Whitney Museum of American Art Andy Warhol Family Album című kiállítása erre a primer, performatív és archiváló praxisra fókuszál, bemutatva egy 732 darab Polaroid fotóból álló, sűrű és intim szelekciót az 1972 és 1973 közötti időszakból. A tárlat nemcsak Warhol képrögzítési megszállottságát világítja meg, hanem a magánélet és a nyilvános reprezentáció közötti határvonalak tudatos felszámolását is.

26 • 08 • 20

• Galéria

Somosi Rita

„Ha a valóság már nem tölt el bennünket csodálattal, az azért van, mert hozzászoktunk ahhoz, hogy hétköznapinak lássuk” – Brassaï titkos Párizsa Stockholmban

Amikor 1933-ban megjelent a Paris de nuit, a világ nem csupán egy fotóalbumot kapott, hanem egy új vizuális nyelvet, amely a modern metropolisz éjszakai arcát emelte művészi rangra. Brassaï, azaz Halász Gyula, nem egyszerűen dokumentálta a francia fővárost; a sötétség és a mesterséges fények kontrasztjában a város rejtett arcát és létezésének titkait kereste. A Moderna Museet The Secret Signs of Paris című tárlata az első nagyszabású svédországi bemutatása  ennek az életműnek, amely több mint 160 vintázs nyomaton keresztül enged betekintést a „fény városának” sötétebb, titokzatosabb és őszintébb rétegeibe.

26 • 08 • 19

• Interjú

Baki László

Ahol a jelen lassan emlékké válik – Nygårds Karin Bengtsson: Hátat fordítva az időnek

Alkotói érdeklődésem középpontjában az áll, ahogyan az élet fokozatosan emlékké válik. Mi marad meg mindazokból, akikkel találkoztunk, mindazokból a helyekből, ahol jártunk, és mindazokból a történetekből, amelyeket összegyűjtöttünk? Mi marad abból az időből, amelynek hátat fordítottunk? Munkásságom egy egész életen át tartó projekt az elmúlt időről, a képeim pedig olyan tükrök, amelyekben a néző saját emlékeire, gondolataira és élettörténetére ismerhet rá.

26 • 08 • 18

• Szemle

Somosi Rita

A hamis tudás enciklopédiája – Weronika Gęsicka Encyclopaedia című fotókönyvéről

Az enciklopédia a felvilágosodás óta a kollektív tudás egyetemes archívuma, az objektív igazság és a megkérdőjelezhetetlen tények origója. Olyan referenciapont, amelyhez kétségeink esetén fordulunk. Weronika Gęsicka 2022-ben elkezdett, Encyclopaedia című hosszú távú projektje és az abból született fotókönyv azonban éppen ezt a fundamentális bizalmat ássa alá, méghozzá maró, konceptuális humorral. A kiadványt nemrég a rangos Photo London kiállításon is bemutatták, ahol a művész a feltörekvő tehetségeket bemutató Source szekcióban önálló, egyéni kiállításon tárta a nagyközönség elé a projektet.

26 • 08 • 17

• Galéria

Sas Liza

Közel hatezer hátrahagyott kontakt enged bepillantást Peter Hujar megfigyeléseibe

2026. október 25-ig látogatható a New York-i Morgan Library & Museum legújabb fotográfiai kiállítása, a Hujar:Contact, amely az amerikai portréfotózás egyik legérzékenyebb mesterének mindennapjaiba enged ritka bepillantást. A tárlat a galériák falain megszokott, elszigetelt remekművek mögé néz: a kontaktlapok sűrű, kísérletező világát bemutatva fedi fel a felvételek felé vezető, sokszor tapogatózó utat.

26 • 08 • 16

• Interjú

Baki László

A gyufásdobozba zárt táj – Mehrdad Fathi díjnyertes sorozata a pusztító iráni erdőtüzekről

Sorozatom azokban a napokban formálódott, amikor Irán egyik legősibb ökoszisztémáját, a hürkaniai erdőket erdőtüzek emésztették fel, és folyamatosan küzdöttek a lángok megfékezéséért. Számomra ez az egyidejűség nem csupán egy külső véletlen egybeesés volt, hanem a természettel való szembesülés pontja: a törékenységével, valamint az ember szerepével a természet megóvásában vagy elpusztításában.