A Vogue, az Elle és a The Wall Street Journal Magazine novemberi címlapjainak közös pontja nemcsak a hasonló vizuális világ, hanem az alkotójuk is: mindhárom felvételt Makó Szilveszter magyar divatfotográfus készítette. A néhány napon belül megjelent képek hasonlósága a nemzetközi divatsajtóban is vitát indított arról, hol húzódik a határ az egyéni alkotói stílus és az önismétlés között.
A Toledo Museum of Art a Bruce Silverstein Gallerytől megvásárolta F. Holland Day 1898-ban készült The Seven Words című fotográfiai sorozatát, amelyet a múzeum igazgatója „a legfontosabb olyan fotográfiának” nevezett, amelyet a közönség szinte alig ismer. A hét platinanyomatból álló művön az amerikai fotográfus saját magát jeleníti meg Jézus Krisztusként a kereszten. A sorozat a Toledo Museum of Art történetének legdrágábban megvásárolt fotográfiai műve és egyben az intézmény első F. Holland Day-munkája.
A fényképezőgépek, de még inkább az okostelefonok piacán egyre nagyobb teret kapnak a szoftveres képmódosító, illetve -javító megoldások. Elsősorban az okostelefonok esetében látható, hogy az eszköz méretbeli határai miatt a tervezők korlátokba ütköznek. A fejlesztők próbálják feszegetni ezeket a korlátokat; ennek nyomán az egyre növekvő kameraszigetek, az egyre több, gyakran eltérő látószögű kameraegység, valamint a hatékonyabb és fényerősebb érzékelők mind a sokrétű és magas minőségű képalkotást célozzák, miközben az eszköz fizikai méreteit alig növelik. Ilyenkor kerülnek képbe azok a szoftveres megoldások, amelyek a készülék méretének növelése nélkül hivatottak javítani a képek minőségén, ám az új fejlesztések a hagyományos fényképezés helyett gyakran a mesterséges intelligencián alapuló képmanipulációt támogatják.
Potyó Imre Hidden worlds című felvétele nyerte el a European Wildlife Photographer of the Year 2026 fődíját. A Börzsöny egyik elzárt bányajáratában készült fotó különleges nézőpontból mutatja meg a denevérürüléken növekvő penészgombákat és a háttérben telelő kis patkósdenevéreket. A német természetfotográfus szövetség, a GDT által szervezett verseny 26 éves történetében először került ki a fődíjas kép a Növények és gombák kategóriájából.
A mexikói fotográfus nyerte el a 2026-os Leica Hall of Fame díjat, amellyel a Leica több mint öt évtizedes életművét ismeri el. A németországi Wetzlarban rendezett díjátadóhoz kapcsolódó kiállítás több mint ötven felvételt mutat be, köztük a fotográfus egyik legismertebb sorozatának ikonikus képét.
A nemzetközi kortárs fotóművészet alkotóit bemutató sorozatunkban az elmúlt időszakban azokból a legfrissebb nemzetközi fotóprojektekből válogattunk, melyeket elismert szakértők, kurátorok, művészeti igazgatók, képszerkesztők, valamint kiadók és galériák vezetői emeltek ki a LensCulture idei Critics’ Choice pályázatán. Sorozatunk befejező részében Olga Steinepreis My Mother Doesn’t Work című sorozatát mutatjuk be.
A fotótörténet ritkán tanúskodik olyan drámai, sorsszerű összefonódásokról, mint amilyen a spanyol polgárháború vizuális emlékezetét megalapozó ikonikus kötet, a Death in the Making születése és utóélete. Az eredetileg 1938-ban megjelent kiadvány meghaladja egy hagyományos fotóalbum kereteit: a fasiszta diktatúra és a Franco-féle katonai puccs ellen küzdő katonák, civilek, nők és férfiak előtti megrázó, kendőzetlen tisztelgés. A kötet fakszimile reprintje, amely az International Center of Photography (ICP) közreműködésével látott napvilágot, egy rendkívüli vizuális kordokumentum újjászületése, egyúttal a fotóművészet történetének tanulságos revíziója.
David Hurn, a Magnum Photos brit fotográfusa az 1956-os magyar forradalom eseményeit megörökítő fotóriporteri munkájáért megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét. A forradalom idején Budapesten készített képei alapozták meg nemzetközi hírnevét. Az október 23-ai nemzeti ünnep alkalmából Kalotás Zsolt természetfotográfust is kitüntették.
