92 éves korában elhunyt Ian Berry brit fotóriporter, a Magnum Photos tagja, a 20. század második felének egyik jelentős dokumentarista fotográfusa. Berry szeptember 13-án halt meg, hat és fél évtizedes pályafutása során a világ számos politikai és társadalmi konfliktusát, valamint a hétköznapi élet kevésbé látványos, mégis meghatározó pillanatait fényképezte.
Szeptember 17-én The Magic of the Street – Masterpieces of Street Photography címmel nyílik kiállítás a berlini f³ – freiraum für fotografie tereiben. A Leica Archívumból válogatott közel száz felvétel 45 fotográfus munkáin követi végig az utcai fényképezés történetét 1934-től egészen 2023-ig. Henri Cartier-Bresson, Elliott Erwitt, William Klein, Steve McCurry és Joel Meyerowitz képei mellett Julia Baier, Jacob Aue Sobol, Fred Mortagne és Matt Stuart munkái is szerepelnek a tárlaton.
A 19. századi szellemfotók, szeánszokon készült felvételek, videojátékokban felbukkanó furcsa alakok és mesterséges intelligenciával létrehozott lények kerültek egy térbe a Fotomuseum Winterthur Shadow Creatures – From Spirit Photography to the Ghosts of the Algorithm című kiállításán. A Rea Grünenfelder és Marco De Mutiis által kurált tárlat azt követi végig, hogyan próbálták a képek segítségével láthatóvá tenni mindazt, aminek a létezése bizonytalan, nehezen bizonyítható vagy egyszerűen megmagyarázhatatlan volt.
2027. január 3-ig lesz megtekinthető az Instante/revelación: Moments in Mexican Photography című kiállítás. Az anyagot 13 meghatározó fotográfus munkáiból válogatták, nyomon követve a mexikói fotográfia alakulását az 1920-as évek végétől a 2010-es évek közepéig. A tárlat Mexikó vizuális kultúrájának erőteljes és árnyalt képét fedi fel a látogatók előtt, úgy, ahogy erre korábban talán még példa sem volt.
A krími hadszíntereken 1855. márciusa és júniusa között készült Roger Fenton-felvételek a fotográfia történetének egyik sajátos ellentmondását hordozzák. A washingtoni Library of Congress archívumában őrzött hagyaték egy olyan háborús tablót rögzít, amelyből hiányzik a fizikai brutalitás, ám ennek dacára a felvételek a pusztítás egzisztenciális következményeit reprezentálják. Fenton munkássága a hiány esztétikáján és a megrendezett valóság etikáján keresztül kijelölte azt az utat, amely a 19. századi üveglemezektől Sophie Ristelhueber háborús tájsebeinek kortárs megfogalmazásáig vezet.
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) jelentette be, hogy elhunyt Kardos Sándor Kossuth-díjas operatőr, rendező, fotográfus, a Nemzet Művésze. A magyar filmművészet meghatározó alkotója több mint harminc játékfilm és több mint száz televíziós és kisjátékfilm operatőre volt, miközben több mint három évtizeden át építette a magyar amatőr fotográfia egyik legjelentősebb gyűjteményét, a Hórusz Archívumot.
Bár a világ első fennmaradt fényképének szerzője nem kérdéses, a kép keletkezésének pontos évében máig nincs teljes egyetértés. A francia kulturális intézmények ma inkább 1826–1827 közöttire teszik a felvételt, míg a képet őrző Harry Ransom Center kizárólag az 1827-et jelöli meg. A vita mögött nem pusztán két különböző dátum áll: a Niépce-levelezés, a kép későbbi története és a fennmaradt tárgyak tudományos vizsgálata alapján próbálják rekonstruálni, mikor készülhetett az a kép, amelyet ma a fotográfia kezdetének tekintünk.
Augusztus végén bemutatták az idei Wildlife Photographer of the Year pályázat első képeit: a több mint 65 ezer nevezésből kiválasztott száz legjobb felvétel között egy magyar természetfotós, Máté Bence munkája is szerepel. A londoni Natural History Museum versenyének előzetesen bemutatott képei között akad menekülő pillangó, gyászát hordozó kardszárnyú delfin, homokviharban küzdő kaméleon és egyetlen képbe sűrített, kavargó madártömeg is.
