26 • 03 • 25

• Hírek

Szabó Benedek

Ami a szemnek túl gyors – Harold Edgerton fényképei a tudomány és a művészet határáról

Harold Edgerton mérnök, oktató, felfedező, vállalkozó és egyben forradalmi fotográfus is volt. Tudományos és művészi tevékenysége egymással párhuzamosan haladt életútja alatt, miközben a két terület szorosan átszőtte egymást. Pillanatfelvételei, vagy éppen a vakuvillantások sorozatával készített képei közül több mára ikonikus alkotássá vált, amelyek közül számos munka is szerepelt egyebek mellett az angliai The Photographers’ Gallery, a Hatton Gallery, és a Modern Art Oxford kiállításain. Legfontosabb fényképeit, illetve tudományos munkáját a német Steidl kiadó és a Cambridge-ben működő MIT Museum közös kiadványa, a Seeing the Unseen című album adta közre.

26 • 03 • 24

• Hírek

Baki László

A felejtés zónájában – Maxim Dondyuk csernobili archívuma a Mai Manó Házban

2026. április 1-től látogatható Maxim Dondyuk kiállítása a Mai Manó Házban, amely a csernobili katasztrófa 40. évfordulójához kapcsolódva a kollektív emlékezet kérdéseit helyezi a középpontba. A projekt alapja a tiltott zónában talált több ezer személyes tárgy – fényképek, levelek, negatívok –, amelyek egy letűnt világ hétköznapjait őrzik. Dondyuk nemcsak ezeket a fragmentumokat emeli be a projektjébe, hanem saját, a zónában készített fotóival is kiegészíti az anyagot, így párbeszédet teremt múlt és jelen között.

26 • 03 • 23

• Esszé

Szabó Benedek

Thomas Eakins, az emberi mozgás és anatómia fotográfusa

Thomas Cowperthwait Eakins (1844–1916) szinte egész életét Philadelphiában töltötte, napjainkban mégis világszerte ismert művészeti tevékenységéről és újításairól. Mindez azért lehet meglepő, mert fényképeit nem múzeumi bemutatásra szánta, családtagjairól és barátairól készített portréit, tudományos igényű képeit elsősorban oktatási segédanyagként használta fel. Bár leggyakrabban festőként és szobrászként határozta meg magát, fotográfiai tevékenysége szerves részét képezte művészeti és pedagógiai gyakorlatának, miközben a kortárs művészettörténet az Egyesült Államok egyik legjelentősebb vizuális alkotójaként tartja számon. Fényképei jelentősen meghatározták korának festészeti, illetve fotográfiai szemléletmódját, amellyel új irányt és máig ható támpontot adott a vizuális művészeteknek.

26 • 03 • 22

• Esszé

Szabó Liliom

Van még jövője a divatfotográfiának az MI korában?

A divatfotográfia nem mentes a bírálatoktól. Az éppen aktuális szépségideálok évről évre változnak: merész után merészebb, majd visszafogott, angyali. A folyamatosan változó trendek között azonban a múzsák és a fotográfusok kapcsolata már régóta ismert, gyümölcsöző szimbiózis. A mesterséges intelligencia ezt a régóta fennálló egyensúlyt borítja fel, és ezzel alapjaiban változtatja meg a divatfotográfia jövőjét. Mi lesz a sorsa a fotográfia ezen ágának?

26 • 03 • 21

• Szemle

Sas Liza

A halálos szmogból előhívott 20. század – A Dirty History of Photography könyvajánló

A 20. század vizuális emlékezete elválaszthatatlan a kőszénkátránytól, a fojtogató londoni szmogtól és a folyókba ömlő ipari ezüsttől. Michelle Henning új kötete a fotográfia fejlődéstörténetét a kémiai nehézipar és a környezeti pusztítás fizikai valóságába ágyazza be, feltárva a tiszta képalkotás mélyen toxikus terhét. A technológiai csodák mögött így rajzolódik ki az a kíméletlen ökológiai örökség, amellyel a fotóipar megterhelte a bolygót.

26 • 03 • 20

• Hírek

Sas Liza

Maszkban az egész család – Meatyard déli gótikája

A Ralph Eugene Meatyard életművének egyik legsűrűbb és legnyugtalanítóbb fejezete kerül fókuszba a High Museum of Art 2025–2026-os téli kiállításán: The Family Album of Ralph Eugene Meatyard című tárlat 36 képen keresztül mutatja meg, hogyan válik a családi album a valóság és fikció határán egy groteszk, déli gótikába hajló vizuális kísérletté.

26 • 03 • 19

• Galéria

Szabó Benedek

Generációs látlelet. Új narratívák a kortárs fotográfiában – Circulation(s) 2026

A Circulation(s) fesztivált 2011 óta minden évben megszervezik, hogy teret adhassanak azoknak a feltörekvő európai fotográfusoknak, akik új, egyedi nézőpontokból mutatják be témáikat. A kiállított munkák gyakran vizsgálnak társadalmi kérdéseket, de számos alkotó saját generációjának élményeit, kihívásait viszi színre a fényképeivel. Az idei kiadásban a Fetart kollektíva – a fesztivált éltre hívó szervezet – 26 alkotó részvételével szervezte meg a csoportos kiállítást, amelyre március 21-étől május 17-éig várják a látogatókat a franciaországi Centquatre-Paris-ban.

26 • 03 • 18

• Esszé

Szabó Liliom

Mitől válik egy fotó aktivizmussá? – Fényképek, amelyek változást indítottak el

A fénykép a leggyorsabban dekódolható információ, így az a képessége, hogy demokratikusan szóljon tömegekhez, már magában hordozza a változás lehetőségét. A történelmi események narratívája a fotó előtti időkben nem volt alakítható alulról, civil szinten, mint napjainkban, amikor az áldozatok személyesen dokumentálhatják az őket ért igazságtalanságokat, és megoszthatják mindezt az egész világgal. A nyelvi és kulturális korlátokat átlépve megérthetjük, mi történik a világ egy másik, ismeretlen pontján.