Steve McCurry által inspirált fényképek is készíthetők a Leica Lux új verziójával

A Leica bemutatta az iPhone készülékekre fejlesztett kameraalkalmazásának továbbfejlesztett változatát, a Leica Lux 2.0-t. A megújult felület küllemében a Leica fényképezőgépek hangulatát idézi, és – ahogyan az alkalmazás korábbi verziójában már elérhetőek voltak olyan effektek, amelyekkel a márka fényképezőgépeire jellemző felvételeket lehetett készíteni – az új verzióban megjelent egy olyan lehetőség is, amely egy konkrét fotográfus képi stílusára formálja a felvételeket. A Leica szerint ez nem a művész leutánzása, hanem mód arra, hogy a felhasználók szabadabban kísérletezhessenek és így találhassák meg saját vizuális nyelvüket.

Ami egy emberből velünk marad – Urban Photo Awards 2026

Sergei Stroitelev Behind The Surface Of Addiction című sorozata felkerült az Urban Photo Awards 2026 Projects & Portfolios kategóriájának shortlistjére. A Berlinben élő orosz fotográfus olyan nőket fényképezett, akiknek mindennapjait a drogfüggőség, a hajléktalanság és az ezekkel járó társadalmi kirekesztettség határozza meg. Stroitelev kamerája előtt azonban nem kizárólag az arcuk látható. A náluk lévő tárgyak, emlékek, használati eszközök és apró, első pillantásra jelentéktelen holmik is helyet kapnak a képeken.

Cindy Shermantől Ellen von Unwerthig – ikonikus fotográfiák a Phillips októberi aukcióján

A 20. és 21. század fotográfiájának meghatározó alkotásaiból több mint 240 példányt felvonultató aukciót rendez október 8-án New Yorkban a Phillips. A Photographs árverésen többek között Helmut Newton, Irving Penn, Richard Avedon, Robert Mapplethorpe, Cindy Sherman és Sally Mann munkái szerepelnek, emellett gyűjtemények és egy 14 egyedi Polaroidból álló Ellen von Unwerth-válogatás is az aukció részét képezi.

A klímaváltozás monoton realitása Kimura Shunta képein – Urban Photo Awards 2026

Az Urban Photo Awards kihirdette, kik lettek az idei Projects & Portfolios shortlistes alkotói. Kimura Shunta pályamunkájában a 21. század kezdete óta egyre súlyosbodó klímaválság által világszerte előidézett emberi migráció történeteit próbálja meg egyetemesen érthetővé tenni: egyrészt olyan felvételekkel, amelyek a klímaválság által érintett emberek életében a migráció előtti változásokat örökítik meg, másrészt pedig a migrációt követően különböző társadalmi és gazdasági kihívásokkal szembesülő csoportok történetein keresztül.

Előhívott magánszféra – Émile Zola vizuális hagyatéka a Mai Manó Házban

A Zola, a fényíró című kiállítás a 19. századi francia irodalom egyik legnagyobb alakjának kevéssé ismert oldalát mutatja be a Mai Manó Házban. Ez a kiállítás egy későn kibontakozó, mégis jelentős fotográfiai életműre irányítja a figyelmet, amely az utóbbi évek kutatásainak és restaurálási munkáinak köszönhetően vált szélesebb körben ismertté. 

Hiroshi Sugimoto: A hosszú idő perspektívája – interjúszemle

Az Aperture 2026-os őszi számának vendégszerkesztőjének napjaink egyik legismertebb japán fotográfusát, Hiroshi Sugimotót kérték fel. A művész egy olyan tematikus lapszámot készített, amely a „Stop Time” hívószó köré épül, és az idő megállításának témáját vizsgálja. A különleges kiadvány kapcsán készült interjúban Michael Famighetti beszélgetett Sugimotóval arról, hogy saját életművén keresztül hogyan gondolkodik a látás, az emlékezet, illetve a technikai esetlegességek természetéről. Az interjú először a művész által szerkesztett Aperture No. 264, Stop Time című lapszámában jelent meg, később pedig az Aperture online felületén is közzétették.

A csend, amit látunk – A tabusított test poétikája és a sorsközösség vizuális nyelve

Hogyan tehető láthatóvá a test mélyén megbúvó, szótlan fájdalom, és miként válhat az elhallgatott betegség a nők közötti összetartozás és sorsközösség forrásává? Gáldi Vinkó Andrea fotográfus a női test sérülékenységének és a tabusított életeseményeknek a közvetlen, szépítésmentes jelenlétére épít. Míg korábbi, Sorry I Gave Birth I Disappeared But Now I’m Back című kötetében az anyaság körüli pátoszt lebontva, nyers őszinteséggel és finom (ön)iróniával dokumentálta a szülés utáni időszak kaotikus fizikalitását – a szétszóródott tárgyakat, az anyatejet, a hegeket és a kimerültség hétköznapjait –, addig legújabb, Csend anatómiája című sorozatában a test egy még rejtettebb dimenzióját tárja fel: a petefészekrák mint csendes megbetegedés egyéni és közösségi stációit.