Ha nem fotózzuk le, meg sem történt? – A fényképezés szerepe az élmény és emlékezet formálásában
Művészettörténeti szempontból a fényképezés soha nem volt semleges médium. A 19. századi dokumentarista fotográfia – Roger Fenton háborús felvételei vagy Julia Margaret Cameron idealizált portréi – nem pusztán rögzítette a valóságot, hanem narratívát is létrehozott. A kompozíció, a fény-árnyék viszonyok és a képkivágás már a kezdetektől értelmező gesztusként működtek: a valóság nem egyszerűen „átkerült” a képre, hanem vizuális konstrukcióvá alakult.