Galéria

Fókuszban az MFSZ új tagjai: Glázer Attila

A Magyar Fotóművészek Szövetsége 2022-ben tagfelvételt hirdetett, ahol egy kétfordulós pályázaton bírálták el a jelentkezők portfólióját vagy fotószakírói tevékenységének ismertetését. A tavasszal bejelentett döntés értelmében 4 fővel bővült az MFSZ tagjainak száma, akiknek művészeti tevékenységét itt a Punkton is bemutatjuk.

Tovább

Ladocsi András – Swallow (2018)

Négy és tizennyolc éves korom között versenyszerűen úsztam. Ennek a 14 évnek a java úgy telt, hogy reggel elmentem edzeni iskola előtt, majd bementem az iskolába, és amint vége lett, mentem vissza edzeni. Ezután keveredtem csak haza a családi környezetbe. A sorozatom ezt az élethelyzetet dolgozza fel.

Fókuszban az MFSZ új tagjai: Schreck Monika

A Magyar Fotóművészek Szövetsége 2022-ben tagfelvételt hirdetett, ahol egy kétfordulós pályázaton bírálták el a jelentkezők portfólióját vagy fotószakírói tevékenységének ismertetését. A tavasszal bejelentett döntés értelmében 4 fővel bővült az MFSZ tagjainak száma, akiknek művészeti tevékenységét itt a Punkton is bemutatjuk.

„A fotográfiáról mit sem sejtő lesz a jövő analfabétája” – Moholy-Nagy László

A 352 oldalas album azokat a kontaktképeket mutatja be, melyek a művész Amszterdam, London és Chicago közti utazásainak időszakában keletkeztek. A több mint 1000 fényképet és egyéb illusztrációt tartalmazó kötet teljes rálátást nyújt Moholy-Nagy termékeny fotográfiájára, annak húszas évek közepi-végi tetőpontjától az alkotó Egyesült Államokba való 1937-es kivándorlásáig.

Hátukon viszik a jövőt – Bányász Anna kiállítása a Foton Galériában

A munka és az állatok szeretete az az örökség, amely a tradicionális mezőgazdaság szép és (elsőre) kevésbé szép oldalát is megmutató fényképeken visszaköszön. Bányász felváltva forgatja a vasvillát és a fényképezőgépet, így szó szerint testközelből láttatja ezt a néha romantizált, néha démonizált világot.

Polixeni Papapetrou elképzelt világai – Válogatás az egyik leghíresebb ausztrál fotográfus munkáiból

Polixeni Papapetrou az egyik leghíresebb ausztrál fotóművész. A görög bevándorlók gyerekeként 1960. november 21-én, Melbourne-ben született Papapetrou művészi fotográfiáin részben a valóságot, részben a képzeletet ábrázolta. Véleménye szerint az álarcok – akár jelképes, akár szó szerinti értelemben – nem csak elrejtik személyazonosságunkat, hanem egyidejűleg kibővítik és át is alakítják azt.

Zagyvai Sári: Egy kirándulás vázlatai

Képeim kiindulópontjai az internetes archívumok népszerű tájképei. A talált képek olyan transzformáción mennek keresztül, amelyek spontán folyamatokhoz köthetőek és megismételhetetlenek. A digitális képek raszterének és a fotópapír analóg szemcséinek egy felületen való megjelenítésével kísérleteztem.

Rédling Hanna: Mikor a víz felkavarodik

Hogyan válhat a nosztalgia kapaszkodóponttá egy olyan jelenben, ahol nap mint nap kontrollvesztettséget tapasztalunk az élet különböző területein? Hogy viszonyulunk ehhez a speciális múltidézéshez a virtuális és a valós élet határán? A technológia most vajon ismét forradalmasítani tudja az emlékek archiválásának, a múlt felidézésének módját? Miként tágul a fotográfia médiuma igazodva a korszellemhez?

Tovább

Elstartolt az idei Rencontres d’Arles fotófesztivál

A fesztivált 1970-ben Lucien Clergue fotográfus, Michel Tournier író és Jean-Maurice Rouquette történész alapították, mára pedig Európa egyik legrangosabb fotó-eseményévé nőtte ki magát. A rendezvény nagy mértékben hozzájárult a fotográfia egyenrangú művészeti ágként való elismertetéséhez.

1 másodpercig és 1 évig exponált fotók Deim Balázs Múló idő című kiállításán

Láthatóvá tehető-e a múló idő, összeköthető-e a saját, szubjektív időérzékelésünk objektív időegységekkel? Az ember személyes, belső időészlelése a külvilágtól elvonatkoztatott, és csupán az átélt események, élmények határozzák meg tempóját, dinamizmusát. Ezzel szemben az objektív idő, egzakt időintervallumokkal mérhető. Szinkronba hozható-e ez a két idősík?

Tina Modotti – Fotóba ágyazott politikai elkötelezettség

Modotti egyszerre volt fotográfus, forradalmár, kommunista harcos, politikai menekült, később pedig a Nemzetközi Vörös Segély tagja. Életvitelében és fotóiban is képviselte azt a hozzáállást, miszerint a nőknek is aktív helye és alakító ereje van a társadalmi és politikai életben. Művészetében is a társadalmi igazságosságért küzdött, esztétikai eszköztárának és látásmódjának hála, a propaganda művészetet teljes mértékben elkerülte.

Piti Marcell: Maga ura (2021)

Az ösztöndíjprogram második évében a Maga ura című fotósorozatom folytatásán dolgoztam. A célom az volt, hogy valódi alternatívákat mutassak be, hogyan lehet vidéken, illetve a klasszikus mezővárosok agglomerációiban környezettudatos gondolkodású családi vagy kistermelői gazdaságot alkotni különböző mezőgazdasági technológiákkal.