A Mai Manó Ház második emeletén látható Eleanor Macnair: Újrateremtett pillanatok – A fotótörténet gyurmaikonjai című kiállítása apropóján beszélgettünk a brit alkotóval inspirációról, fotótörténeti ikonokról, a „meggyurmázottak” reakcióiról és arról is, melyek azok a magyar fotográfusok, akiknek munkái szerepelhetnének a következő Play-Doh projekt új darabjai között.
A Budapest Fotófesztivál nyitókiállítása a legendás német divatfotográfus, Peter Lindbergh életművéből mutat be átfogó válogatást. Peter Lindbergh a divatfotózás megújítójaként olyan perspektívát teremtett, amelyben a modellek nem csupán a ruhák bemutatására szolgáltak, hanem egyedi karakterként jelentek meg, akiknek személyisége és története a képek esztétikájának meghatározó eleme lett. A fotográfus egyik fiával, a Peter Lindbergh Foundation igazgatósági tagjával, Simon Brodbeck-kel beszélgettünk a művészi életmű gondozásának kihívásairól, az alapítvány működéséről, és arról, mit tart ő a legfontosabbnak édesapja örökségével kapcsolatban.
Aimee McCrory Hullámvasút: Jelenetek egy házasságból című díjnyertes sorozata az alkotó saját, több mint négy évtizedes házasságát állítja középpontba, feltárva az együtt öregedés örömeit és kihívásait. A sorozat őszinte és intim pillanatokon keresztül mutatja be a házasság dinamikáját, miközben finom humorral és méltósággal közelíti meg az öregedés témáját. A projekt a világjárvány idején kezdődött, amikor McCroryt megbénította a félelem, hogy elveszítheti férjét, Dont. E belső szorongásból született meg az a vizuális narratíva, amely az együtt töltött élet törékenységét és szépségét örökíti meg. McCrory sorozata május 18-ig tekinthető meg a PaperLab Galériában, ebből az alkalomból beszélgettünk az alkotóval.
Boris Eldagsen akkor vált ismertté, amikor 2023-ban elnyerte a Sony World Photography Award díját egy olyan képpel, amelyet egy AI képgeneráló szoftver segítségével készített el. Eldagsen a díjat visszautasította, majd a mesterséges intelligencia és a fotográfia viszonyáról szóló nemzetközi diskurzus egyik meghatározó szereplőjévé vált. A Punkt megkereste az alkotót, aki írásban válaszolt kérdéseinkre.
Szabó Dezső képzőművész 1967-ben született Keszthelyen. 1990 és 1997 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakos hallgatója volt, miközben a hagyományos festészeti technikákról idővel áttért a fotográfia médiumára. Munkáiban rendre kérdőre vonja a fotográfiai kép objektivitásának hitelességét, valamint a társadalom percepcióit a fotográfiák kapcsán. Valós látványokat rögzít ugyan, de a médiaképek vagy természeti jelenségek nyomán konstruált makettjei és mesterségesen előidézett effektjei gyakorta megtévesztően hatnak. A Mai Manó Házban főként modellezett látványokat bemutató Jelenség/Phenomenon című kiállítása április 6-ig tekinthető meg. Ebből az alkalomból beszélgettünk az alkotóval.
A Mai Manó Ház 2018-ban írt ki fotópályázatot Weegee éjszakája címen a Fotóhónap2018 fesztivál keretében. Az első helyezett a Budapesten 1996-ban született Horesnyi Máté lett, aki ma már animációsfilm-készítőként alkot, miközben számos hazai és nemzetközi díj birtokosa. A pályázat főnyereménye egy Leica C-Lux fényképezőgép volt, amellyel időközben Horesnyi elkészítette tradicionális spanyol ünnepeket bemutató sorozatát. Az anyagból született Bienvenido Mister Extranjero! című kiállítás 2025. április 6-ig ingyenesen látogatható a Mai Manó Ház PaperLab Galériájában. Ebből az alkalomból beszélgettünk az alkotóval.
Belicza László Gábor fényképeit egyfajta szemlélődő nyugalom jellemzi. A képein megjelenő lírai világ bátran közel engedi magához nézőjét, aki ezáltal részesülhet abból a harmóniából, amely a képek mindegyikét áthatja. A finom érzékenységgel készült felvételek az ember és a környezet viszonyát vizsgálják, miközben felvetik a sokszor ellentétes viszonyokban lappangó kérdéseket is. A 33 Sketchbook ugyan még nem zárult le, de a sorozat eddigi fényképeiből már most megtekinthető egy válogatás a Mai Manó Ház PaperLab Galériájában. A kiállítás ingyenesen látogatható február 16-ig.
Lampert Benedek, a Budai Rajziskolában végzett fotográfus, több mint nyolc éve alkot a toy photography területén. Benedek munkái, köztük az 1915-ös Shackleton-expedíció LEGO-figurákkal megörökített sorozata, komoly nemzetközi figyelmet kaptak. Az aprólékosan kidolgozott jeleneteket filmes és történelmi témák inspirálják, különleges technikai megoldásokkal ötvözve. Interjúnkban többek között alkotói inspirációiról, a Shackleton-projekt részleteiről és jövőbeni terveiről kérdeztük.
Gajewszky Anna 2024-ben diplomázott a MOME fotográfia mesterszakán. A Vénusz nyomában című sorozatával 2021-ben szerepelt a Blurring the Lines válogatásában, Ne sírj anyám című sorozatával tavaly döntőse volt a Paris Photo Carte Blanche Students pályázatának, emellett kiállított a Breda Photo Fesztiválon, illetve a TOBE Gallery képviseletében mutatták be Amszterdamban munkáit az UNSEEN-en. A fotó történetmesélő szerepéről, saját életéből merített tapasztalatairól és nemzetközi sikereiről beszélgettünk.
Az 1996-ban Belgiumban született magyar–olasz származású Mari Ornella szociológiai tanulmányai után végezte el a MOME fotográfia mesterszakát. Through Hardship to the Stars című diplomamunkája önanalízissel, saját határainak átlépésével, a társadalom által felállított irreális elvárásokkal, a nőiesség kérdéseivel, illetve traumafeldolgozással foglalkozik. 2023-ban ezzel a projektjével választották be a Futures Photography művészei közé. Humoros, szürreális, őszinte és nyers stílusa nem csak személyes, hanem kereskedelmi munkáiban is visszaköszön. A fotózás szeretetéről, alkotói attitűdjéről és a diplomamunkájáról beszélgettünk.
A Kék Ház Frida Kahlo és Diego Rivera közös szándékának köszönhetően vált múzeummá, amely 1958-ban nyitotta meg kapuit, négy évvel Frida halála után. A múzeum nem csupán Frida otthonát és műhelyét őrzi, hanem életének és művészetének mélységeibe is betekintést nyújt. Perla Labarthe Álvarezzel, a múzeum igazgatójával beszélgettünk Frida Kahlo évtizedekig elzárt fotógyűjteményéről, amely 2025. január 12-ig a Mai Manó Házban tekinthető meg.
Az 1994-ben született Jelen Ádám forgatókönyvíróként kezdte pályáját, majd idővel úgy döntött, hogy történeteit a fotográfia nyelvén is szeretné megfogalmazni. Figyelme elsősorban a divat- és a portréfényképezés felé fordult, miközben autonóm, személyes hangvételű anyagain is folyamatosan dolgozik. Élt és alkotott Párizsban, valamint Barcelonában, de jelenleg is több független nemzetközi magazinnal dolgozik együtt. A képeim beszélnek, mert én nem tudok című első önálló kiállítása október 16-ig ingyenesen látogatható a Mai Manó Ház PaperLab Galériájában. Ebből az alkalomból beszélgettünk az alkotóval.
Stefan Lorant 1938-ban adta el a Lilliputot Edward Hulton médiamágnásnak, majd ugyanebben az évben indították el a sikeres Picture Post magazint. A Picture Post hatalmas archívumát napjainkban a Getty Images Hulton Archive őrzi Kelet-Londonban. Matthew Butsonnal, az archívum alelnökével beszélgettem Stefan Lorantról.
Exkluzív interjúnkban betekintést nyerhetnek egy izgalmas családi történetbe, amely a 20. századi magyar és nemzetközi művészeti élet jelentős alakjait érinti. Interjúalanyunk édesapja, Francis F. Dobo (Dobó Ferenc), gazdag és eseménydús élete során számos híres művésszel és fotográfussal került kapcsolatba. A beszélgetés során megismerhetik a családi hátteret, Francis F. Dobo magyar gyökereit és pályafutását, valamint az olyan fotográfusokkal való kapcsolatait, mint Brassaï, André Kertész vagy Ylla. Kérdéseink révén e különleges barátságok és művészeti kapcsolatok mélyebb rétegei tárulnak fel, miközben felfedezhetik azokat a személyes történeteket, amelyek e kivételes életút mögött rejlenek.
Martin Wanda & Martin Gábor: Az örök fiatalság balladája címen nyílt kiállítás a Mai Manó Házban. A tárlat két fotográfus, apa és lánya sok évtized különbséggel és többezer kilométer távolságban készült anyagát párhuzamba állítva mutatja be az 1960-as, 1970-es évek Békéscsabájának szórakozó fiataljait, illetve a mai London éjszakai életét. A fotóriporterként, fotóművészként és reklámfotográfusként számos albumot és kiállítást jegyző Martin Gábor (1953), valamint lánya, a nemzetközi jelentőségű magazinoknak, divatházaknak, zenekaroknak és lemezkiadóknak dolgozó Martin Wanda (1991) most kiállított fotográfiái tértől és időtől függetlenül mesélnek a mindenkori húszas generációk kollektív identitásának kérdéseiről.