Esszé

Az NFT hatása – Virtuális aranyláz a digitális műtárgypiacon

Az elmúlt hónapok kortárs képzőművészeti közbeszédét nem csak a világjárvány kapcsán kialakult kulturális helyzet vagy a válság szülte kérdések, de ezekkel párhuzamosan a digitalitás más témái is meghatározták, élen az NFT-vel, azaz a non-fungible (nem helyettesíthető) token elnevezésű technológiával.

Tovább

A kriminalisztikai fényképészet egyes aktuális kérdései

A kriminalisztikai fényképészet egyes aktuális kérdései 21 • 06 • 15Dr. Petrétei Dávid Dr. Petrétei Dávid 1   1. BEVEZETÉS  A fényképészet a feltalálását követő 180 év alatt a valóság leképezésének sajátos, tartós és pontos módszereként vált ismertté. A 19. század első harmadának végén jelent meg a dagerrotípia és a talbotípia, ám eleinte a kép […]

Douglas McCulloh: Láthatatlan Látvány

„Nem tartozhatok ehhez a világhoz, ha azt nem tudom a magam módján elképzelni. Amikor egy vak személy azt mondja, hogy ’elképzelem’, akkor az azt jelenti, hogy a külső valóságról ő is belső elképzeléssel rendelkezik”.

A nulladik mérföldkő. Gondolatok a bűnügyi fényképezés kapcsán.

Egy kép többet mond ezer szónál. Vajon mit árul el egy szakterületről, hogy lényege egyetlen szállóigévé nemesedett közhely vagy közhellyé kopott szállóige segítségével megragadható? Mai globalizált világunkban az elméleti fejtegetéseink többé nem úgy kezdődnek, hogy „már a régi görögök is”: az egy kép tízezer szót ér bölcsességét a kínaiak Kong Zi-nek (Konfuciusznak) tulajdonítják, bár a „Beszélgetések és mondások” fennmaradt anyagában ez a bölcsesség nem szerepel, maga a tulajdonítás jelzi a szólás találó és lényeglátó voltát.

Fotográfia és hit

Az Aperture Magazine tavaly decemberben megjelent, 237. lapszámának témája a spiritualitás volt, vendégszerkesztője pedig a fotográfus-nagyágyú, Wolfgang Tillmans. Mostani cikkünkben egy holland művész, Robin Alysha Clemens képein keresztül foglalkozunk mi is a témával, aki különböző vallási közösségek életét mutatja be antropológiai eszközök segítségével. 

Korai utazók fényképei

Farkas Zsuzsa művészettörténész beszéde elhangzott 2020. augusztus 25-én a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Korai utazási fotográfiák című kiállításainak megnyitóeseményén. Most a beszéd szerkesztett verzióját közöljük.

Test/hő/kép – Richard Mosse: Incoming

Szépség és szégyen. E két fogalom tökéletesen leírja Richard Mosse ír fotográfus Incoming című, első alkalommal 2017-ben a londoni Barbicanben bemutatott alkotását. A videoinstallációt a 2019-es Velencei Biennálé Rothko in Lampedusa című szatellit-kiállításán is láthatta a közönség, legutóbb pedig a washingtoni National Gallery of Art egyéni kiállításán szerepelt 2020 áprilisáig.

Performatív archívumok a kortárs képzőművészetben – I. rész

Az utóbbi években megfigyelhető, hogy egyre többen használnak olyan fogalmakat a kortárs képzőművészeti diskurzusban, mint amilyen az élő / dinamikus archívum, a test mint archívum, vagy ezek összekapcsolásaként: a performatív archívum.

Plohn József felvételei az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hódmezővásárhelyi veterán honvédeiről

Az ország számos közgyűjteményében őriznek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc veterán katonáiról az 1890-es évek végén, az 1900-as évek elején készült fényképeket. A legismertebb portrésorozat azonban a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum Helytörténeti Gyűjteményében van. E felvételeket az egyik legnevesebb vásárhelyi fényképész, a makói születésű Plohn József Ábrahám (1869–1944) készítette, aki a honvédportrék mellett országosan a néprajzi témájú fényképeiről is ismert.

Korlátolt hálók

“Milyen összefüggés van a Brexit és az internetes hálózatok között? Hogyan kapcsolódik az emberi DNS a digitális adattároláshoz? Miként alakítja át a globális monopóliummal rendelkező YouTube a lokális videókultúrákat? Hol van a határ az emberi és a számítógépes intelligencia között?”

A szovjet álomvilág romjai

“Ezen a ponton válik igazán kísértetiessé Mecamor, Jereván és az egész ultraracionális szovjet utópia is, hiszen egy kiszuperált, de újrahasznosított, barkácsolt álom lesz belőle, amelyet hűen tükröz a modernizmus sorsára hagyott és dekonstruált vizuális kultúrája is.”