Dorothea Lange amerikai fotográfust a mai napig a 20. század egyik legmeghatározóbb portréfotográfusaként tartják számon. A washingtoni National Galleryben látható kiállítás, mely novemberben nyílt Dorothea Lange: Seeing People címmel a fotográfus 50 éves pályafutása előtt tiszteleg.
A pályázatra több mint 220 országból közel 400 000 fényképet küldtek be, így a profi versenyek közül az idei volt a legnépszerűbb. A most kitüntetett alkotók közül választják ki azt a művészt, aki elnyeri az Év Fotográfusa címet.
A Néprajzi Múzeumban 2024. június 30-ig megtekinthető kiállítás elsőként Claudia Andujar korai magazinfotóit és kísérleti munkáit mutatja be, majd az első janomamikról készült képektől a 2010-es évekig tekinthetjük át a művész életművét.
Lisa Fonssagrives-Penn – Fashionicon címmel nyílt február végén kiállítás a párizsi MEP-ben, melynek fókuszában a gyönyörű modell, Lisa Fonssagrives-Penn áll: ő volt az első szupermodell, már jóval azelőtt, hogy ez a kifejezés használatba jött volna. A kiállítás a kor egyik legkeresettebb modelljének személyes gyűjteményét mutatja be közel 150 alkotáson keresztül. Az 1935 és 1955 között készült fotográfiák – amelyeket olyan híres fotográfusok készítettek, mint Horst P. Horst, Irving Penn, Louise Dahl-Wolfe és Erwin Blumenfeld – bepillantást engednek a divatfényképezés aranykorába.
A Magyar Fotográfiai Múzeum kiállításán az elfeledett szegedi fotográfusnő, Bäck Manci munkáiból látható egy közel 50 képből álló válogatás, akinek nemeseljárásokkal készült festői fotográfiái közül kiemelkedőek a portré- és aktfotói, valamint a mozdulattanulmányai is jelentősek. Ennek ellenére művészete évtizedekre feledésbe merült, életművét csak a 2000-es években kezdték el kutatni és bemutatni.
A Millennium Háza – Neo Kortárs Művészeti Tér mélység/élesség – Remekművek a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből című kiállítása nem csupán a múzeum kollekciójának legféltettebb fotográfiáit mutatja be, hanem felhívja a figyelmet a fotó mint médium eszközigényére is, így a tárlaton fototechnikai eszközök, különleges fényképezőgépek is érzékeltetik a művészeti ág alkotáshoz szükséges készülékeinek sokszínűségét.
A World Photography Organisation által szervezett, nemzetközileg elismert Sony World Photography Awards a világ egyik legfontosabb fotográfiai versenye. Az immár 17. éve megrendezett esemény évről évre megmutatja a kortárs fotográfia legfrissebb irányait, a díjátadók pedig bemutatkozási lehetőséget adnak a már befutott és a feltörekvő művészek számára. Az idei díjátadón emellett bemutatják egy kiemelt alkotó életművét is. A 2024-es év kitüntetett művésze a brazil fotográfus, Sebastião Salgado volt. A legjobb alkotók munkáit a londoni Somerset House-ban megrendezett kiállításon mutatják be tavasszal.
Bettie Ringma és Marc H. Miller fotógyűjteményében az amszterdami bárok közönségéről készült több mint 350 polaroidportré található. Ez az 1980-as időkapszula keresetlen, de színes képet nyújt Amszterdam éjszakai életéről. A polaroidok többségét ma az Amszterdami Városi Levéltár gyűjteményében őrzik, és a képek 2023-ban a Lecturis kiadó gondozásában megjelentek könyv formájában is Selling Polaroids in the Bars of Amsterdam, 1980 (Polaroidokat árultunk az amszterdami bárokban, 1980) címmel.
A párizsi Pompidou Centerben két fotógyűjtemény dialógusából született meg a Corps à corps – Photographic stories (Testtől testig – Fotótörténetek) című kiállítás. A test mint hívószó több olvasattal is felruházható a tárlat esetében. A kiállítás központi tematikája az emberi test fotográfiai ábrázolása a 20–21. században. Ugyanakkor olyan fotográfiai anyagok összességét, fotókorpuszokat, illetve életműveket állít párbeszédbe és történeti összefüggésbe a kiállítás, amelyek korábban nem szerepeltek hasonló konfigurációban.
A kortárs fotográfia egyik meghatározó alakja, a svájci születésű Virginie Otth a Photo Elysée-től kapott felkérést arra, hogy bemutassa legújabb alkotásait. A kiállítás olyan műveket vonultat fel, amelyek a művész különböző érdeklődési köreit érintik, és a fotográfia, valamint a tekintet és az érzékelés kapcsolatát kérdőjelezik meg. Az eddig még be nem mutatott műveket is felvonultató kiállítás november 3-án nyitotta meg kapuit, és február 25-ig várja a látogatókat.
A portré műfaját kedvelők számára a londoni National Portrait Gallery 1856 óta fontos zarándokhely, ahol február 25-ig a Taylor Wessing Photographic Portrait Prize 2023-as nyerteseinek kiállítása tekinthető meg a múzeum Trafalgar Square mögött megbújó épületében. A tárlaton 51 alkotó 58 portréja látható.
Immár nyolcadik alkalommal rendezik meg a brüsszeli fotófesztivált, melyhez idén 55 helyszín csatlakozott. A legnagyobb belga fotográfiai eseményen ezúttal a kortárs fotográfia került a fókuszba. A fesztivál egyaránt teret biztosít a feltörekvő, pályájuk elején járó és a már ismert művészeknek is. Az egyéni és csoportos kiállításokon nem csupán hazai alkotók, hanem nemzetközi fotográfusok munkáit is bemutatják, ezzel igyekeznek multikulturális perspektívát kialakítani.
A MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztálya által meghirdetett 42. Magyar Sajtófotó pályázatra 250 fotográfus, 2470 pályaművel jelentkezett, a beküldött képek száma 6801 volt. A 2024. február 15-én a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában megrendezett eseményen összesen 16 kategóriában hirdettek ki nyertest a nemzetközi zsűri tagjai, akik több különdíjat is kiosztottak.
A LensCulture idei Art Photography Awards pályázatának finalistái között egy magyar fotográfus neve is szerepelt. Komár Sabrina …de hát annyi jó dolog történt veled! című sorozata a gyermek- és felnőttkori emlékek természetére reflektál, és arra keresi a választ, hogy a jó emlékekre miért emlékszünk kevésbé, mint a rosszakra. ikkünkben a LensCulture pályázatán kiemelt sorozatának képeit, illetve az alkotót egy rövid interjún keresztül mutatjuk be.
„A mester és a múzsa egyaránt én vagyok.” – Tarrah Krajnak képei a Huis Marseille-ben 24 • 02 • 13Szentirmay Réka Tarrah Krajnak 1979 háborús évében született Lima külvárosában. Az amerikai Középnyugatra örökbefogadó szülei által került, egy perui gyermekotthonon keresztül, melyet német apácák működtettek. Krajnak munkájának meghatározó része ez a koragyermekkori élmény és a kolonizáló […]