Júliusban sem maradunk izgalmas fotókiállítások nélkül, hiszen ismét számos múzeum és galéria várja új tárlatokkal a látogatóit. André Kertész első feleségének képei, egy díjnyertes fotókönyv a vendéglátásról, a leghíresebb hazai sajtófotók és Szipál Márton életmű-kiállítása. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.
2025. június 27-én rendezte meg a bécsi Leitz Photographica Auction cég a 46. árverését a németországi Wetzlarban. A helyszínt magától értetődőnek mondhatjuk, hiszen a rendező 2017 óta a Leica Camera AG. hivatalos aukciósháza. Az árverés sorszámozása jelzi: a jelenlegi vezetés is elfogadja az aukciós sorozat 2002. november 15-i, WestLichtben történt indítását. A rendezők a világ minden tájáról azért hívták a gyár melletti épületben megrendezett árverésre a gyűjtőket, mert éppen száz évvel ezelőtt került kereskedelmi forgalomba a Leitz Camera, azaz a Leica első, már sorozatban gyártott típusa.
2024 májusában érkezett meg Chilébe a világ eddigi legnagyobb digitális kamerája, amelyet a Rubin Obszervatórium épített az amerikai SLAC Nemzeti Gyorsítólaboratóriumban. A kamerát 2025 elején szerelték fel a Simonyi Survey Teleszkópra, ahol a következő évtizedben az égbolt eddigi legrészletesebb feltérképezésére vállalkozik. A Rubin Obszervatórium első nyilvános bemutatkozása ma, 2025. június 23-án lesz, amikor világszerte élő közvetítés keretében mutatják be az első képeket és videókat.
Myriam Boulos libanoni fotográfus nyerte el a 2025-ös Foam Paul Huf-díjat, a kortárs fotográfia egyik legjelentősebb nemzetközi elismerését. Munkáiban a test, a vágy és a politikai feszültség metszéspontjait kutatja egy olyan világban, ahol a személyes szabadság mindennapos küzdelem. Myriam Boulos az első közel-keleti művész, aki elnyerte a Foam Paul Huf-díjat.
Közeleg a múzeumlátogatók egyik legnépszerűbb eseménye, a Múzeumok Éjszakája. Egy világhírű divatfotográfus ikonikus képei, a világ leghíresebb fotográfusainak autós képei, gyurmaikonok, AI és klasszikus portrék, valamint a Lee című film vetítése Veszprémben. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes szombaton időt szánni.
Cindy Sherman, a kortárs fotóművészet egyik legnagyobb hatású alkotója új fejezetet nyitott saját életművének gondozásában. Június 16-án elindította a Cindy Sherman Legacy Project (CSLP) nevű kezdeményezést, melynek célja, hogy hosszú távon biztosítsa fotográfiáinak fizikai és konceptuális épségét.
A 35 év alatti magyar fotográfusnak adható elismerést a Hemző Károly Alapítvány hívta életre azzal a szándékkal, hogy ápolja Hemző Károly emlékét és segítse a fiatal magyar fotográfusokat. Az idei pályázaton öt remek finalista – köztük Mohos Zsófia, Varga Dzsenifer, Mohos Márton és Horváth Júlia – közül választotta ki a díjra a szakmai zsűri Zoltai Andrást, akinek sorozatát már itt a Punkton is bemutattuk.
Március 14-én nyílt meg a bonni Bundeskunsthalléban a Susan Sontag. Sehen und gesehen werden (Látni és láthatóvá válni) című kiállítás. A teoretikus életmű sajátos retrospektívjeként is felfogható, szeptember 28-ig látogatható tárlat az amerikai írónő, kritikus és közéleti gondolkodó, Susan Sontag munkásságát és életét mutatja be, különös tekintettel a vizuális kultúrához fűződő viszonyára, valamint társadalmi és politikai szerepvállalására. Ingmar Bergmantól Andy Warholig, Eugene Atget-től Walker Evansen és Jevgenyij Haldejen át Annie Leibovitzig több mint harminc alkotó műve reprezentálja a kiállításban Sontag örökérvényű gondolatait.
Tavaly májusban megjelent cikkünkben öt népszerű ingyenes vagy ingyenesen is használható AI képgenerátort teszteltünk a Punkton. Azóta eltelt egy év, és az AI képalkotás robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, de a folyamatnak messze nem látjuk még a végét. Új nevek kerültek a figyelem középpontjába, régiek bővítették szolgáltatásaikat, a képminőség pedig mára a fotográfia határait feszegeti. Ebben a cikkben összevetünk újabb öt ingyenesen is elérhető AI képgenerátort, hogy megnézzük, mire képesek a programok 2025-ben.
Júniusban a Christie’s az egyik legjelentősebb dagerrotípia-gyűjtemény darabjait bocsátja árverésre. A Lynn és Yann Maillet házaspár az 1960-as évektől kezdve szenvedélyesen gyűjtötte a ritka fényképeket, amelyekből olyan kollekciót állítottak össze, amely igazi ritkaságokat is tartogat. Az 1960-as években még viszonylag friss volt a dagerrotípiák gyűjtői piaca, így olyan darabokhoz is könnyebben hozzá lehetett jutni, amelyek ma már csak nagyon ritkán hozzáférhetőek. Bár a Maillet család visszavonultan élt, a szakmában jól ismerték őket, és hosszú évtizedek alatt figyelemre méltó, sokoldalú kollekciót építettek fel. A több mint 200 darabot számláló gyűjtemény most először kerül a nyilvánosság elé.
A Napalm girl botrányának koránt sincs vége. Oldalunk már többször is beszámolt a vietnámi háború fordulópontjaként is értelmezhető The Terror of War című képet övező hitelességi vitáról, amelyet a Sundance Filmfesztiválon bemutatott The Stringer című dokumentumfilm robbantott ki. Nick Ut korábbi szerkesztősége, az Associated Press (továbbiakban AP) egy majd száz oldalas vizsgálatot tett közzé a témát illetően, a World Press Photo pedig megkérdőjelezhető döntésre szánta el magát.
Az Aperture Foundation 2025-ös Portfolio Prize díjára jelölt öt fotográfus munkái érzékenyen és költőien reflektálnak korunk legégetőbb társadalmi és ökológiai kérdéseire. A shortlistre került alkotók – Sara Abbaspour, Alana Perino, Emma Ressel, Hashem Shakeri és Daria Svertilova – közül a végső nyertest május 13-án hirdették ki.
A PaperLab Galériában június 29-ig látogatható Divatja múlt című kiállításon Schäffer Zsuzsa fekete-fehér divatfotóit láthatjuk, melyek 1990 és 2001 között készültek. A fotográfus szavaival élve; a kiállításon látható képek személyes portrék pályájuk kezdetén lévő fiatal nőkről, és egy kis érintés a 20. század levegőjéből, a századforduló éveiből.
Februárban nyílt meg Axel Hütte, német kortárs fotográfus egyéni kiállítása Németországban. A tárlat 32 fényképet vonultat fel a művész 1997 és 2024 között készült sorozataiból. A fotográfust az épített és a természetes környezet látványa egyaránt foglalkoztatja, munkái között láthatóak gleccsereket, hidakat, ködbe burkolt hegyeket, vagy kihaltnak tűnő tájakat ábrázoló alkotások is. A kiállításon az alkotó négy videómunkája is szerepel, amelyeket most először mutatnak be múzeumi környezetben. A kortárs alkotó egyéni tárlata június 15-éig várja látogatóit a németországi Rolandseckben.
A kilencvenes évtizedben a holland Rineke Dijkstra néhány év leforgása alatt elkészítette ma is referenciapontnak tekinthető anyagát, a Beach Portraits sorozatot. A világ számos tengerpartján fiatalokról készült frontális portréi egyszerre hivatkoznak művészettörténeti és fotótörténeti előképekre, miközben a generációs identitások és a földrészeken átívelő szociokulturális különbségek is fókuszba kerülnek. The Ocean – a gaze: The artist Rineke Dijkstra címen a Frankfurt am Mainban működő Städel Museum kiállításának anyagában huszonhárom felvétel tekinthető meg az emblematikus tengerparti sorozatból.