Fotográfusok a Föld körül – aktivista fotósok és a klímaválság

Magyarországon 1990 óta, harminc éve ünnepeljük április 22-én a Föld napját. A klímaválság és a koronavírus-járvány által keretezett hétköznapjainkban a környezetvédelem kérdése aktuálisabb, mint bármikor korábban. A Föld napja alkalmából összegyűjtöttük néhány hazai és külföldi művész közelmúltban készített vagy folyamatban lévő fotográfiai projektjeit, amelyek az ember környezetre gyakorolt hatásával foglalkoznak.

Néhány nappal ezelőtt hirdették ki a World Press Photo díjakat, ahol környezet kategóriában a magyar fotográfusnak, Horváth Eszternek ítélték a díjat. Az alkotó 2015 óta foglalkozik a Jeges-tenger fotózásával, 2019-20-ban az Északi-sarkvidék közepén tudományos vizsgálatokat és méréseket végző Polarstern német kutatóhajó munkáját örökítette meg. Honlapján több, a folyamatosan változó sarkvidéket dokumentáló fotóprojektjébe is bepillanthatunk.

A Föld egyre fogyatkozó vízmennyiségével foglalkozik a 2019-ben MÚOSZ Nagydíjat nyert Radisics Milán, aki a Water.Shapes.Earth című projektjében azt vizsgálja, hogyan alakítja a víz a bolygónkat, és a klímaváltozás miatt milyen küzdelmekre van szükség az aszályok okozta vízhiány problémájának leküzdéséhez. Az alkotó nagyfelbontású drónfelvételeket készít, légifelvételeiről a táj leggyakrabban absztrakt festményként köszön vissza.

Az utóbbi évek egyik legnagyszabásúbb környezetvédelmi programját a híres emberi jogi aktivista, a 20. század legborzasztóbb háborúit is megjárt fotográfus, Sebastião Salgado hajtotta végre családjával. A brazil művész és felesége 30 évvel ezelőtt arra vállalkozott, hogy saját erejükből telepítik vissza Salgado egykori családi birtokának területére a mezőgazdálkodás miatt eltűnt esőerdőt. Instituto Terra nevű vállalkozásuk annyira jól sikerült, hogy birtokuk mára több száz veszélyeztetett növény- és állatfaj menedékévé vált. A Föld sója című dokumentumfilm – melyet Salgado fia, Juliano Ribeiro Salgado és Wim Wenders rendezett közösen 2014-ben – rámutat azokra az összefüggésekre, amely Salgado környezetvédelmi törekvései és fotóművészeti pályája között húzódik. A dokumentumfilm megtekinthető a magyarhangya filmforgalmazó oldalán és a Netflixen is.

Az olajpálma-termesztés természetes élővilágra gyakorolt negatív hatásaival foglalkozik a holland fotográfus, Doris Jongerius Green Gold című fotókönyve. A könyv az Indonéziához tartozó Borneó és Szumátra szigetén gazdálkodó kisebb olajpálmaültetvények tulajdonosait, az egyszerű farmerek és mezőgazdálkodási munkások hétköznapi életét, illetve azoknak a nagy pálmaolaj-termelő cégeknek a működését mutatja be, akiket a világ harmadik legnagyobb pálmaolaj-exportőreként ismerhet a világ. A könyv célja a pálmaolaj-előállítás e két különböző formája közötti ellentmondás bemutatása a dokumentarista fotográfia eszközeivel.

Green Gold from Doris Jongerius on Vimeo.

2018 őszén debütált a nagyméretű tájképein környezetvédelmi problémákat tematizáló fotográfus, Edward Burtynsky multimédiás projektje, The Anthropocene. A kanadai alkotó két filmrendezővel, Nicholas de Pencier-vel és Jennifer Baichwallal közösen vezetett, nagyvolumenű projektjében az emberi tevékenység Föld ökoszisztémáira gyakorolt jelentős és globális hatását vizsgálja. A projekt interdiszciplináris megközelítésben, különféle multimédiás eszközök, mint film, virtuális és kiterjesztett valóság, fotográfiák, könyv és egy átfogó edukációs program segítségével foglalkozik a témával. A projekt néhány interaktív része elérhető a honlapján.