Menü

Fotográfusok a Föld körül – aktivista fotósok és a klímaválság

22 • 04 • 20Punkt

Magyarországon 1990 óta, harminc éve ünnepeljük április 22-én a Föld napját. A klímaválság és a koronavírus-járvány által keretezett hétköznapjainkban a környezetvédelem kérdése aktuálisabb, mint bármikor korábban. A Föld napja alkalmából összegyűjtöttük néhány hazai és külföldi művész közelmúltban készített vagy folyamatban lévő fotográfiai projektjeit, amelyek az ember környezetre gyakorolt hatásával foglalkoznak.

Néhány nappal ezelőtt hirdették ki a World Press Photo díjakat, ahol környezet kategóriában a magyar fotográfusnak, Horváth Eszternek ítélték a díjat. Az alkotó 2015 óta foglalkozik a Jeges-tenger fotózásával, 2019-20-ban az Északi-sarkvidék közepén tudományos vizsgálatokat és méréseket végző Polarstern német kutatóhajó munkáját örökítette meg. Honlapján több, a folyamatosan változó sarkvidéket dokumentáló fotóprojektjébe is bepillanthatunk.

0103

Esther Horvath díjnyertes felvétele. Polar bear mom and cub visit the ice floe and check out flags and equipment next to Polarstern vessel. October 10, 2019 © Esther Horvath

A Föld egyre fogyatkozó vízmennyiségével foglalkozik a 2019-ben MÚOSZ Nagydíjat nyert Radisics Milán, aki a Water.Shapes.Earth című projektjében azt vizsgálja, hogyan alakítja a víz a bolygónkat, és a klímaváltozás miatt milyen küzdelmekre van szükség az aszályok okozta vízhiány problémájának leküzdéséhez. Az alkotó nagyfelbontású drónfelvételeket készít, légifelvételeiről a táj leggyakrabban absztrakt festményként köszön vissza.

0103

Radisics Milán: Floating Iceberg. Részlet a Water. Shapes. Earth című projektből.

Az utóbbi évek egyik legnagyszabásúbb környezetvédelmi programját a híres emberi jogi aktivista, a 20. század legborzasztóbb háborúit is megjárt fotográfus, Sebastião Salgado hajtotta végre családjával. A brazil művész és felesége 30 évvel ezelőtt arra vállalkozott, hogy saját erejükből telepítik vissza Salgado egykori családi birtokának területére a mezőgazdálkodás miatt eltűnt esőerdőt. Instituto Terra nevű vállalkozásuk annyira jól sikerült, hogy birtokuk mára több száz veszélyeztetett növény- és állatfaj menedékévé vált. A Föld sója című dokumentumfilm – melyet Salgado fia, Juliano Ribeiro Salgado és Wim Wenders rendezett közösen 2014-ben – rámutat azokra az összefüggésekre, amely Salgado környezetvédelmi törekvései és fotóművészeti pályája között húzódik. A dokumentumfilm megtekinthető a magyarhangya filmforgalmazó oldalán és a Netflixen is.

0103

Részlet A Föld sója című filmből. © magyarhangya

Az olajpálma-termesztés természetes élővilágra gyakorolt negatív hatásaival foglalkozik a holland fotográfus, Doris Jongerius Green Gold című fotókönyve. A könyv az Indonéziához tartozó Borneó és Szumátra szigetén gazdálkodó kisebb olajpálmaültetvények tulajdonosait, az egyszerű farmerek és mezőgazdálkodási munkások hétköznapi életét, illetve azoknak a nagy pálmaolaj-termelő cégeknek a működését mutatja be, akiket a világ harmadik legnagyobb pálmaolaj-exportőreként ismerhet a világ. A könyv célja a pálmaolaj-előállítás e két különböző formája közötti ellentmondás bemutatása a dokumentarista fotográfia eszközeivel.

2018 őszén debütált a nagyméretű tájképein környezetvédelmi problémákat tematizáló fotográfus, Edward Burtynsky multimédiás projektje, The Anthropocene. A kanadai alkotó két filmrendezővel, Nicholas de Pencier-vel és Jennifer Baichwallal közösen vezetett, nagyvolumenű projektjében az emberi tevékenység Föld ökoszisztémáira gyakorolt jelentős és globális hatását vizsgálja. A projekt interdiszciplináris megközelítésben, különféle multimédiás eszközök, mint film, virtuális és kiterjesztett valóság, fotográfiák, könyv és egy átfogó edukációs program segítségével foglalkozik a témával. A projekt néhány interaktív része elérhető a honlapján.