Menü

Virtuális kiállításon láthatók Edvard Munch kísérleti fotográfiái

16 • 06 • 20Punkt

Edvard Munch A sikoly című festményét a világ legismertebb műalkotásai között tartják számon. Műveinek legnagyobb gyűjteményét a nevét viselő Munch Múzeumban őrzik Oslóban, mely most egy izgalmas virtuális kiállítás keretében mutatja be Munch kísérleti önarcképeit, fotográfiai és mozgófilmes munkásságát. A The Experimental Self: Edvard Munch’s Photography (A kísérletező én – Edvard Munch fotográfiái) című kiállítást 2017-ben rendezték meg a New York-i Skandináv Házban – az expresszionizmus előfutáraként is ismert művész kísérleti fényképeit és mozgóképes felvételeit nyilvánosan is elérhetővé tette a Munch Museum.

0103

Edvard Munch: Self-Portrait Wearing Glasses and Seated Before Two Watercolors at Ekely, ca. 1930 © Courtesy of Munch Museum

„Mi többet akarunk, mint pusztán a természetet másolni, ahogy a fénykép teszi. Nem óhajtunk csinos kis képeket csinálni, amelyeket falra akasztanak. Majd meglátjuk, tudunk-e olyan művészetet teremteni, amely új alapokra épül, s megdöbbenti a közönséget.” „A fényképezőgép mindaddig, amíg nem használható a mennyországban vagy a pokolban, nem versenyezhet az ecsettel"- írta Munch 1890-ben a festőművészet és a fotográfia összevetése kapcsán, de ennek ellenére sem vetette el a fényképezést, mint az önkifejezés egyik lehetséges formáját.

0103

Edvard Munch, Self-Portrait ‘à la Marat,’ Beside a Bathtub at Dr. Jacobson’s Clinic, 1908-09 © Courtesy of Munch Museum

0103

Edvard Munch, Self-Portrait in a Hat in Pro le Facing Right, 1930 © Courtesy of Munch Museum

Munch a fényképezéssel először a Királyi Művészeti Iskolában töltött diákévei alatt kerülhetett közelebbi kapcsolatba, de a döntő fordulat az volt, amikor 1892 augusztusában találkozott August Strindberggel, a svéd drámaíróval Berlinben, aki ekkor már birtokában volt a fényképkészítés tudományának. Valószínűleg Strindberg hatására 1902 februárjában – szintén Berlinben – Munch egy Kodak Bulls Eye No. 2 fényképezőgépet vásárolt magának, mely körülbelül 9 cm széles, celluloid hordozójú anyagra dolgozott és 8,5x8 cm-es képméretet adott. Mivel későbbi felvételei három további formátumban is léteznek, valószínűleg más kamerákat is vásárolt vagy vett kölcsön másoktól.

Akkoriban a fényképészeti útmutatók arra utasították az amatőröket, hogy kerüljék el a hibákat, például a fókusztól eltérő vagy döntött képeket, a kísérteties alakokat vagy az alanyokon elhelyezett árnyékokat. Munch teljesen szembement a javaslatokkal, hiszen felvételein az emberek többnyire árnyékként vagy elmosódott alakként jelennek meg. Amatőr fotósként úgy tűnik, hogy tökéletesen kihasználta az olyan lehetőségeket, mint a „hibás” fókusz, a torzított perspektívák és az excentrikus kameraállások. Számos önarcképében a fényképezőgép expozíciós ideje alatt szándékosan bemozdult, hogy testét szellemszerűvé alakítsa át.

0103

Edvard Munch, Edvard Munch and Rosa Meissner in Warnemünde, 1907 © Courtesy of Munch Museum

0103

Edvard Munch, Self-Portrait on Beach with Brushes and Palette in Warnemünde, 1907 © Courtesy of Munch Museum

0103

Edvard Munch: Edvard Munch Posing Nude in Åsgårdstrand, 1903 © Courtesy of Munch Museum

Munch fényképezési tevékenysége két időszakra tehető: 1902-től 1910-ig és 1927-től az 1930-as évek közepéig. A virtuális kiállításon mindkét korszakából láthatunk felvételeket, így az önarc- és önaktképek mellett a németországi Balti-tenger partján fekvő Warnemünde városának képei, a koppenhágai magánklinikai gyógykezelésében résztvevőkről készült pillanatfelvételei, fényképezőgépei, valamint a családról és a barátokról készült portréi és mozgóképek is helyet kaptak. A virtuális kiállítás ezen a linken érhető el.

 

0103

Fotó: Edvard Munch © Courtesy of Munch Museum