Blog

,,Apámat festem (…), aki magyar származású művész és fotográfus” – Frida Kahlo édesapjának fotográfusi pályafutása

Frida Kahlo nevét világszerte éppen úgy ismerik, mint szülőországában, Mexikóban. Az alkotó édesapja, Guillermo Kahlo neve azonban kevéssé van jelen a nemzetközi köztudatban, annak ellenére, hogy Mexikó egyik legelismertebb és legfoglalkoztatottabb fotográfusa volt a 20. század első évtizedeiben. Munkái Frida művészetére is nagyban hatottak, illetve sok fénykép őrzi az alkotó viharos életének fejezeteit is.

Tovább

Egy padláson bukkantak rá a ma ismert legelső holdfotóra

Amikor a 19. században a különféle fotográfiai eljárások elterjedtek, egyre többen fogtak kísérletezésbe. Ekkoriban a fényképezéshez alapos kémiai és optikai ismeretekre volt szükség, így a fényalapú képalkotással elsősorban tudósok foglalkoztak. Ilyen volt John William Draper, angol származású, Amerikában élő történész és kémikus, akinek 1840. március 26-án sikerült rögzíteni az első fényképeket a Holdról, amelyek máig fennmaradtak. Draper ezzel nemcsak a holdfényképezés, hanem az asztrofényképezés alapjait is letette. A híres, Holdat ábrázoló első dagerrotípia jelenleg a New York University Libraries Special Collections gyűjteményében található.

Az ellopott ikonikus Churchill-portrét Olaszországban találták meg

Több mint két évvel egy nagy feltűnést keltő lopás után Olaszországban került elő Winston Churchill ikonikus portréjának, The Roaring Lion-nak egy eredeti nagyítása. A történelmi fotográfiát, amelyet a kanadai fotográfus, Yousuf Karsh készített, 2021 végén lopták el a kanadai Ottawában található Fairmont Château Laurier szállodából. Most egy nemzetközi nyomozás eredményeként a portré visszakerül eredeti tulajdonosához.

Közel kétszáz éves az első felvétel, amelyet fényérzékeny anyagra rögzítettek

Sok találmányt nehéz egyetlen személy nevéhez kötni, mivel gyakran többen, egymástól függetlenül dolgoznak ugyanazon cél eléréséért. Nem volt ez másként a képrögzítést lehetővé tevő találmányok esetében sem. A fényképezés feltalálásának pontos évszámát sem egyszerű megállapítani, mivel több, a képrögzítéshez elengedhetetlen mérföldkövet tartanak számon, a 18. század végén, illetve a 19. században egymástól függetlenül több kutató is kísérletezett a camera obscura által rajzolt kép rögzítésének lehetőségein, ám közülük is kiemelkedik Joseph Nicéphore Niépce, aki az elsők között rögzített fényérzékeny anyagra felvételt.

Minek köszönhető Robert Mapplethorpe képeinek töretlen népszerűsége?

A híres amerikai fotográfus, Robert Mapplethorpe fényképei az utóbbi években talán népszerűbbek, mint valaha. Idén, 2024 tavaszáig négy önálló kiállítást is bemutattak már műveiből. Mapplethorpe képei London, Párizs, New York és Los Angeles vezető galériáiban is helyet kaptak, amelyekben neves kurátorok működtek közre a kiállítások megszervezésében. Úgy tűnik, nem csak a közönség figyelmére tarthatnak igényt Mapplethorpe fényképei, mivel számos galéria, műgyűjtő és divatipari cég is érdeklődik a művész munkái iránt. Vajon mi lehet az oka annak, hogy az 1989-ben elhunyt alkotó munkái éppen napjainkban kapják talán a legtöbb figyelmet?

A fotográfia művészet – Egy bírósági per története (1862)

Egészen a 19. század végéig folytak heves viták arról, hogy a fotográfiák művészi alkotásoknak minősülnek-e. Az 1860-as évek elejétől a francia alsóbb fokú bíróságokon ellentmondásos döntések születtek, és ez a kérdés először 1862 novemberében került a Legfelsőbb Bíróság elé Párizsban.

Az első fotó a napról (1845)

1845. április 2-án, párizsi csillagászok, Louis Fizeau és Léon Foucault készítették el az első fényképet a Napról. A korabeli technológia korlátai ellenére a két tudós merész vállalkozásba fogott, amikor úgy döntöttek, hogy a fotográfiát a csillagászati megfigyelések szolgálatába állítják. Az akkori technikai eszközök, különösen a dagerrotípia, még gyerekcipőben jártak, de Fizeau és Foucault sikeresen használták ezt az eljárást a Nap képének rögzítésére. A fotó a National Science Foundation tulajdonában van.

A fényképezés és a személyiségi jogok kapcsolata már száz éve is kényes téma volt

A fényképezés kezdeti időszakában, a 19. század elején az új technológia sokak számára egy rejtélyes, szinte varázslatos dolog volt. Mindez akkor változott meg, amikor Eastman 1888-ban bemutatta az első Kodak fényképezőgépet, ami olcsó árával és könnyű használhatóságával mindenki számára elérhetővé tette a fényképezést. Kevesebb mint 20 évvel a fényképezőgép bemutatása után Eastman cége 1,2 millió készüléket adott el, így a fényképezés már nem egy titokzatos eljárás volt többé, hanem tömegjelenség. Ezzel egy időben vált témává a személyiségi jogok kérdése, vagyis az, hogy egy személyről készített fényképet milyen feltételek mellett lehet felhasználni.

100 éve született Sabine Weiss, a pillanatok mestere

Sabine Weiss a francia fotográfia egyik kiemelkedő alakja, akinek munkássága jelentős hatással volt a 20. századi képi ábrázolásra. Életművének középpontjában az emberek, az utcai élet és az érzelmek állnak, és munkái az élettel teli, természetes pillanatok megörökítésére koncentrálnak.

A világ első sajtóképe és a riportfotográfia születése

Az első fénykép, amely újságban közölt hírt illusztrált, 1848. július 1-én jelent meg a francia L’lllustration hetilapban. A párizsi munkásfelkelés barikádjait dokumentáló dagerrotípiát, pontosabban a róla készült, nyomtatásban megjelent metszetet sokan a riportfotográfia születésének tekintik.

A francia Sherlock Holmes elveszettnek hitt fotográfiái tárják fel a világ első bűnügyi laboratóriumát

Egy nemrégiben újra felfedezett, 20.000 fényképből álló gyűjtemény új megvilágításba helyezi a világ első rendőrségi bűnügyi laboratóriumát, amelyet Edmond Locard, francia kriminológus, a törvényszéki orvostudomány úttörője alapított. A huszadik század elején a francia Sherlock Holmesként is emlegetett Locard hozta létre az első olyan tudományos laboratóriumot, amely a rendőrség égisze alá tartozott, és a bűncselekmények helyszínein gyűjtött „nyomok” vizsgálatával foglalkozott.

Fotótörténet – Alfred Eisenstaedt: Gyerekek a bábszínházban (1963)

A Swann Galleries május 16-i aukcióján 23.750 dollárért kelt el Alfred Eisenstaedt egyik szignált fotója egy párizsi szabadtéri bábelőadás csúcspontján izguló gyerekekről, amelyen jól láthatóak a különböző érzelmeik: csodálkozás, öröm, félelem és izgalom. Eisenstaedt egyike volt az első fotográfusoknak, akik a 25 milliós olvasótáborral rendelkező LIFE magazin fotóriportereinek táborát erősítették. A fotográfus 65 éves korában a LIFE felkérésére utazott Párizsba és készítette el mára már ikonikussá vált felvételét.