Blog

Egy cipősdobozból került elő a második világháború egyik elveszett fotóarchívuma

A második világháború képi emlékezetét többnyire férfi haditudósítók munkái határozták meg, ám a 2020-ban előkerült archívum egy eddig szinte teljesen elfeledett fotográfus, Olga Ignatovics életművét hozta újra felszínre. A felvételek – amelyek közül néhányat a nürnbergi per bizonyítékai között is felhasználtak – ma már egy digitalizált gyűjtemény részeként teszik láthatóvá a frontvonal és a felszabadított koncentrációs táborok dokumentációját.

Tovább

Valóság vagy illúzió? A fata morgana jelensége

A horizont fölött lebegő hajók, váratlanul felbukkanó „városok”, majd ugyanilyen gyorsan eltűnő formák – a fata morgana – évszázadokon át megtévesztette az utazókat és a tengerészeket. A jelenség mögött azonban nem legenda vagy optikai trükk, hanem a légkör fizikai folyamatai állnak: a különböző hőmérsékletű levegőrétegek eltorzítják a fényt, így a távoli tárgyak képe nem várt módon a horizont fölé emelkedhet. A látvány egyszerre természeti jelenség és vizuális illúzió.

Elmar – A fogalommá vált objektívnév etimológiája

Miért végződik annyi klasszikus objektív neve –ar vagy –er hangzásra, a Tessartól az Elmaron át a Planarig? A német optikai ipar 19–20. századi hagyományából kinőtt névadási konvenció idővel nemzetközi ipari nyelvvé vált, amely máig meghatározza az objektívek technikai csengésű márkaneveit.

A hétköznapok hőse – A fotó, amely bejárta a világot

2017 nyarán készült az a fotó, amelyen egy kanadai férfi épp a pázsitot nyírja, miközben hatalmas tornádó gyűrűzik a háttérben — a képet azóta is sokan idézik a vizuális történetmesélés és a hétköznapi hősök ikonikus ábrázolása kapcsán. A fotó készítője eredetileg csak a családjának akarta megmutatni a természeti jelenséget, ám a kép az interneten néhány nap alatt világhírű lett.

A döntő pillanat és a nagyítókeret – Miért kellett megvágni a 20. század egyik ikonikus fotográfiáját?

Henri Cartier-Bresson neve összeforrt a döntő pillanat fogalmával, valamint azzal a már-már dogmatikus szigorral, amely elveti a képek utólagos megvágását. A fotográfia történetének egyik meghatározó alkotása, a Gare Saint-Lazare mögött című, 1932-ben készült felvétele azonban olyan titkot őriz, mely némileg árnyalja a mester tévedhetetlenségéről kialakult képet. Cartier-Bresson meghatározó fiatalkori képkockája ugyanis nem egy tökéletes, ösztönös kompozíció eredménye, hanem egy technikai kényszer szülte utólagos beavatkozásé.

Az öröm pillanata és a valóság árnyéka: a Burst of Joy története

Az amerikai fotótörténet egyik legtöbbet elemzett háborús sajtóképe, a Burst of Joy ismét a figyelem középpontjába került a tengerentúlon, miután a felvételen háttal látható Robert L. Stirm alezredes, a vietnámi háborúból hazatérő hadifogoly 2025 novemberében, életének 92. évében elhunyt. Slava „Sal” Veder, az Associated Press fotóriporterének 1973-ban készített felvétele a hazatérés eufóriáját mutatja, miközben a háttérben egy jóval összetettebb, ellentmondásokkal teli családtörténet és emlékezetpolitikai narratíva húzódik.

Fotótörténet – Az ember a megkorbácsolt hát mögött

Egy megkorbácsolt hát, egy félprofilból látszó arc – és egy fotográfia, amely képpé sűrítette a rabszolgaság embertelenségét. Az Scourged Back című felvétel nem csupán az amerikai polgárháború egyik legismertebb képe, hanem korai példája annak is, miként válhat a fotográfia politikai fegyverré, történelmi bizonyítékká és propagandaeszközzé egyszerre, miközben a képen szereplő ember saját hangja jórészt elveszik a róla szóló narratívákban.

Ezek a képek a TIME szerkesztői szerint 2025 legjobb sajtófotói

A Time Magazine november végén jelentette meg 2025 legjobb sajtófotóiból összeállított válogatását, mely az idei év emlékezetes pillanatait mutatja meg. A képek többsége ismét felkavaró, főleg tragikus eseményeket megörökítő felvétel, de az összeállításba szerencsére megmosolyogtató, könnyedebb, érdekes témájú fotókat is beválogattak a nagy múltú magazin képszerkesztői.

Fotótörténet – Mary Ellen Mark: Amanda és Amy, Valdese, N.C., 1990

1990-ben Mary Ellen Mark Észak-Karolinában készítette el ikonikus fotóját a kilencéves Amanda Mintonról, aki cigarettával a kezében, kisminkelve és műkörmökkel áll a kamera előtt, a gyermekkor elvesztésének nyers és fájdalmas jelképeként. A kép története évtizedekkel később vált ismertté, amikor Amanda felnőttként mesélt arról, hogy azt remélte, a fotó majd kiutat jelent számára. A felvétel 2026. január 11-ig a Mary Ellen Mark: Női sorsok című kiállításon is látható a Mai Manó Házban.

Egy műtermi baleset, amely megváltoztathatta volna a történelem menetét

Amikor az amerikai polgárháború utolsó előtti évében az Unió hadseregének frissen kinevezett főparancsnoka, Ulysses S. Grant 1864 tavaszán Washingtonba érkezett, majdnem végzetes baleset érte a híres fotográfus, Mathew B. Brady műtermében. A történetet James E. Kelly szobrászművész feljegyzései és Brady egykori visszaemlékezései őrizték meg, rámutatva arra, hogy néha a véletlenek láncolatán múlik a történelem pillanatnyi alakulása.

„A fénykép nem csak rögzít, hanem megőriz” – Diane Keaton, a fotográfus

A színésznőként világhírűvé vált, nemrég elhunyt Diane Keaton fotográfiai szenvedélye legalább annyira összetett, mint filmes munkái voltak. A hetvenes évek végétől kezdve Keaton nemcsak gyűjtőként, hanem alkotóként is következetesen építette vizuális univerzumát, amelyben a mindennapi Amerika, az építészet és múlt nyomai egyaránt meghatározó szerepet kapnak.

Így készült – Nick Brandt szürreális fényképeinek készítési folyamata werkfotókon

Az egyik legismertebb kortárs angol fotográfus alkotásain az ember és a természet kérdései kerülnek előtérbe. Nick Brandt témaválasztása és fényképeinek technikai kivitelezése egy igazán különleges művészi praxist tár fel, amely számos nagy hatású sorozat megszületését tette lehetővé. Első sorozatai, az On This Earth, és az A Shadow Falls Across The Ravaged Land című munkái éppen olyan nagy figyelmet kaptak, mint újabb alkotásai. A The Day May Break című sorozatából legutóbb a brüsszeli Hangar Art Centerben mutattak be válogatást, amiről egy másik cikkünkben részletesebben is írtunk.

Egy több mint százéves indiánportrén különös részletet fedeztek fel a restaurátorok

A Gerhard nővérek 1904-ben portrét készítettek a híres apacs harcosról, Geronimóról. A portrét a mai napig az egyik legrejtélyesebb fényképként tartják számon, nemrég azonban az amerikai Kongresszusi Könyvtár egyik restaurátora különös részletre figyelt fel: az indián harcos bal szemében visszatükröződik az egyik fotográfus. A St. Louis-i Louisiana Purchase Exposition, vagyis a 20. század egyik első világkiállítása idején készült felvétel már akkor is fontos alkotás volt, de csak napjainkban fedezték fel az eddig rejtve maradt részletet.