Blog

Fotótörténet – Hiroshi Sugimoto: Filmszínházak (1976–)

Hiroshi Sugimoto 1976-ban kezdte el a Theaters című sorozatát régi amerikai filmszínházak és autósmozik fényképezésével. Akkor még csak 28 éves volt, és már egy ideje olyan projekteken dolgozott, amelyekhez különböző időtartamú expozíciókra volt szükség. Nagy formátumú fényképezőgépét és az éppen futó film vetítőjét fényforrásként használva Sugimoto teljes mozifilmeket örökített meg egyetlen állóképben. Minden egyes egész estés film eredménye egy világító fehér doboz volt, amely finoman megjelenítette az összes lefényképezett tér építészeti részleteit.

Tovább

Online is megtekinthető Annie Leibovitz At Work című albuma

Az Annie Leibovitz At Work című album azt mutatja meg, hogy a világhírű fotóművész hogyan készíti a képeit. Leibovitz nem csak azokat a fiatal fotográfusokat és olvasókat szólítja meg, akik érdeklődnek a fotográfusok tevékenysége iránt, hiszen valószínűleg minden olvasó le lesz nyűgözve ettől a gazdagon bemutatott fotográfiai anyagtól. Az albumba került témák közé tartozik a fotóriporteri- és stúdiómunka, a táncosok és sportolók fényképezése, az írókkal való munka, valamint az analógról a digitális fényképezőgépekre történő átállás bemutatása. A könyv eredetileg 2008-ban jelent meg, és jelenleg is Leibovitz legkeresettebb könyve. Az album az archive.org oldalon online is elérhető.

Magyar fotográfusok is szerepelnek a ChatGPT minden idők legjobb fotográfusait bemutató 20-as listáján

A program tudása a 2021 előtt tanult dolgokra korlátozódik, és egyes válaszai elavultak lehetnek. Nehéz belőle konkrét véleményt kicsikarni, így a „Ki a legjobb…” típusú kérdésekre is sokszor egymásnak ellentmondó válaszok érkezhetnek. Ennek ellenére nemrég a Reddit Leica subjában megjelent egy hír, hogy a ChatGPT összeállította minden idők 20 legjobb fotográfusának, a 20 legjobb street fotográfusnak, valamint a 20 legjobb, Leicával dolgozó alkotóinak listáját.

8 népszerű európai turistalátványosság, amit tilos fényképezni

Cikkünkben összegyűjtöttünk nyolc olyan turisztikai látványosságot, ahol a fényképezőgépet biztosan a zsebben kell tartani. Van, ahol kulturális, vallási, vagy éppen örökségvédelmi okokból tiltják, hogy a turisták megörökítsék a neves tájakat, épületeket, szobrokat vagy síremlékeket, de olyan is akad, ahol maga a látvány jogvédett.

„A képek felé fordulás egyszerre volt megkönnyebbülés és egy belső kényszer” – 100 éve született Inge Morath

A számos nyelvtudása mellett Morath termékeny napló- és levélíró is volt; a szavak és képek iránti kettős tehetsége különlegessé tette őt kollégái között. Morath sokat és gyakran szórakoztatóan írt fotográfiai témáiról. Bár életében ritkán publikálta ezeket a szövegeket, a posztumusz kiadványok munkásságának főleg erre az aspektusára összpontosítottak.

Egy elfeledett találmány története – a képtávíró

A tizenkilencedik század második felében az információáramlás felgyorsítása komoly kihívást jelentett. Több helyen – például Magyarországon is – az évszázad végén már működtek hírügynökségek és távirati irodák. A napilapok és más újságok, majd a rádiók gyakran használták ezeket, hogy az ország és a világ híreiről több információhoz jussanak, majd azokat közreadhassák.

Egy nagyon angolos vita: vajon tényleg egy 19. századi fényképezőgépet ábrázol a sebességmérő kamera ikonja?

Itthonról nézve irigylésre méltó problémával szembesült a brit közélet, miután egy Twitter bejegyzés nyomán a sajtót is letaroló, még III. Károly koronázását is elhomályosító parázs vita bontakozott ki arról, hogy a nálunk is használatos, közúti ellenőrzést jelző tábla ikonja vajon tényleg egy klasszikus, 19. századi harmonika kihuzatos fényképezőgépet ábrázol?

Fotótörténet – Fan Ho: Közeledő árnyék (1954)

Bár művészete szemléletmódjában rokonítható volt Cartier-Bressonéval távol állt tőle a purizmus, nem ragaszkodott munkamódszerhez sem: egyaránt jelen volt a türelmes, a környezetébe beolvadó, a megfelelő pillanatért órákig várakozó utcai fotográfus, és a felvételeket, nyersanyagokat szétbontó, átíró laboráns, manipulátor.

Tovább

Ez volt a világ egykori legdrágább fotója, melyet Athénban fényképeztek

Bár rengeteg felvétele volt, Girault de Prangey életében egyszer sem mutatta meg és sohasem állította ki fényképeit, melyeket meglepő módon csak az 1920-as években fedeztek fel birtoka raktárában, és csak újabb nyolcvan évvel később, a kétezres évek elején váltak ismertté, amikor 2003 májusában a Christie’s londoni árverésén a katari Saud Al Thani sejk 922.488 dollárért vásárolta meg egyik Athénban készült dagerrotípiáját, mely a Zeusznak szentelt templom megmaradt oszlopait ábrázolta.

Fotótörténet – Paul Strand: A Lusetti család, Luzzara (1953)

A világhírű fotó a Pó völgyében élő Lusetti családról készült, melyen az anya, Anna Spagiari Lusetti, és öt fia látható. Kevésbé ismert tény, hogy a csoportkép mellett több verzió is készült a család tagjairól. Ismerünk olyan képet, ahol az anya és egyik fia külön is modellt álltak Strandnek, és olyan változat is készült, ahol az anya négy gyermekével áll az ajtóban, sőt olyan portré is ismert, ahol csak az egyik fiú látható.

Kaliforniában állították ki a világ legnagyobb fotográfiáját

2006 tavaszán és nyarán hat fotográfus és több száz önkéntes, művész és szakértő több ezer órát töltött azzal, hogy egy használaton kívüli, dél-kaliforniai katonai repülőgép-hangárt óriási kamerává alakítson át. A cél egyetlen fekete-fehér fotográfia elkészítése volt – messze a valaha készült legnagyobb.

85 évvel ezelőtt egy magyar fotográfus, képszerkesztő állította össze a Lilliput világhírű képpárjait

A magyar származású Stefan Lorant zsebmagazinja, a Lilliput 1937. június 16-án jelent meg először Angliában. A 240 oldalas zsebkönyv gyorsan népszerű lett, ám a cikkek közül a képpárokat bemutató rovat lett a legsikeresebb, így 1940-ben egy külön könyvben is megjelent 101 képpár. A kiskönyv bevezetője magyar nyelven most először olvasható el.

Ennél a fényképezésnél nem kell okvetlen mosolyogni – Válogatás Josef Maria Eder röntgenfelvételeiből

Ezek a képek a valaha készült első röntgensugár-sorozatok egyikéből származnak, amelyeket Josef Maria Eder (1855–1944), egy grafikai eljárásokkal foglalkozó osztrák intézet igazgatója és Eduard Valenta (1857–1937), fotokémikus készített. A portfólió Versuche über Photographie mittelst der Röntgen’schen Strahlen (Kísérletek a fényképezésben röntgensugarak segítségével) címmel jelent meg és összesen tizenöt képet tartalmaz.