A Los Angeles-i székhelyű J. Paul Getty Museum Irving Penn egy olyan jelentős sorozatának lett birtokosa, amely a divatfotográfus pályafutásán végigtekintve is kiemelkedő és fordulópontként értelmezhető alkotói látásmódjának kialakításában.
Thomas Cowperthwait Eakins (1844–1916) szinte egész életét Philadelphiában töltötte, napjainkban mégis világszerte ismert művészeti tevékenységéről és újításairól. Mindez azért lehet meglepő, mert fényképeit nem múzeumi bemutatásra szánta, családtagjairól és barátairól készített portréit, tudományos igényű képeit elsősorban oktatási segédanyagként használta fel. Bár leggyakrabban festőként és szobrászként határozta meg magát, fotográfiai tevékenysége szerves részét képezte művészeti és pedagógiai gyakorlatának, miközben a kortárs művészettörténet az Egyesült Államok egyik legjelentősebb vizuális alkotójaként tartja számon. Fényképei jelentősen meghatározták korának festészeti, illetve fotográfiai szemléletmódját, amellyel új irányt és máig ható támpontot adott a vizuális művészeteknek.
Timothy H. O’Sullivan (1840–1882) mindössze alig több mint egy évtized alatt írta be magát a fotográfia történetébe, mégis az amerikai polgárháború és a vadnyugat legmeghatározóbb képei fűződnek a nevéhez. A bátor és könyörtelenül realista látásmóddal dolgozó ír származású fotográfus egyszerre volt haditudósító, felfedező és úttörő, aki képein nem romantizálta, hanem leleplezte a tájat, az embereket és a kort, amelyben élt. Rövid élete ellenére munkássága ma is mérceként áll a fotótörténetben.
Carleton Eugene Watkins (1829–1916) rendkívüli élettörténete olyan mintha egy regény lapjait olvasnánk; a fotográfia születése utáni pillanatok ezek, teli felderítetlen területekkel, valódi kalandokkal, izgalmakkal, ember feletti erőfeszítésekkel, kockázatokkal, drámai fordulatokkal, magasságokkal és mélységekkel. Egy ünnepelt, komoly presztizsű, saját galériával rendelkező sikeres fotográfusból elszegényedett, szinte hajléktalanként élő ember lett, akivel a sors nem volt kegyes.
A Los Angeles-i Getty Múzeum történelmi lépést tett azzal, hogy először vásárolt meg egy mesterséges intelligencia (AI) által generált képet. Az alkotás címe Cristian en el Amor de Calle (2024), és Matías Sauter Morera, egy Costa Rica-i queer művész készítette. Ez a vásárlás nemcsak a fotóművészet fejlődésének egy új szakaszát jelzi, hanem azt is, hogy az AI által létrehozott képek immár a kortárs művészet szerves részévé válnak.
Arthur Tress a megrendezett fotográfia egyik legnagyobb úttörője volt. A művész korai pályafutását bemutató kiállítás azt vizsgálja, hogyan fejlődött a fotográfus alkotói gyakorlata, és miként hagyta maga mögött a dokumentarista hagyományokat, és mozdult el az álmok és a rémálmok inspirálta új megközelítések felé.
Imogen Cunningham hetven évig tartó pályafutása során számos és sokrétű stílusú alkotást készített a portréktól az aktokon és a virágcsendéletek át az utcai fényképekig. A férfiak által uralt területen egyike volt annak a maroknyi nőnek, akik elősegítették a korai modernista fotográfia formálását Amerikában.