A Magyar Természettudományi Múzeum kupolatermében nyílt meg Az év természetfotósa 2025 kiállítása, amely a pályázat közel 3000 pályaművéből válogatott 124 fotón keresztül enged betekintést a természet sokszor rejtett, mégis lenyűgöző világába. A tárlat idén szokatlan módon nem hagyományos nagyításokon, hanem térbeli installációk formájában mutatja be a legjobb alkotásokat, és a díjátadót követően vándorkiállításként járja be az országot.
A Louisiana Museum of Modern Artban Jon Rafman Report a Concern – The Nine Eyes Archives című kiállítás először mutatja be múzeumi környezetben a művész projektjét, a Nine Eyest. A közel két évtizedet átívelő munka a Google Street View véletlenszerűen rögzített képein keresztül vizsgálja a digitális megfigyelés korszakának hétköznapjait és egzisztenciális kérdéseit. A tárlat több mint ötven nagy méretű nagyítást, egy 320 képből álló archívumot és új, mesterséges intelligenciával készült munkákat is bemutat, arra reflektálva, hogy miként formálja a technológia a valóságról alkotott képünket.
A Fort Amsterdam Press első kiadványaként jelent meg az Indifferent West (Közömbös Nyugat), Daniel Mirer több mint három évtizedes fotósorozata az amerikai délnyugatról. A Brooklynban született, Kaliforniában élő fotográfus a westernfilmekből ismert tájakat járja, ahol a romantikus képeslapvilág ütközik a valóság ironikus részleteivel. A könyvhöz kapcsolódó kiállítás 2026. január 17-ig látogatható az amszterdami Elliott Galleryben.
A padovai Centro Culturale San Gaetano kiállítása Saul Leiter életművét a mindennapok finom, lírai megfigyelésén keresztül mutatja be. A gazdag válogatás fotográfiákból, festményekből és archív anyagokból rajzolja ki azt az érzékeny, rétegzett vizuális világot, amelyben a hétköznapi pillanatok csendes intenzitással válnak költészetté. A tárlat 2026. január 25-ig várja látogatóit.
Az amerikai Modern Művészetek Múzeumának eseménye – amely a New Photography 2025: a hovatartozás vonalai címet viseli – a kiállítóhely évente megrendezett New Photography sorozatának 40. tárlata. A friss fotográfiai munkákat bemutató kiállítássorozatot minden évben nagy figyelem övezi, a 40. évforduló pedig még különlegesebb eseményt jelent: 13 nemzetközi művészt és kollektívát vonultat fel, akik négy, különböző kontinenseken fekvő városból érkeztek és munkáikkal a kortárs fotográfia új irányait tárják fel. A kiállítás január 17-ig várja látogatóit New Yorkban.
Október 19-én nyílt meg az Onassis Foundation új kiállítóterében, az Onassis Readyben Juergen Teller eddigi legnagyobb görögországi egyéni tárlata, a you are invited. A kiállítás a német fotográfus pályájának bemutatása, ugyanakkor egy új kulturális tér avatása is volt Athénban. A közel négyezer négyzetméteres, korábban műanyaggyárként működő épület kísérleti, határokat feszegető művészeti projekteknek ad otthont.
Diane Arbus 1971-es halála után Neil Selkirk – egyik korábbi tanítványa és az egyetlen személy, aki jogosult volt az eredeti negatívokról nagyítani – nyomatokat készített a művész hagyatéka számára. Az októberben nyílt berlini Gropius Bauban a Diane Arbus: Konstellationen című kiállítás Selkirk összesen 454 nyomatát mutatja be, ezzel a korán elhunyt mesterének eddigi legnagyobb és legteljesebb bemutatóját hozva létre.
A Magyar Fotográfiai Múzeum Csáder Judit / Judita Csáderová – Pillangó szemmel című kiállítása a szlovák–magyar fotóművészet egyik különleges, eddig kevéssé feltárt életművét mutatja be. A retrospektív tárlat Csáder Judit konceptuális és meditatív fotográfiai gondolkodását állítja középpontba, amely a dokumentarista hagyományon túl, a látás, a test és a jelenlét kérdéseit vizsgálja. A kiállítás 2026. január 17-ig látogatható.
A Fülöp-szigetek nem kevesebb mint 7000 szigetből áll és ezen a területen mintegy 130 különböző nyelvet beszélnek. Ez a kulturális, társadalmi és földrajzi sokszínűség határozza meg a helyi fotóművészetet is, és ezt ünnepli a New Beginnings: Philippine Photographic Art című kiállítás is Frankfurtban.
Most először nézhetjük végig Mary Ellen Marknak, a női sorsok egyik legnagyobb fotográfusának kiállítását Budapesten, a Mai Manó Ház termeiben. Olyan életművet hagyott maga után, melynek narratívája a reménytelenség, a szenvedés, a kiszolgáltatottság. Képei nyugtalanítók, könyörtelenül kérdeznek és nem engedik, hogy kényelmes távolságból szemlélődjünk. A kiállítás ott kezdődik, ahol elfordítanád a fejedet, mert nem tudod elfogadni azt, amit a valóság mutat.
Május 16-tól látogatható Rotterdamban a The Family of Migrants című fotókiállítás, amely a migráció emberi történeteit mutatja be 1900-tól napjainkig. A válogatásban két magyar származású fotográfus, Besnyő Éva és Ata Kandó munkái is helyet kaptak. A kiállítás tudatosan idézi meg Edward Steichen legendás 1955-ös The Family of Man tárlatát, ám a hangsúly most a migráció globális és személyes aspektusain van.
2025. december 6-án elhunyt Martin Parr (1952–2025), a világhírű brit Magnum-fotográfus, aki a kortárs dokumentarista fotográfia és a fotókönyv egyik legmeghatározóbb alakjaként vált ismertté. Halála különös jelentőséget ad a nürnbergi Neues Museum és a kölni The PhotoBookMuseum együttműködésében létrejött GRAND HOTEL PARR kiállításnak. A több mint kétszáz fotókönyvet felvonultató retrospektív kiállítás Parr pályájának eddigi legátfogóbb bemutatása volt, amely ma már egyben az életmű záróakkordjaként is értelmezhető. A tárlat így nem csupán tisztelgés a fotográfus munkássága előtt, hanem egy több évtizeden átívelő vizuális kutatás lezárása, amely meghatározóan formálta a modern társadalomról és a fotó médiumáról való gondolkodást.
Földünk nagy részén közel ugyanaz a zenei háttér és látványvilág kíséri a decemberi heteket. Csengettyűszó, simulékony swingdallamok, hóesést ígérő refrének. A karácsony bizonyos hangjai, jól körülhatárolható képi világa és tárgykultúrájának egy része az amerikai konzumkultúrából szivárgott szerteszét, s mára globális díszlet lett. Ebben a kontextusban különösen elgondolkodtató az idén 91 éves Lee Friedlander legújabb albuma, az Eakins Press Foundation kiadásában megjelent Christmas, amely kevésbé a karácsony varázsát, inkább a vizuális toposzait vizsgálja.
A Fahey/Klein Gallery Tableaux címmel mutatja be Julia Fullerton-Batten nagyszabású egyéni kiállítását, amely 2026. január 17-ig látható Los Angelesben. A tárlat az alkotó két jelentős sorozatát – Old Father Thames és a Frida – A Singular Vision of Beauty and Pain – vonultatja fel, a művésznőre jellemző, festői látásmóddal és filmszerű történetmeséléssel, aki képein a történelem, a mítosz és az emberi érzések határvidékét kutatja.
Sergio Larrain chilei fotográfus (1931–2012) a 20. századi fényképezés ritka egyénisége. Pályája rövid volt, mint egy vakuvillanás, mégis karakteres nyomot hagyott a dokumentarista fotográfiában. A New York-i International Center of Photography átfogó kiállítást szentelt munkásságának Sergio Larrain: Wanderings címmel. A Magnum Photos archívumából válogatott, január 12-ig látogatható tárlat kurátora Agnès Sire, a Fondation Henri Cartier-Bresson korábbi igazgatója, a címadás pedig egyszerre utal Larrain életére és látásmódjára; a világban való tényleges vándorlásaira, valamint arra a belső útkeresésre, amely képeit mind a mai napig áthatja.