Decemberben sem maradunk fontos és izgalmas fotókiállítások nélkül, ezúttal is számos múzeum és galéria várja új tárlatokkal és programokkal a látogatóit. Az egyéni- és csoportos kiállításokon olyan témákkal találkozhatunk, mint a függőség, az emberi test és a természet kapcsolata, a legjobb hazai természetfotók és egy szlovák-magyar életmű hazai bemutatkozása. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.
Claudia Fuggetti olasz fotóművész Metamorphosis című, több díjjal elismert sorozatát nemrég a Paris Photo közönsége is láthatta, 2025 decemberétől pedig ingyenesen megtekinthető lesz a Mai Manó Ház PaperLab Galériájában is. A tárlat a természethez való viszonyunkat, az ökológiai válságot és az emberi érzékelés átalakulását vizsgálja költői és érzékeny képi nyelven. Az alábbi interjúban a művész mesél a sorozat születéséről, inspirációiról és alkotói gondolkodásáról.
Novemberben sem maradunk fontos és izgalmas fotókiállítások nélkül, ezúttal is számos múzeum és galéria várja új tárlatokkal és programokkal a látogatóit. Az egyéni- és csoportos kiállításokon olyan témákkal találkozhatunk a New York-i punk szcéna mindennapjai, egy holland operatőr polaroidjai, egy világhírű fotográfus első magyarországi bemutatkozása, egy elfeledett magyar származású fotográfus divatfotói és a technikai kép jövőképei. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.
Október 28-tól a Mai Manó Ház PaperLab Galériájában látható Emmanuel Rosario New York-i fotográfus első európai kiállítása, amely a kortárs punk színtér intimitását és közösségi erejét mutatja be. A projekt nemcsak a koncertek energiáját ragadja meg, hanem a csendes, személyes pillanatokat is, amelyekből kirajzolódik a punk valódi arca. A Punkt számára adott interjúban Rosario mesél a bizalomról, a szubkultúrák dokumentálásáról és arról, hogy számára mit jelent a punk.
2025. október 17. és 2026. január 11. között a Mai Manó Ház ad otthont Mary Ellen Mark: Női sorsok című kiállításának, amely az amerikai fotográfia egyik legmeghatározóbb alakjának életművébe enged betekintést. A tárlat a fotográfus több évtizeden átívelő munkásságából válogat: olyan ikonikus sorozatokat mutat be, mint a Ward 81, a Falkland Road, az Indian Circus vagy a Streetwise. Mary Ellen Mark empatikus, dokumentarista képei a társadalom peremén élő nők, gyerekek és közösségek életébe nyújtanak megrendítően őszinte betekintést, miközben a fotográfia humanista erejét hangsúlyozzák.
Októberben sem maradunk fontos és izgalmas fotókiállítások nélkül, ezúttal is számos múzeum és galéria várja új tárlatokkal és programokkal a látogatóit. Az egyéni- és csoportos kiállításokon olyan témákkal találkozhatunk mint egy évtizedek óta formálódó életmű, a családi emlékek újraalkotása a mesterséges intelligencia segítségével, a kortárs absztrakció kísérletei, a magyar neoavantgárd különleges alakjának fotói, a világűr metaforikus képei és a világ legjobb sajtófotói. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.
A Mai Manó Házban a nunchi fogalmát hívószóként használó fotókiállítás öt dél-koreai fotográfus minitárlatából áll, ami ötféle megközelítést, ötféle tematikát és ha nem is ötféle fotóotechnikát, de többféle típusú fotózást jelent. Hogy a műveken hol és mennyire van jelen a nunchi, azt mindenki maga döntse el – vagy inkább érezze meg. Az alkotók – Moon Sang-wook, Kim Mi-kyung, Han Hee-joon Park Byung-moon és Jang Jong-woon – egy tárlatvezetésen röviden beszéltek is képeikről a kurátor, Molnár Zoltán társaságában.
Molnár Zoltán fotográfiai felfogása – szándékait tekintve és morális alapvetéseiben – nem különbözik hajdan volt egyetemi oktatójától, s az igazán kiváló utazó fotográfusok képi minőségét mutatja fel. Hiszen nem csupán az érdekességekre figyel, hanem – a látottakat önmagán keresztül átengedve – kialakítja saját értelmezését. Számára sem csupán a helyszín földrajzi, politikai különbözősége a bemutatásra méltó.
A Mai Manó Házban október elejéig látható a Nunchi – A csend hatalma című kiállítás, amely öt koreai fotográfus munkáin keresztül mutatja be a nunchi, vagyis a figyelmes jelenlét és érzékeny megértés fogalmát. A tárlat a társadalom, a természet és az emberi létezés finom összefüggéseire irányítja a figyelmet, miközben párbeszédet teremt a keleti kultúrák és az egyetemes emberi tapasztalatok között.
Szeptemberben sem maradunk fontos és izgalmas fotókiállítások nélkül, ezúttal is számos múzeum és galéria várja új tárlatokkal és programokkal a látogatóit. Az egyéni- és csoportos kiállításokon olyan témákkal találkozhatunk mint a koreai fotóművészet, a Fortepan privátképei, a mindennapok dokumentálása vagy a Békéscsabai Fotófesztivál. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.
Benkő Imre először 1984-ben, turistaként érkezett Észak-Koreába, s lehetőségeihez mérten megörökítette a már akkor is diktatúraként működő ország bizonyos szegmenseit. Persze azokat, amelyeket engedtek neki, hiszen nem utazhatott szabadon, és még fényképezés közben is figyelték képi témáit, vizuális megoldásait. 1989-ben ismét ellátogatott Phenjanba: a Képes 7 magazin fotóriportereként megörökítette a legnagyobb Világifjúsági Találkozó eseményeit.
Eleonora Agostini olasz fotográfus A Study on Waitressing című sorozatában a munka, illetve a magánélet összefonódását vizsgálja édesanyja alakján keresztül, aki pincérnőként dolgozik a család éttermében. Az anya-lánya kapcsolatból és párbeszédből kibontakozó tanulmány a gondoskodás gesztusait, a női identitás rétegeit, a munka repetitív természetét és a vendéglátás színpadiasságát tárja fel. A Mai Manó Ház PaperLab Galériájában látható kiállítás a sorozat eddig nem publikált képeit mutatja be. A családi háttér szerepéről, az alkotás folyamatáról, a nemi szerepekről, a performativitásról és a 2022-ben a Witty Books kiadásában megjelent fotókönyvről beszélgettünk.
A Mai Manó Ház átfogó kiállítása hazánkban elsőként mutatja be teljes mélységében Rogi André különleges életművét – egy nőét, aki festőként indult, majd a fotográfia eszközeivel lett a 20. századi párizsi művészvilág hiteles krónikása. Nem csupán a francia kultúra részévé vált, hanem az európai modernizmus egyik rejtett kincsét is képviseli: autonóm, érzékeny, korszerű és nemzetközi alkotó.
A Mai Manó Ház az elfeledett magyar származású fotográfus, Rogi André életművének szentelt kiállítással, valamint azonos című albummal ünnepli az alkotó 125. születésnapját. A Több fényt, több árnyékot nem egyszerű kísérőkiadvány, hanem gondosan szerkesztett, önálló művészeti album is, amely egy méltatlanul háttérbe szorult női alkotó személyes és szakmai újrafelfedezését szolgálja.
Ki volt Rogi André, miért tartják számon a francia fotótörténet egyik különleges alkotójaként, és hogyan kapcsolódik a magyar fotográfia történetéhez? Hogyan talált vissza Budapestre, születésének 125. évfordulóján? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kerstin Stremmellel, a Mai Manó Házban látható, első magyarországi Rogi André-kiállítás társkurátorával.