Szemle

Saul Leiter, a művészi színes fényképezés úttörője

Saul Leiter huszonhárom évesen hagyta abba teológiai tanulmányait, majd New Yorkba utazott, hogy festő lehessen. A kezdeti kudarcok elvették a kedvét ettől a művészeti területtől, és Leiter – Richard Poussette-Dart absztrakt expresszionista festő fotókísérletei, egy W. Eugene Smith-től ajándékba kapott Alexey Brodovitch: Ballet című könyv, valamint a Museum of Modern Art-ban 1947-ben megrendezett Henri Cartier-Bresson kiállítás által inspirálva – inkább a fényképezés felé fordult.

Tovább

Egy másik lencsén át. Stanley Kubrick fotográfiái.

Mielőtt olyan filmek világhírű rendezőjévé vált volna, mint a 2001: Űrodüsszeia és a Mechanikus narancs, Stanley Kubrick fotóriporterként kezdte karrierjét.
Első fényképét – melyet a 17 éves Kubrick útban az iskola felé készített egy Franklin Delano Roosevelt halálhírével teli újságosstandról – 1945-ben tette közzé a híres magazin, a Look.

A Chernobyl: A Stalkers’ Guide fotóalbum lett 2020 egyik legjobb könyve

Darmon Richter brit kutató, író és fotográfus, a Chernobyl: A Stalkers’ Guide című könyv szerzője nem csak a biztonsági zónába utazott el, hanem jóval mélyebbre merészkedett, mint bármelyik korábban publikált beszámoló szerzője. Ennek köszönhetően fotográfiái révén Richter munkája feltárja az elfeledett szellemvárosokat, a sugárzó erdők mélyén elveszett emlékeket, és a korábban nem dokumentált területekre is elkalauzolja az olvasót.

Az elkeseredett hal átgördeszkázik az éjszakai Prágán

Mi sem jobb, mint maszkban beülni egy „szobamoziba” a fagyos decemberi időben; Radek Brousil/Kryštof Hlůže „Can You Still Feel The Butterflies?” című experimentális rövidfilmjének első képkockái azonnal lenyűgöznek. A film Radek Brousil önálló kiállításának nyitófilmjeként debütált a Glassyard Galériában.

Fotókönyv a Ceaușescu házaspár utolsó karácsonyáról

A Ceaușescu házaspár történetét a magyar olvasóknak talán nem kell különösebben bemutatnunk. A paraszti származású Nicolae Ceaușescu huszonnégy éven keresztül volt Románia diktátora, akit feleségével együtt harmincegy évvel ezelőtt, 1989. december 26-án végeztek ki. Meggyilkolásuk azon nyomban médiatörténeti eseménnyé vált, a kivégzést élőben közvetítette a román állami tévé, a felvételek még aznap bejárták az egész világot.

„Anya, beszélgessünk a cicikről!” – könyvkritika

“Könyvprojekt anyuval szexről és más dolgokról” – olvashatjuk a borítón, melyen a könyv szerzőit láthatjuk félmeztelenül, mellüket kék ragasztószalag takarja ki. De mit találunk, ha a női mellek eltakarása, azaz a szex és a női test tabusítása és társadalmi stigmatizáltsága mögé nézünk? Pontosan ezt teszik az alkotók, amikor szexualitásról és párkapcsolatokról őszintén beszélgetnek egymással.

A medikalizált tekintet antropológiai pillantása

A hisztéria és a túlzott szőrnövekedés jogosan kerültek egymás mellé a Várószoba intervenciójában: mindkettő felfedi a hatalom azon törekvéseit, hogy az egyének – elsősorban a nők – saját igazságukként ismerjék fel a korszak normativitásának elemeit. Hermann Veronika írásában a Várószoba projekt két munkáját értelmezi.

Körforgásban – Bohus Réka kiállításáról

A fiatal alkotó, Bohus Réka Ami maradt című kiállításán 15 nagyméretű táblaképet és egy térinstallációt láthatunk. A kiállítás anyagában egy személyes témát, saját szüleinek elvesztését dolgozza fel az alkotó a művészetterápia módszereivel és a fotográfia eszközeivel.

Ín – Perlaki Márton kiállításáról

Kevés olyan, körültekintő gondossággal épített és megbízható minőségű kortárs oeuvre van itthon, mint Perlaki Mártoné. Ennek mostani állomása a Trafó Galériában megrendezett hazai visszatérés, amely az utolsó itthoni kiállítás óta készült munkákból válogatva mutat izgalmas, új fejleményeket a művész kilengésektől mentes gyakorlatában.

Tovább

„Személyes távolság” – Besnyő Éva kiállítása női szemszögből

A Pécsi Józsefnél tanult fotográfusnő látásmódját áthatja az a szellemi inspiráció, amit Berlinben szívhatott magába a 30-as években, ahol Kepes Györgyön keresztül kapcsolatban állt az emigrációban élő magyar művészkörökkel. Moholy-Nagy László, akinél Kepes György asszisztenskedett akkoriban, vagy Robert Capa, aki Besnyő Évának gyerekkori barátja volt és szintén Berlinben kezdte a felfutó karrierjét, az egyetemes fotótörténet elismert művészeivé váltak a későbbiekben csakúgy, mint Besnyő Éva.

Térhajlítás és térugrás az enteriőrben

Gábor Enikő Introverziók kiállításának alkotásai is ennek a külvilágtól elzárt, hosszú hónapok termékeny időszakának foto-kemogram lenyomatai, és a kiállítóhely méretei is csak azt a szűkre szabott, korlátozott mozgásteret biztosítják a látogatónak, akár a fotográfus laborja. Mégis miért érezzük úgy, mintha sokkal nagyobb tér venne minket körül, ami a végtelen érzetével és annak szépségével telítődne meg egyszerre?

Dobozember-vallomás

Czigány Ákos és Néma Júlia Dobozember című közös projektjének sokadjára prolongált, a galéria teréhez igazítottan interpretált előadása ez: Frankfurt, Veszprém és Csíkszereda után haza- és megérkezett. Az utcáról pár lépcsőt leereszkedve kristálytiszta installált világba merülünk: körben képek, fotográfiák, porcelánreliefek, plasztikák rendje. Az installált tér tisztasága egyrészt a geometriáé, a konstruktumoké, másrészt az átható fényé.

Fésülködés jégért és jádéért – Kurt Tong fotókönyvéről

Fésülködés jégért és jádéért – Kurt Tong fotókönyvéről 20 • 10 • 26Cserna Endre Nehéz úgy vizsgálni bármilyen, Kínával foglalkozó alkotást, hogy azt ne az elnyomás és megfigyelés, a befogadó értelmezési terében is mindent leuraló asszociációikon keresztül tegyük. Az utóbbi idők (sokszor pszeudo-) intellektuális trendjei mentén számos esszé és kötet taglalja azt a szociokulturális jelenséget, […]

Beszélő viszony

A kaposvári Rippl-Rónai Művészeti Kar több mint két éve indult Fotográfia mesterképzésén tavaly és idén végzett fotográfusok munkáiból kínál ízelítőt a Beszélő viszony című kollektív kiállítás a budapesti K.A.S. Galériában.