Életének 81. évében, 2020. június 30-án elhunyt dr. Albertini Béla

Albertini Béla 1940. március 14-én született Vizsolyban. Felsőfokú tanulmányait a szombathelyi Tanítóképző Intézetben kezdte, ahol 1963-ban szerzett diplomát, majd 1971-ig az ELTE Bölcsészettudományi Karának történelem-népművelés szakos hallgatója volt. Fotóesztétika doktorátusát 1979-ben, a művészettörténet-tudomány kandidátusi fokozatát 1984-ben szerezte meg.

A Magyar Fotóművészek Szövetségének 1977 óta volt a tagja, vezette a szervezet Elméleti Bizottságát és több éven keresztül elnökségi tagként is tisztséget vállalt a Szövetségben. 1979–1986 között a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának művészeti vezetője volt, de emellett a Fiatal Művészek Klubja fotószekciójának és a Nagybaracskai Fotográfiai Alkotótelepnek, majd 2006–2009 között a Nemzeti Kulturális Alap Fotóművészeti Szakmai Kollégiumának vezetőjeként is tevékenykedett.

Tagja volt továbbá a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, az Új Egyenlítő szerkesztőbizottságának, a Magyar Fotótörténeti Társaságnak.

Nevéhez fűződik a Fotóriporter és képszerkesztő szak tanrendjének kidolgozása, mely képzés a 2004/2005-ös tanévben a Kaposvári Egyetem Művészeti Karán indulhatott el. Szakfelelősi státusza mellett az első tanévtől kezdve tanított is az intézményben; kutatásmódszertani, fotótörténeti és fotóesztétikai előadásokat tartott. A Professor Emeritus cím birtokosaként oktatói tevékenységében haláláig aktív maradt.

Kutatói tevékenysége a magyar fotótörténet területén kiemelkedő, számos fotótörténeti cikket publikált. Önálló kötetként 1987-ben jelent meg A magyar fotókritika története 1839−1945 című munkája, 1993-ban a Sarló mozgalom szociofotós vonulatának munkásságát bemutató könyve, majd 1997-ben A magyar szociofotó története a kezdetektől a második világháború végéig című kötete a Magyar Fotográfiai Múzeum kiadásában. A pozsonyi AB ART 2003-ban adta ki A fotószakíró Brogyányi Kálmán című monográfiáját.

Albertini Béla oktatói munkája elismeréseként 2009-ben Apáczai Csere János-díjban részesült, 2010-ben kiemelkedő fotótörténeti tevékenysége elismeréseként Németh Lajos-díjat vehetett át.