„Ide vasárnaponként a boldog békeévekben rajokban jártak a fényképezők” – a magyaros stílus fényképészeinek fotótúrái Csömörön

Az 1920-as évek közepétől – bő három évtizeden keresztül – népszerű hazai és nemzetközi szinten is sikereket elért, meghatározó fotográfusokat, fotóriportereket felsorakoztató magyaros stílusú fotográfiai irányzat számos képviselőjétől őriz felvételeket a Néprajzi Múzeum. A műfajt technikailag a sajátos beállítások, az ellenfény, a tükörfényezett nagyítások, témák tekintetében a csendéletek, portrék mellett az idillikus magyar tájak, városképek és a hangsúlyos szerephez jutó folklorisztikus, néprajzi zsánerképek jellemzik. A Néprajzi Múzeum fotógyűjteményének közel 13.000 tétele sorolható ez utóbbi kategóriába (köztük több ezres nagyságrendben Szöllősy Kálmán, Vadas Ernő, Kankovszky Ervin és a Magyar Fim Iroda anyaga).

A mozgalom ernyőszervezeteként működő Magyar Amatőrök Országos Szövetsége (MAOSz), a korabeli fotográfiai szaklapok által és magánúton szervezett vidéki fotós kiruccanások alkalmával általában vasárnaponként vagy ünnepnapokon egy-egy vezetővel 10-15 fős csoportok érkeztek a településekre, a résztvevők saját témákat is keresve délelőtt vagy egy teljes nap fotózták a templomba menő lányokat, asszonyokat, az utcán vagy határban játszó gyerekeket, a falusi hétvégék és ünnepek (élet)képeit.
A fotótúrák helyszínének kiválasztását nagyban befolyásolta, hogy az Budapestről könnyen megközelíthető legyen (például Szentendre, Budaörs, Bánk, Tura, Boldog, Buják), ezek közé tartozott Csömör is. A falvakban készült népies témájú felvételek egy része beállított, más részük spontán született. Kunszt János így emlékszik vissza a fotózásokra:

A rendelkezésre álló adatok alapján elsőként Kankovszky Ervin kereste fel a települést, 1925-ben többször fotózott az evangélikus templom környékén. 1932-ben, a már helyismerettel rendelkező Kankovszky kalauzolásával szervezték az első hivatalos fotótúrát Csömörre. 1934-től a MAOSz Ramhab Gyula vezetésével többször indított tematikus, a népviseletre fókuszáló túrákat a faluba. A Néprajzi Múzeumban és más gyűjteményekben, a korabeli szakkiadványokban és árverési oldalakon hozzáférhető több mint négyszáz, magyaros stílusban készült csömöri felvétel tizenhét fotográfushoz köthető. Legalább egyszer biztosan járt Csömörön Ajtay-Heim Jenő, Balogh Rudolf, Csörgeő Tibor, Denkstein Jenő, Dulovits Jenő, Hegyey Tibor, Járai Rudolf, Kankovszky Ervin, Kunszt János, Marnitz Frigyes, Ramhab Gyula, Reich Péter Cornel, Szendrő István, Szöllősy Kálmán, Vadas Ernő, Vadas Jolán, Wallner Viktor (kurzívval azon fényképészek neve, akiktől a Néprajzi Múzeumban csömöri fotó található).
A Néprajzi Múzeum az eddig előkerült négyszáz fotográfiából közel kettőszázötven darabot őriz, ez mennyiségében és tematikájában is jelentős lenyomata a Csömörön megfordult magyaros stílusú fotográfusok munkájának. Dulovits Jenő és Vadas Ernő legkedveltebb, leglátogatottabb falusi helyszínét jelentette Csömör, Szöllősy Kálmán és Kankovszky Ervin esetében is fontos szerepet játszott a település.
A fényképek és a szórványos adatok alapján a csömöri vasárnapi fotótúrák résztvevői hévvel érkeztek a fővárosból, az evangélikus templomnál és környékén lévő házaknál a délelőtti órákban felvételeket készítettek, majd a túrák egy része valamelyik kocsmában végződött. Természetes módon a fotók fő témája a helyi szlovák viselet volt, melynek részeként az ünnepi keményített szoknya (piglovanke), a sajátos leány haj- és szalagviselet, az asszonyok által hordott csipkés főkötő (csepjec), a hímzett kékfestő kötény vagy a csömöri szabású blúz (csömörszka) rendre visszaköszönnek a képeken. Annak ellenére, hogy a felvételek egy része beállított, az öltözetet valós használatban és időben mutatják. Többen megörökítették a Csömöri-patak (Forrás-patak) ideiglenes gyaloghídján, mosáshoz használt pallóján vagy a Kistarcsai úton, az Ulicska pallójánál átkelő lányok csoportját. Népszerű téma volt a falu határában, a Marticsek-árok közelében vagy a Kálvárián pihenő, játszó, állatokat terelő lányok, kisgyerekek fényképezése is.

A magyaros stílusú fotográfusok által írott szakcikkek, beszámolók fogalomhasználatából látszik, hogy a falvakban történő fotózást, a modellek és témák megtalálását egyfajta etnográfiai munkának tekintették, és Csömör megfelelő és egyik legnépszerűbb terepe volt ennek. A múzeumi fotóanyag a csömöri viselet fontos forrása, a faluképre vonatkozó, mára már eltűnt vagy teljes egészében átalakult épületek, településrészek láthatók a képeken vagy a helyi jellegzetes szlovák viseletre fókuszáló felvételek hátterében.