Menü

Két tonna üvegnegatív: vidéki fényképészműtermek gyűjteménye a Néprajzi Múzeumban

21 • 07 • 07Bata Tímea

Az első világháborús események a Néprajzi Múzeum munkatársainak gyűjtési lehetőségeit, terepmunkáját is átformálták, melynek következtében a vidéki műtermekben készült fényképek új megvilágításba kerültek:

„Már a tizenkettedik óra is ütött felettünk a háborús évek mindent elpusztító zivatarában. […] Egyelőre sajnos nem tehetünk mást, minthogy összegyűjtjük azokat a régi és ma már elpusztult népviseletet ábrázoló fényképeket és fényképlemezeket, amelyek vidékenként tapasztalásunk és hallomásunk szerint még nagy számban megszerezhetők, mielőtt végleg tönkremennének, vagy másféleképpen elkallódnának”

olvashatjuk egy múzeumi jelentésben. Országszerte jellemző volt, hogy a háború idején megnőtt a vidéki műtermek forgalma, a korábbinál többen készíttettek családi emlékképet. A rövid idő alatt nagymértékben felhalmozódott üveglemezek tárolását a fényképészek nem mindenhol tudták megoldani, ezért üvegkereskedőknek eladták vagy megsemmisítették azokat. A néprajzkutatók gyűjtésének mértékét és intenzitását jól jelzi, hogy a program keretében 1921-ben és 1922-ben közel száz településről 25.000 darab, majd két tonna üvegnegatívot vásároltak a múzeum számára. Ezzel megduplázták a fényképtár akkori állományát. A felvételek leltárba vételekor, leírásakor a viselet állt a középpontban, a fotográfusokra vonatkozó adatokat esetlegesen tüntették fel. Ennek pótlása az elmúlt évek kutatómunkájának eredményeképpen részben megtörtént, a rendelkezésre álló múzeumi iratok, iparos lajstromok alapján és a műtermi hátterek összehasonlító vizsgálatával jelenleg hetvennégy fényképészműterem tulajdonosa ismert. Többek között Barkó Imre és Barna Hugó Miskolcról, vagy a Bartizek fivérek Sátoraljaújhelyről, Békés Gyula Gyuláról, Borgula Ede Szekszárdról, a Fanto műterem Kecskemétről, Glück József Győrből, Kiss József Egerből, Mathea Károly Nagykanizsáról, Rupprecht műterem és Stagl Ferenc Sopronból, Vajda D(óri) Zalaegerszegről vagy Weissbach Rilly és testvére Mezőkövesdről.

A többségében az 1910-es években keletkezett, készítési és használati környezetéből kiragadott korpusz a hazai viselet- és fotótörténet egy időben szűk, de annál sűrűbb, földrajzilag, társadalmilag rétegzett metszetét adja. A háborús évekre a paraszti, parasztpolgári fényképkészíttetés a társadalom majd minden rétege számára elérhetővé és gyakorlattá vált. Egy-egy városi, kisvárosi műterem vonzáskörzetébe több tucat település tartozott, emiatt összességében több száz falu ünnepi és hétköznapi viseletének pótolhatatlan forrása a gyűjtemény.

A gyűjtés céljából adódóan az anyag elsődleges olvasata néprajzi, viseleti, hiszen országos látlelet adja a századforduló környékén hordott népviseletek lokális jellegzetességeinek, a polgári öltözetdarabok, anyagok térhódításának, esetleges dominanciájának egyes vidékeken. A fotókból körvonalazódnak a főbb műteremlátogatási alkalmak is (elsőáldozás, leány- és legénybarátok – esetleg besorozás alkalmával készült – emlékképei, esküvői fotók, családi képek és igazolványképek, esetenként egy-egy iparos műhely tagjairól készült fotográfiák). A háborús háttértörténetből adódóan jelentős számban találunk a frontra készülő (vagy retusált formában jelen lévő), katonaruhás családtaggal készült vagy a férfiak nélküli nőket, gyerekeket megörökítő, feltételezhetően a frontra postázott családi képeket. A műtermen kívüli világ is megjelenik, hiszen a helyi fotográfusok az utcákat, a közösségi vagy családi élet fontosabb eseményeit is megörökítették. Néhány felvétel a fotografálás „kulisszatitkaiba” is betekintést enged. Fotótörténeti vonatkozását tekintve számos olyan műterem, akár több száz üvegnegatívja maradt fenn a múzeumi fényképtárban, melyekből elvétve, egyáltalán nem, vagy leginkább használatból származó pozitív ismerhető, hozzáférhető. Az országos gyűjtés során felkeresett fényképészműtermek típusa, felszereltsége széles skálán mozog: a kor legmodernebb eszközeivel ellátott országos hírű fotográfusoktól a más főfoglalkozás mellett, a saját lakóház verandáján, tornácán vagy udvarán dolgozó fényképészekig.

A válogatott fotográfiák elsősorban fényképkészítés tipikus alkalmait és a műtermek sokféleségét jelzik, tükrözve a háború lecsapódását. Megfigyelhető az az ellentét is, mely a paraszti, parasztpolgári társadalom tagjai és a városi, polgári hátterek, kellékek között feszül. A fotográfiák azt az esetlegességet is jelzik, ahogyan egy-egy kisebb térben, udvaron, tornácon egy-egy fényképész küzd a valódi műterem és fényképészeti kellékek hiányával.

0103

Fotó: Esküvői csoportkép. Jól látszik műteremi kínálatot bemutató falrész („kirakat”), illetve a helyiség szűkössége Szolnok, 1910-es évek
Papszt Piroska felvétele Néprajzi Múzeum, F 36923

0103

Fotó: Leány elsőáldozási emlékképe Rákospalota, 1919
Borsy Béla felvétele Néprajzi Múzeum, F 32466

0103

Fotó: Két legény Tiszafüredről Karcag, 1910-es évek
Dékány Jenő felvétele Néprajzi Múzeum, F 57386

0103

Fotó: Leányok Csesztvéről, a felvétel a fényképész kertjében készült
Balassagyarmat, 1910-es évek
Vámos Aladár felvétele Néprajzi Múzeum, F 28708

0103

Fotó: Úrinő magyaros díszruhában Cegléd, 1910-es évek vége
Mózer Aladár és Rudda Imre felvétele Néprajzi Múzeum, F 49750

0103

Fotó: Legény egyedül és társával, a felvétel jól példázza, hogy egy alkalommal több felvétel is készült, illetve egy üvegnegatív megosztott használatát is mutatja
Kecskemét, 1910-es évek Fanto Bernát felvétele Néprajzi Múzeum, F 47218

0103

Fotó: Kis András és családja hagyományos matyó öltözetben. A menyasszony fején jellegzetes, színes selyemvirágokból kötött menyasszonyi koszorú. A férj fehér lyukhímzéses lobogós ujjú ingben, díszesen hímzett surcban (kötény)
Mezőkövesd, 1910-es évek Weissbach Rilly és testvére felvétele Néprajzi Múzeum, F 27626

0103

Fotó: Menyasszony és vőlegény a násznéppel, jól mutatja a hagyományos kapuvári viselet és a polgári öltözet egymásmellettiségét Kapuvár, 1910-es évek
Karinger Károly felvétele Néprajzi Múzeum, F 30770

0103

Fotó: Deme János és menyasszonya Tolcsváról Sátoraljaújhely, 1910-es évek
Bartizek fivérek felvétele Néprajzi Múzeum, F 25830

0103

Fotó: Besorozott legények Peregről, a regruta kalapon IV. Károly arcmása Ráckeve, 1915 körül
Ismeretlen (ráckevei) fényképész felvétele Néprajzi Múzeum, F 31940

0103

Fotó: Besorozott legények szalagokkal díszített regruta kalapban Kapuvár, 1910-es évek második fele
Karinger Károly felvétele Néprajzi Múzeum, F 30495

0103

Fotó: Család, a ház falára helyezett műtermi háttér előtt Paks környéke, 1910-es évek
Tumpek Mihály felvétele Néprajzi Múzeum, F 47274

0103

Fotó: Családi csoportkép Szekszárd, 1910-es évek
Borgula Ede felvétele Néprajzi Múzeum, F 35647

0103

Fotó: Kis János és családja Póstelekről hagyományos öltözetben Gyula, 1910 körül
Békés Gyula felvétele Néprajzi Múzeum, F 49986

0103

Fotó: Család Szeghalmi Gyula tanár műteremként használt verendáján Szeghalom, 1910-es évek
Szeghalmi Gyula felvétele Néprajzi Múzeum, F 44249

0103

Fotó: Grosz-féle üzlet, előtte vásárlók csoportja Veszprém (?), 1910-es évek (?)
Ismeretlen veszprémi fényképész felvétele Néprajzi Múzeum, F 29239

0103

Fotó: Cigány család Zalaegerszeg, 1910-es évek
Vajda D(óri) felvétele Néprajzi Múzeum, F 48180

0103

Fotó: Urasági kocsisok Cegléd, 1910-es évek vége
Mózer Aladár és Rudda Imre felvétele Néprajzi Múzeum, F 49815

0103

Fotó: Dörgönyi József feleségével és gyermekével, feltehetően a frontra vonulás előtt készült felvétel Nagykanizsa, 1910-es évek második fele
Mathea Károly felvétele Néprajzi Múzeum, F 47933

0103

Fotó: Asszony hagyományos békési viseletben, lány polgári öltözékben. Az asszony kezében férje vagy fia frontról küldött levelei Békés, 1910-es évek második fele
Horváth Viktor felvétele Néprajzi Múzeum, F 40267

0103

Fotó: Józan Ferenc kádármester műhelyének udvara Nagykőrős, 1913
Szmrecsányi Miklós felvétele Néprajzi Múzeum, F 25143

0103

Fotó: Apácaszentelés alkalmával készült csoportkép Kalocsa környéke, 1910-es évek
Csincsák Endre felvétele Néprajzi Múzeum, F 45084

0103

Fotó: Család, a fronton (?) lévő fiú/édesapa fotója a csoport mellé montírozva, a sámli előtt a felhasznált fotográfia pozitív változata látható Endrőd, 1910-es évek
Szabó Imre felvétele Néprajzi Múzeum, F 44481

0103

Fotó: Fiatalasszony pólyással, a kép előterében egy csengő látszik, melyek a csecsemő figyelmét irányítják Rákospalota, 1910-es évek második fele
Borsy Béla felvétele Néprajzi Múzeum, F 32406

Jegyzetek

A cikk szerzője Bata Tímea muzeológus, a Néprajzi Múzeum munkatársa.

További írások a gyűjteményi anyagról:
Bata Tímea Műtermi fotózás Békés megyében (1872-1921). Válogatás a Néprajzi Múzeum vidéki fényképészműtermeinek gyűjteményéből. KépTár 4. 2018, Budapest, Néprajzi Múzeum
Vágatlanul. A Néprajzi Múzeum vidéki fényképészműtermeinek gyűjteményéről. Fotóművészet. 2019/2. 54-63.