A Pécsi József (1889–1956) fotóművész, fényképészeti szakíró és szaktanár tiszteletére létrehozott fotóművészeti ösztöndíjat 1991-ben alapította a Művelõdési és Közoktatási Minisztérium. Célja, hogy segítse az önálló művészi tevékenységet folytató tehetséges fotográfusok pályakezdését, alkotómunkáját, művészi fejlõdését, és kedvezõ feltételeket teremtsen a formanyelvében és tartalmában korszerű, színvonalas művek létrehozásához. Új sorozatunkban a 2021-es Pécsi József-ösztöndíjasok munkáit mutatjuk be.
Zagyvai Sári: Egy kirándulás vázlatai
Napjaink érdekfeszítő kérdése a medializálhatóság, tehát, hogy mennyire lehet valamit közvetíthetővé tenni. A folyamattal párhuzamosan érdekessé vállik az is, hogy mit nem lehet közvetíthetővé tenni. Rétegek halmazaként tudnám leírni a környezetet, mintha nem lennének elegendőek azok a tárgyak, emberek és tájak, amik körülvesznek bennünket, hanem más rétegeken folyamatosan szükségünk lenne más tájakra, dolgokra és emberekre. Alkotásaim során a fekete-fehér fotólaborban a papírral érintkeztek növények és apró tárgyak, hogy negatív sziluettjükkel járuljanak hozzá a fotó papírra vetülő képekhez, létrehozva rétegszerű montázsokat.
Képeim kiindulópontjai az internetes archívumok népszerű tájképei. A talált képek olyan transzformáción mennek keresztül, amelyek spontán folyamatokhoz köthetőek és megismételhetetlenek. A digitális képek raszterének és a fotópapír analóg szemcséinek egy felületen való megjelenítésével kísérleteztem. Az analóg nagyítások alkalmával az etetõben a filmet digitális képernyõre cseréltem fel. Az interneten talált képek közvetlen nézetét módosítom, a mindennapi képi világot absztrakt művészetté alakítom át. Az analóg laborálás víziószerű, és sok szempontból közvetlen szálakon futó tevékenység, a vegyszerek illata szúrós, a bőrt rövid idő alatt kicsípi, a papíron megjelenő kép az ezüsthalogenidek különféle sötétedése révén keletkezik. A digitális fényképek esetében a négyzetháló geometrikus, és a fény rögzítése kódolások eredménye. A digitális raszter finom hálóként különböző méretben jelenik meg a képeimen és a képek egyik részén a vízcseppek a monitoron jelennek meg. Fényképeim készítése közben a monitor egyszerre van ott és nincs ott, hasonló egy vízfelülethez, átnézhetünk rajta vagy fókuszálhatunk rá, mint egy háromdimenziós tárgyra, hogy megpillantsuk a felületén zajló életet.
