Fókuszban az MFSZ új tagjai: Molnár Zoltán
22 • 09 • 29Benkő Imre
A Magyar Fotóművészek Szövetsége 2022-ben tagfelvételt hirdetett, ahol egy kétfordulós pályázaton bírálták el a jelentkezők portfólióját vagy fotószakírói tevékenységének ismertetését. A tavasszal bejelentett döntés értelmében 4 fővel bővült az MFSZ tagjainak száma, akiknek művészeti tevékenységét itt a Punkton is bemutatjuk. Az alábbiakban Benkő Imre írását közöljük.
Molnár Zoltán alkotói pályafutásáról
Molnár Zoltán fotográfusi életútját a kilencvenes évek közepétől követhetem. A Magyar Iparművészeti Egyetem (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) fotó szakán – a dokumentarista szemléletű fotográfia oktatójaként – alkalmam volt közelről megfigyelni alkotói fejlődését, ami aztán a diploma megszerzése után is folytatódott, gyakran konzultálunk új képeiről, beszélgetünk fotográfiáról. Az egyetemen, már az első szabadon választható emberábrázolás dokumentarista feladatánál a „Józsefváros” sorozatnál is megmutatkoztak kapcsolatteremtő empatikus képességei és egyéni vizuális meglátásai. Ezek a képei később megjelentek a Magyar Fotóesszé füzetek sorozatban is.
Az elmúlt évtizedekben Molnár Zoltán fotográfusi érdeklődése a különböző tanulmányútjain térben is kitágultak, globalizálódtak. Erdély-Moldva / 1996–2012 utazásaiból megjelent Fényerdők című fotóesszé albuma.
Portugáliát, Franciaországot, Amerikát és Brazíliát felfedező fotóutazásain érdeklődése mindig a sokféle emberi létezés megmutatására, a szociális struktúrákra irányult. Molnár Zoltán munkásságára a következetesség jellemző, tudatosan, szisztematikusan visszajár kutatási helyszíneire, mint például a Kiskapuson készült fotósorozatánál, vagy a Roma gyerekek Erdélyben című portrésorozatánál tette, mikor éveken, évtizedeken át követte egy-egy közösség életének változásait. Az Aqua / 1999–2018 kiállítása és fotóalbuma vizuális vallomás földünk vízkészletének aktuális problémáiról.
Alkotóként rendszeres résztvevője hazai és nemzetközi kiállításoknak, a kortárs fotóművészeti közéletnek. A Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium tanáraként nagy szerepet vállal a fiatal fotográfusok nevelésében. Molnár Zoltán fotográfus végig utazta Kelet-Európa határait, hogy képekben mutassa meg a határvidék történeteit a menekültekről Szerbia és Magyarország, Ausztria és Szlovénia, valamint Magyarország és Horvátország határterületein, emellett képeket készített egy elhagyott belgrádi vámházban, valamint Budapest utcáin Zöldhatár címmel.
2021-ben mutatták be a Városháza Kiadó gondozásában a Csak képek című albumsorozatban új kötetét. Ebben a könyvében azt az oldalát mutatja meg a valóságnak, amivel nem könnyű szembe nézni, minden fotográfiája mögött történet van, egymástól idegen sorsok jönnek elő képről képre, hogy együtt rajzolják meg Budapest arculatát 1990–2020 között. Budapesten készült panoráma fotográfiáit korszakos küldetésnek tartom. Budhapest / 2019-2022 fotóesszéje vizuális megnyilvánulás a dokumentarista fotográfia tér-idő lenyomat jellegével, a főváros kerületeinek korunkra jellemző életmódjáról, eseményeiről, az utca emberéről, az ember alkotta mesterséges világról és a természet találkozásában létrejövő feszültségről. Fontosnak tartom az ilyen elmélyült, szavakkal nehezen megfogalmazható munkákat, Henri Cartier-Bresson szerint
„A kifejezőeszközök közül egyedül a fénykép az, amely megörökíti a múló pillanatot. A fotográfus látja igazán világosan, hogy a jelenségek szüntelenül változnak, és ha egyszer elmúlnak, nincs a Földön oly erő, amely életre keltené őket”.
Molnár Zoltán további képei ezen a linken tekinthetők meg.