8 népszerű európai turistalátványosság, amit tilos fényképezni
23 • 07 • 09Baki László
Cikkünkben összegyűjtöttünk nyolc olyan turisztikai látványosságot, ahol az okostelefont/fényképezőgépet biztosan a zsebben/táskában kell tartani. Van, ahol kulturális, vallási, vagy éppen örökségvédelmi okokból tiltják, hogy a turisták megörökítsék a neves tájakat, épületeket, szobrokat vagy síremlékeket, de olyan is akad, ahol maga a látvány jogvédett.
Kezdetben az utazók – többnyire tudósok, írók és régészek – csak mesélni tudtak élményeikről, esetleg rajzokat vagy litográfiákat hívhattak segítségül, amivel csak sejtetniük sikerült a világ csodáinak valódi természetét. A dagerrotípia – a fénykép korai formájának feltalálása – korábban nem tapasztalt minőségű realizmust tett lehetővé a tájak és műemlékek ábrázolásában. 1839 októberében – a dagerrotípia képrögzítési eljárás bejelentését követően pár hónappal – útnak is indultak az első utazó fotográfusok, hogy már az új médium segítségével rögzítsék a látnivalókat, mely művészi lehetőségeivel éppúgy rabul ejtett számtalan fotográfust, mint azzal, hogy segített az ismeretlen dokumentálásában.
És ez így van napjainkban is, amikor a legtöbb turisztikai látványosságot a valódi élmény helyett többnyire csak a fényképezőgépünk, okostelefonunk képernyőjén keresztül látjuk, hiszen a közösségi oldalak elterjedésével sajnos a megörökítési vágy megmutatási kényszerré transzformálódott át.
Egyes turisztikai látványosságok azonban megtiltották a látogatóknak a fényképezést, és a szabályok megszegése miatt akár nagy bajba is kerülhetünk. Sok múzeumban, így például a Tower of Londonban pihenő koronázási ékszerekről, vagy a firenzei Galleria dell’Accademia termében található Dávid szoborról sem készíthetünk fényképeket, de a londoni Westminsteri apátságban sem fényképezhetünk, melyet így indokoltak a weboldalukon:
„Úgy gondoljuk, hogy az apátság egyedülálló szépségét és történetét nehéz élvezni azzal a zavaró tényezővel, amelyet a fényképezés engedélyezése hozna; meg akarjuk őrizni az épület szent és meghitt légkörét, amely elsősorban egy élő, működő templom.”
0103
Fotó: Ismeretlen: Eiffel-torony, 1890-es évek © The Metropolitan Museum of Art
Ezek közül talán a legérdekesebb tiltott helyszín az Eiffel-torony esti fényekben. Azt mindenképpen fontos megjegyezni, hogy az Eiffel-torony magánszemélyek általi lefényképezéséhez nem szükséges előzetes egyeztetés. A profi fotográfusoknak azonban kapcsolatba kell lépniük a képjogokat birtokló szervezettel, akik tájékoztatják őket a képek használatának feltételeiről. Az Európai Unió törvényei szerint a szerzői jog az alkotó halála után 70 évvel jár le. A lámpákat 1985-ben Pierre Bideau tervezte meg, aki ma is életben van, vagyis a szerzői jogok az elkövetkező évtizedekben még érvényben lesznek. Az 1985-ben felvett fényshow azonban művészeti bemutatónak minősül, és valóban szerzői jogi védelem alatt áll. Ám mivel a világítás az Eiffel-toronyhoz van kötve, és az Eiffel-toronyról éjszaka készült fényképek valószínűleg nem lesznek élvezhetőek a fények nélkül, gyakorlati hatása ennek az, hogy az Eiffel-torony éjszakai képei megsértik a művész szerzői jogait a francia törvények szerint.
Az EU 2001. évi szerzői jogi irányelvének 5. cikke szerint a közterületen található építészeti alkotásokról ingyenesen készíthetők fényképek. Így a középületek fényképezése megengedett, és ezek a fényképek a legtöbb európai országban előzetes engedély nélkül közzétehetők vagy terjeszthetők. Az EU-irányelv azonban nem kötelező. Franciaország lemondott arról, hogy az irányelvet beépítse a nemzeti jogszabályaiba.
Az Eiffel-tornyot kezelő szervezet, a Société d'Exploitation de la Tour Eiffel (SETE) a világítást művészeti alkotásnak tekinti, amely elkülönül magától a toronytól. Mint ilyen, a torony éjszakai képeinek felhasználásához előzetes engedély szükséges.
Az európai szerzői jogi törvény értelmében az emberek nem adhatják el a szerzői jog által védett művek fényképeit, nem tölthetik fel azokat a fényképes weboldalakra, nem tehetik közzé magazinokban, vagy – ami a turisták többségét érinti – nem oszthatják meg a közösségi oldalaikon. Egy biztos: A francia bíróságok még soha nem döntöttek erről a kérdésről, perre sem került sor és büntetést sem szabtak ki.
De nincs egyedül az Eiffel-torony a tiltással, hiszen nem kell messzire utazni, hogy egy újabb tiltott helyszínt találjunk. A híres párizsi Sacré Coeur is megtiltja a látogatóknak, hogy a belső termeiben fényképeket készítsenek.
Az amszterdami Van Gogh Múzeum is azok közé tartozik, amelyek nem engedik, hogy a látogatók lefényképezzék az alkotásokat. Ehelyett csak a bejárati csarnokban vagy a kijelölt „szelfifalaknál” készíthetik el fényképeiket. Szintén Amszterdamban, az Anna Frank Házban sem lehet szelfizni vagy képeket készíteni.
És végezetül a Vatikánban található Sixtus-kápolna sem engedélyezi, hogy a Michelangelo által festett ikonikus mennyezetről készítsünk fényképeket. Indoklásuk szerint ezzel próbálják megakadályozni annak károsodását. Azonban nem ez az egyetlen ok. A 20 éves felújítási munkákat a japán Nippon tévécsatorna finanszírozta, akiknek ezáltal már kizárólagos jogaik vannak a műalkotásokra. És bár annak ellenére, hogy lejárt a festményekre vonatkozó engedélyük, a tilalom továbbra is érvényben maradt.
