Benedetta Ristori a Punkt megkeresésére elmondta, hogy nagy hatással voltak rá Joel Sternfeld, Laurenz Berges, Justine Kurland és Lise Sarfati munkái, amelyek inspirációként szolgáltak alkotófolyamatai során. Ristori első önálló kiállítását 2012-ben rendezték meg Milánóban, Marla címmel. A sorozat fekete-fehér portrékból állt, amelyek mind ugyanazt a nőt ábrázolták. Pályájában különösen meghatározó élmény volt számára a Constructing Worlds című kiállítás, amelyet 2014-ben látott a londoni Barbican Museumban. A tárlaton tizennyolc fotográfus munkái szerepeltek, köztük olyan nevek, mint Stephen Shore, Bernd és Hilla Becher vagy Thomas Struth, akik alapvetően újradefiniálták az épített környezet és az urbanisztika fotográfiai ábrázolását.
Korábbi, East című sorozatában a Balkán-félszigetet dokumentálta, két éven át kizárólag analóg eszközökkel fényképezve Bulgáriában, Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban. „A projekt inspirációja a nagy amerikai fotográfusok – többek között Robert Frank, Stephen Shore, Richard Misrach és Alec Soth – riportművészetének iránti rajongásból született” – mondja a fotográfus. A sorozat célja az volt, hogy feltárja, miként hat a történelem a jelen társadalmi és kulturális valóságára, és hogyan alakítja a régió identitását.
Az East-sorozat gondolatvilága bővült tovább a fotográfus legújabb munkájában, a The Wall Remembers Twice-ban (A fal kétszer emlékezik), amelyben már Grúziában és Örményországban készült felvételek kaptak helyet. Ristori itt a szovjet korszak örökségének hétköznapi továbbélését vizsgálja: nem romokat vagy emlékhelyeket fényképez, hanem olyan tereket, amelyeket ma is nap mint nap használnak az emberek; benzinkutakat, lakótelepeket, uszodákat vagy játszótereket. A sorozat lírai, mégis nyugtalanító módon mutatja meg, hogy a múlt eszméi hogyan épültek be a mindennapi élet anyagi valóságába és hogyan fonódik össze az idő, az emlékezet és a jelen tapasztalata.
