Szemle

25 • 11 • 11 Somosi Rita

Kódolt hagyomány – az AI és a digitális esztétika a kortárs művészetben. Szauder Dávid: Glitches & Glory (2025)

Október elején a budapesti LUMAS Galériában tartott könyvbemutatóval indult útjára Szauder Dávid első kötete, a Glitches & Glory, amely a berlini Gestalten kiadó gondozásában jelent meg. Már a borító is sokatmondó: alcíme – magyarul: „Szauder Dávid digitálisan újragondolt művészete” – pontosan kijelöli azt a határterületet, amelyen a művész mozog. Munkássága az analóg és a virtuális, a kézzel tapintható és a mesterségesen generált világok közti, egyre elmosódó mezsgyét kutatja.

Tovább
25 • 09 • 24 Bihari Ágnes

Nunchi, ember, természet, fotográfia – Dél-koreai fotóművészet a Mai Manó Házban

A Mai Manó Házban a nunchi fogalmát hívószóként használó fotókiállítás öt dél-koreai fotográfus minitárlatából áll, ami ötféle megközelítést, ötféle tematikát és ha nem is ötféle fotóotechnikát, de többféle típusú fotózást jelent. Hogy a műveken hol és mennyire van jelen a nunchi, azt mindenki maga döntse el – vagy inkább érezze meg. Az alkotók – Moon Sang-wook, Kim Mi-kyung, Han Hee-joon Park Byung-moon és Jang Jong-woon – egy tárlatvezetésen röviden beszéltek is képeikről a kurátor, Molnár Zoltán társaságában.

25 • 09 • 06 Szabó Benedek

Álom és valóság között – Gregory Halpern: King, Queen, Knave

Gregory Halpern több mint két évtizede fényképezi szülővárosát, a New York állambeli Buffalót, és annak környékét. Alkotói munkáját pontos koncepció mentén folytatja, így legújabb, monográfiaként is értelmezhető sorozata különleges, ugyanakkor egységes hangulatú fényképekből állt össze. A MACK gondozásában megjelent King, Queen, Knave című album képei a dokumentum műfaji határain túllépve egy város látomásszerű megjelenítésével kísérleteznek.

25 • 08 • 25 Baki László

Az ember, aki Diane Arbus szemével lát – Neil Selkirk öt évtizedes küldetése

Neil Selkirk brit születésű fotográfus és „sötétkamramágus”, aki több mint ötven éve az egyetlen, aki Diane Arbus halála óta (1971) készít nagyításokat a művész negatívjaiból, szoros együttműködésben Doon Arbusszal, a fotográfus lányával és hagyatékának gondozójával, hogy a kiállítások és könyvek nyomatainak hűsége megmaradjon. Lesley A. Martin, az Aperture korábbi kreatív igazgatója beszélgetett vele az Arbus-művek több mint öt évtizedes őrzéséről és újraalkotásáról.

25 • 08 • 06 Kereszty Anna

Engedetlen képek – Helyszíni beszámoló a 2025-ös Arles-i Fotófesztiválról

Az 56. Arles-i Fotófesztivál programja a világban uralkodó narratívák megkérdőjelezése. A kiállítások arra törekednek, hogy bemutassák, miként képes a kép felülírni a történelmi igazságokat és új utakat nyitni az identitás, az emlékezet és a közösség újragondolására. Az idei tematika az „Engedetlen képek” címet viseli, amely a fotográfia társadalmi átalakító erejét hangsúlyozza, felvillantva a kultúrák, a nemek és a származások sokszínűségét.

25 • 07 • 30 Rieger Johanna

A gyöngyök nélküli Coco Chanel – Rogi André, a szenvedélyes fotográfus

A Mai Manó Ház átfogó kiállítása hazánkban elsőként mutatja be teljes mélységében Rogi André különleges életművét – egy nőét, aki festőként indult, majd a fotográfia eszközeivel lett a 20. századi párizsi művészvilág hiteles krónikása. Nem csupán a francia kultúra részévé vált, hanem az európai modernizmus egyik rejtett kincsét is képviseli: autonóm, érzékeny, korszerű és nemzetközi alkotó.

25 • 07 • 24 Kéri Gáspár

Fotótörténeti igazságtétel – Album jelent meg Rogi Andréról a Mai Manó Ház kiadásában

A Mai Manó Ház az elfeledett magyar származású fotográfus, Rogi André életművének szentelt kiállítással, valamint azonos című albummal ünnepli az alkotó 125. születésnapját. A Több fényt, több árnyékot nem egyszerű kísérőkiadvány, hanem gondosan szerkesztett, önálló művészeti album is, amely egy méltatlanul háttérbe szorult női alkotó személyes és szakmai újrafelfedezését szolgálja.

25 • 06 • 14 Kéri Gáspár

Ray’s a Laugh – Richard Billingham silány realizmusa aktuálisabb, mint valaha

Az eredetileg festőművésznek készülő birminghami srác, Richard Billingham az 1996-ban megjelent Ray’s a Laugh című albumával letette a silány realizmusként is illetett fotográfia alapjait. A saját szüleit és testvérét legszűkebb életterükben, panelházi lakásukban megörökítő fotókönyv az egyik legfontosabb sarokköve lett a korszak fiatal brit művészgenerációjának, jelentősége pedig a mai napig érezteti hatását a fotográfiában, de a képzőművészetben is. A londoni MACK kiadó közel három évtized után, tavaly jelentkezett a bővített kiadással.

25 • 05 • 28 Rieger Johanna

Komolytalan komolyság – Eleanor Macnair gyurmaikonjai a Mai Manó Házban

Eleanor Macnair brit művész gyurmafotográfiái láttán eszünkbe jut, hogy a gyurma nem csak a gyerekszoba sarkaiban lapuló, kiszáradt pacákat jelentheti, amiket csak akkor találunk meg, amikor már végérvényesen a szőnyeg részei lettek. Macnair híres fotókat alakít át színes gyurmamásolatokká. Van abban valami végtelenül emberi, amikor Cindy Sherman vagy Man Ray ikonikus képei új életre kelnek egy olyan anyagban, amit az óvodában még vacsorának néztünk. Ez a fajta komolytalan komolyság az, amitől Macnair munkái ennyire szerethetők: egyszerre irónia és rajongás, és mesterien egyensúlyoz a karikatúra és kortárs képzőművészet kényes határán, bizonyítva, hogy a kreativitásnak tényleg nincsenek határai.

Tovább
25 • 05 • 23 Rieger Johanna

Roadside Stories – Amerika emberek nélkül

A Mai Manó Házban nyílt meg az Americana című kiállítás, amely Pálfi György kortárs fotógyűjteményének egy különleges szeletét tárja a közönség elé. Az autók és a fényképezés összefonódása nemcsak az amerikai álom mitológiáját idézi meg, hanem egy egész kultúra lenyomatát is. William Eggleston színei, Robert Frank dokumentarista pillanatai, Ed Ruscha, O. Winston Link, Joel Meyerowitz, Dennis Hopper látásmódja – mind a mozgásban lévő Amerika egy-egy megállított képkockája.

25 • 05 • 04 Kéri Gáspár

Vajon a fénykép meg tudja őrizni hiteles tanúként betöltött szerepét a mesterséges intelligencia korában?

Az író, oktató és kritikus Fred Ritchin hiánypótló értekezést írt a fotográfia jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kilátásairól a mesterséges intelligencia által kiváltott forradalom időszakában. Az amerikai szerző The Synthetic Eye – Photography Transformed in the Age of AI című kötete nem pusztán az AI bizonytalan etikájának kritikai vizsgálatára vállalkozik, de a fotográfia jövőjét temető hangokkal is szembemegy. Ritchin kötete felbecsülhetetlen értékű útmutató az új világban való eligazodáshoz.

25 • 02 • 19 Kereszty Anna

A város metafizikai térképe – Bartha Máté Anima Mundi című fotókönyve

Bartha Máté nemrég megjelent enigmatikus fotókönyve ambiciózus kísérletet tesz épített környezetünk, a város rejtett összefüggéseinek felkutatására. Az Anima Mundi egy metafizikai keresési folyamat feltárását, feltérképezését és rendszerezését összesíti, amely a fotográfus eddigi munkásságának is fontos állomása, korábbi munkáinak egyfajta kicsúcsosodása. Harmónia, diszharmónia, káosz, rend, mind alkotóelemei a könyvnek, amelyben a látvány töredékek saját rendszert alkotva, egyszerre vezetik és hagyják magára az olvasót.

25 • 02 • 10 Kéri Gáspár

Dorothea Lange – Sam Contis: Day Sleeper – Az időtlenség és az intimitás képei

Egy kortárs amerikai fotográfus, Sam Contis (1982) miközben Dorothea Lange (1895–1965) fotóhagyatékát kutatta, arra vállalkozott, hogy a gazdasági világválság időszakának megkerülhetetlen krónikásának eddig kevésbé, vagy egyáltalán nem ismert fényképeiből albumot állítson őssze. A londoni MACK gondozásában még 2020-ban megjelent Day Sleeper című fotókönyv kortárs kontextusban, ugyanakkor az időtlenség különös érzésétől átitatva reprezentálja Lange fotográfiai gyakorlatát.

25 • 01 • 02 Kasztovszky Anna

A fotográfia újragondolása: Az együttműködés ereje – könyvajánló a Collaboration című kötetről

A Thames & Hudson kiadásában megjelent kötet hiánypótló kísérletet tesz a fotográfia történetének bemutatására, amely a fotográfus és a fotóalany közötti összetett együttműködésre összpontosít. A Collaboration célja, hogy egy olyan potenciális fényképezéstörténetet kínáljon, amely eltér a domináns, egyéni fényképészek és a technikák történetétől, a kollaboráció anyagi, gyakorlati és politikai körülményeinek tanulmányozása révén.

24 • 12 • 26 Szabó Benedek

Ylla – A magyar származású fotográfus, aki újragondolta az állatfotózást

A magyar származású Ylla művészeti gyakorlata nemzetközileg ismert, hiszen olyan kreatív és rendhagyó módon újította meg az állatfényképezést, mint előtte senki. Felvételein az állatok sajátosságaira koncentrált, illetve a portréfényképezés eszköztárát is használta. A fotográfus élete során számos fényképalbumot jelentetett meg, de a mai napig izgalmas témát kínál a huszadik századi fényképezés iránt érdeklődőknek. Képeiből 2025-ben a Mai Manó Házban lesz látható egy válogatás. A Hirmer művészeti könyvkiadó gondozásában megjelent album 287 képen keresztül mutatja be az alkotó legfontosabb felvételeit. A kiadvány ötletgazdája és szerzője, Pryor Dodge, a művész hagyatékának kezelője volt.