A Howard Greenberg Galleryben 2026. január 31-ig látogatható Danny Lyon The Texas Prison Photographs című kiállítása, amely a dokumentarista fotográfia egyik meghatározó sorozatát helyezi új kontextusba. A tárlat – ahol először kerülnek nyilvánosság elé Danny Lyon eddig publikálatlan képei a Goree Unitből, Texas női fegyintézetéből – online is megtekinthető.
Egy nemrégiben újra felfedezett, 20.000 fényképből álló gyűjtemény új megvilágításba helyezi a világ első rendőrségi bűnügyi laboratóriumát, amelyet Edmond Locard, francia kriminológus, a törvényszéki orvostudomány úttörője alapított. A huszadik század elején a francia Sherlock Holmesként is emlegetett Locard hozta létre az első olyan tudományos laboratóriumot, amely a rendőrség égisze alá tartozott, és a bűncselekmények helyszínein gyűjtött „nyomok” vizsgálatával foglalkozott.
Alphonse Bertillon az 1900-as évek elején fontos személy volt, Sherlock Holmes legnagyobb bánatára még a populáris kultúra is felkapta. Módszerei megkérdőjelezhetők ugyan, ám jelentős szerepe a rendőrségi nyilvántartások megreformálásában és a fotográfia történetében egyaránt kétségtelen.
Az 1947-ben született Lucinda Devlin 1991-ben kezdett el fotósorozatot készíteni az Egyesült Államok vidéki börtöneinek gázkamráiról, méreginjekciós kivégzőszobáiról, villamosszékeiről és a halálra ítéltek cellasoráról „Omega lakosztályok” (The Omega Suites) címmel, amely a görög ábécé utolsó betűjével a kivégzés véglegességére utal.
A kriminalisztikai fényképészet egyes aktuális kérdései 21 • 06 • 15Dr. Petrétei Dávid Dr. Petrétei Dávid 1 1. BEVEZETÉS A fényképészet a feltalálását követő 180 év alatt a valóság leképezésének sajátos, tartós és pontos módszereként vált ismertté. A 19. század első harmadának végén jelent meg a dagerrotípia és a talbotípia, ám eleinte a kép […]
1857-ben egy magyar származású fotós, G. Szabó Sámuel képeiből állt össze egy fotóalbum, a Rogues, A Study of Characters (Zsiványok karaktertanulmányai), mely az egyik olyan első rabosító fényképgyűjtemény volt, amelyet a nagyközönség számára is elérhetővé tettek.
Egy kép többet mond ezer szónál. Vajon mit árul el egy szakterületről, hogy lényege egyetlen szállóigévé nemesedett közhely vagy közhellyé kopott szállóige segítségével megragadható? Mai globalizált világunkban az elméleti fejtegetéseink többé nem úgy kezdődnek, hogy „már a régi görögök is”: az egy kép tízezer szót ér bölcsességét a kínaiak Kong Zi-nek (Konfuciusznak) tulajdonítják, bár a „Beszélgetések és mondások” fennmaradt anyagában ez a bölcsesség nem szerepel, maga a tulajdonítás jelzi a szólás találó és lényeglátó voltát.