Címke: életrajz

25 • 06 • 16 Punkt

Mexikó, Chile, Kuba – Válogatás Papp Elek Latin-amerikai mozaikok című kiállításának képeiből

A Magyar Fotográfiai Múzeumban 2025. augusztus 23-ig látogatható kiállítás Papp Elek képeinek egy szűk szegmensét mutatja be: három utazást, 50 képben. A rá jellemző monokróm helyett a helyszínekhez illő erős színek használata ugyan szokatlan Papp Elek életművében, de tökéletesen a helyén van, még érzékletesebbé, hangsúlyosabbá téve a képeken látottakat, mintegy megerősítve a történeteket. Természetesen ezt is, Papp Elek egyéni látásmódján keresztül, amely ebben a sorozatban is összetéveszthetetlenül jelen van.

Tovább
25 • 05 • 12 Baki Péter

Schäffer Zsuzsa: Természetes fény. 1/125 másodperc

A Magyar Fotográfiai Múzeumban látható Schäffer Zsuzsa: Természetes fény. 1/125 másodperc című kiállítás 2025. május 24-ig várja a látogatókat Kecskeméten. A tárlat középpontjában a mindennapi környezetünk apró, sokszor észrevétlen részleteinek szépsége áll.

25 • 04 • 22 Tőry Klára

„Művészi képeket csak úgy lehet csinálni, ha az ember nem a »csinálásra« figyel, hanem arra, amit akar” – Lőrinczy György (1935–1981) élete és ritkán látott képei

Lőrinczy György teljes hagyatéka, az alkotó özvegyével megkötött szerződés alapján 2024 nyarán a Magyar Fotográfiai Múzeumban került elhelyezésre. A műtárgyegyüttes átvételének célja, hogy a 2026-ban megnyíló Nemzeti Fotóművészeti Múzeum a műveket feldolgozza és bemutassa, illetve az ország legmodernebb műtárgyraktárában, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban kerüljenek méltó megőrzésre.

25 • 02 • 22 Barta Zsolt Péter

Karl Blossfeldt: A természet csodái – Válogatás a Magyar Fotográfiai Múzeum kiállításának képeiből

Karl Blossfeldt (1865–1932) a növényvilág lenyűgöző részleteit tárta fel makrofotóival, amelyek a tudományos precizitást és az esztétikai látásmódot ötvözik. A Magyar Fotográfiai Múzeumban 2025. március 22-ig látoghatható Válogatás Karl Blossfeldt fotogravürjeiből című kiállítás, ahol a fotóművész 62 ikonikus növénytanulmányát láthatjuk.

24 • 11 • 20 Princz Zsófia

„Mindenki tud egy jó fotót készíteni” – Elárverezték Dorothy Bohm (1924–2023) gyűjteményét

Az 1924-ben született Dorothy Bohm a brit fotográfia egyik legkiemelkedőbb alakja, akinek pályafutását az emberi tapasztalat lényegének megragadásában tanúsított kifinomult érzéke és a fotográfia iránti rendíthetetlen elkötelezettsége határozta meg. Korai éveit Kelet-Poroszországban töltötte, ahol egy tehetős családban nőtt fel. A politikai feszültségek fokozódásával azonban élete drasztikus fordulatot vett, és elindította azon az úton, amely Angliába és egy figyelemre méltó fotográfusi karrierhez vezetett.

24 • 10 • 30 Szabó Benedek

Edith Tudor-Hart életművének újraértelmezése feminista szemszögből

Az elmúlt évtizedben több kiadvány is megjelent, amely a fotográfia történetében mellőzött női művészek életművét eleveníti fel. Így került újra a köztudatba az osztrák-brit fényképész Edith Tudor-Hart is, akinek pályafutását korábban erősen beárnyékolták kommunista kapcsolatai és tevékenységei. Az Egyesült Királyság Kew-i Levéltárában több száz aktát őriznek róla, mivel elkötelezett kommunista, és szovjet kém volt, ami miatt évekig megfigyelték. Erős baloldalisága miatt sokáig nem foglalkoztak vele, ám egy új londoni kiállítás most kísérletet tesz arra, hogy Tudor-Hart 25 éves munkásságát új kontextusban vizsgálja.

24 • 10 • 23 Szabó Benedek

A mérnöki precizitás és a romantikus festészet képi világa Heinrich Kühn fényképein

Heinrich Kühn (1866–1944) kezdetben csak orvosi tanulmányaihoz készített fényképfelvételeket, amikor a berlini Koch Intézetben bakteriológiával kapcsolatos kutatásokat végett. Ekkoriban a makrofényképezés módszere szinte csak a tudományos kutatások dokumentálásakor volt fontos, de Kühn számára hamar megtetszett a képalkotás ezen fajtája. Az 1890-es években felhagyott orvosi karrierjével, és a művészet felé fordult, de természettudományos érdeklődése arra sarkallta, hogy tovább kutasson. Fényképei mellett egy lágyfókuszú objektív kidolgozása tette korának jelentős alkotójává.

24 • 06 • 07 Szabó Benedek

Félix Bonfils, a Közel-Kelet francia fotográfusa

Félix Adrien Bonfils (1831–1885) francia fotográfus és író már saját korában elismertségnek örvendhetett. Bonfils a Közel-Keleten tevékenykedett, családjával és munkatársaival Palesztinától Egyiptomig szinte minden országban készített felvételeket. Fotográfiákat értékesítő cégével meghatározó alakja lett a kereskedelmi fényképezésnek, felvételei a mai napig számos gyűjteményben megtalálhatóak, de a műtermében készült fényképei gyakran bukkannak fel aukciókon, idehaza is.

24 • 05 • 25 Tőry Klára

„A legnagyobb pesti vagány” – Robert Capa (1913–1954) élete és fotói

Capa kalandos sorsával sokat foglalkozott a sajtó, de többnyire csak az alakja köré szövődött számtalan legendát ismételgették, melyekben szinte szétválaszthatatlanul egybemosódott a fikció a valósággal. Ennek kialakításában maga Capa járt az élen, minden jó történetből egy még frappánsabb, még színesebb sztorit konstruált. „Annyira szerette társaságát és saját magát szórakoztatni, hogy egy jó történetből soha nem restellt a maga szája íze szerint egy még jobbat faragni.”

Tovább
24 • 03 • 29 Tőry Klára

„A Mai-féle fénykép ma már valóságos fogalom” – Mai Manó (1855–1917) élete és ritkán látott képei

1885-ben önállóan alapított műtermet a Vilmos császár úton. Akkor már három-négy segéddel és több inassal dolgozó szakfényképész volt. Ez az időszak a főváros és az egész ország fénykora volt, s 30 évesen Mai Manó is a csúcsra jutott, a gyermekfényképezés egyik legjobb hazai képviselőjének, a szakmai közélet vitathatatlan tekintélyének ismerték el. Szakmai tudásának elmélyítését mindig is elsődleges feladatának tekintette, s hogy ismereteit gyarapítsa, beutazta Németországot, Olaszországot, Franciaországot. Folyton tanult, képezte magát, olvasta a külföldi szaklapokat, könyveket.

24 • 02 • 02 Tőry Klára

A hazai városfényképezés kiemelkedő alakja – Klösz György (1844–1913) élete és ritkán látott képei

Mindig maximális teljesítményre törekedve, mindig a legújabb és legjobb, mások által már kipróbált technikát alkalmazva több fényképi területet művelve egyformán magas teljesítménnyel működött. Különösen egyes városképein – amellett, hogy nagyon pontos képekben hagyta ránk a 19. század utolsó harmadának látványait – a hely sajátos atmoszféráját tükrözve képes volt művészi rangra emelni a városfényképezést. A lényeget fogalmazta meg Lugosi Lugo László a múltunk elidegeníthetetlen részét alkotó hagyatékról: „Klösz György a 19. század pillantása.”

24 • 01 • 01 Princz Zsófia

„Szeretem, ha a fotográfiám tiszta, nem manipulált, minden trükktől mentes” – 160 éve született Alfred Stieglitz

Az évek során egyértelművé vált, hogy Alfred Stieglitz sokkal több volt, mint a kamera nagy mestere; a reneszánsz ember sokrétű képességeivel rendelkezett: zseniális fotográfus, kiadó, író, galériatulajdonos és kiállításszervező, karizmatikus vezető a fotográfia és a művészet világában. Oly mértékben hatással volt a fotográfia alakulására, hogy munkásságának köszönhetően szakítva a festészetutánzással a fotográfia a huszadik század egyik fő művészeti ága közé emelkedett.

23 • 12 • 30 Tőry Klára

„Egyszerre kell rendelkeznünk a tudós agyával, a festő szemével és a költő szívével.” – Kepes György (1906–2001) élete és ritkán látott fotói

Kepes Györgyöt világszerte a leghíresebb magyarok között emlegetik, a fotográfiát is magába foglaló fényművészet legelismertebb, egyik legnagyobb hatású nemzetközi tekintélye volt. A legtöbb vizuális művészet köszönhet valamit neki és tanainak. Könyvei és alkotásai hidat vernek a 19. és a 21. század művészete között.

23 • 11 • 26 Tőry Klára

Palatin Gergely (1851–1927) pannonhalmi szerzetes fotói és élete

Palatin Gergely világa az élet nehéz és derűs oldalának megmutatásával együtt harmonikus kerek egész. Kincses Károlyt idézve: „A képek szépek, egy rendezett, önmagával tökéletes harmóniában élő világot mutatnak. Ilyen fotókat csak az tud csinálni, akinek fejében, lelkében hasonló rend, békesség és harmónia uralkodik. … Így hozott létre egy olyan fotográfusi életművet, melynek ismerete nélkül … nem lehet alapos magyar fotótörténetet írni.” Szépen komponált képei mindent elmondanak személyiségéről és az életről való felfogásáról.