Címke: esztétika

A döntő pillanat és a nagyítókeret – Miért kellett megvágni a 20. század egyik ikonikus fotográfiáját?

Henri Cartier-Bresson neve összeforrt a döntő pillanat fogalmával, valamint azzal a már-már dogmatikus szigorral, amely elveti a képek utólagos megvágását. A fotográfia történetének egyik meghatározó alkotása, a Gare Saint-Lazare mögött című, 1932-ben készült felvétele azonban olyan titkot őriz, mely némileg árnyalja a mester tévedhetetlenségéről kialakult képet. Cartier-Bresson meghatározó fiatalkori képkockája ugyanis nem egy tökéletes, ösztönös kompozíció eredménye, hanem egy technikai kényszer szülte utólagos beavatkozásé.

Tovább

Milyen képeket tartunk meg, és miért törlünk? – A mindennapi fényképezés pszichológiája

A fényképezés folyamata számos olyan tényezőt foglal magában, amelyre képkészítés közben kevésbé lehet reflektálni. A munkát éppen úgy hatják át a tudatos, kognitív alapú döntések, mint az intuitív aspektusok. A terepmunkán, a megrendelésre vagy a stúdióban létrejövő felvételek elkészítését követően hasonlóan összetett folyamat következik, amely során az egyértelműen rontott képek kiszelektálása után alaposabb válogatás történik. A fénykép sorsa lényegében ekkor dől el, itt derül ki, hogy része lehet-e egy családi albumnak vagy nyilvánosságra kerülhet-e. A felvételek elbírálása, egymáshoz történő hasonlítása, majd a legjobbak megtartása a szakmai szempontok mellett egyéni szempontokat is igényel, a döntés tehát művészi, esztétikai és pszichológiai szempontokból is megközelíthető, amelyek részletesebb megértése akár a saját fényképezési és kiválasztási gyakorlatoknak is új perspektívákkal szolgálhat.

A filterek bűvöletében – Hitelesség és esztétika az Instagram-korszakban

Az Instagram-korszak vizuális kultúráját egyszerre hajtja a vágy a hitelességre és a tökéletesre. A filterek, az AI által generált arcok, velük a közösségi média esztétikája átalakították a mindennapi képhasználatot, folyamatosan újraértelmezve a portré, illetve az önreprezentáció helyét a kortárs vizuális kultúrában. A tét nem pusztán technikai, hiszen az, ahogy a képeken keresztül önmagunkat megmutatjuk, arról is árulkodik, hogy aktuálisan milyen kollektív emberképet építünk jelenlegi társadalmunkról.

Roland Barthes: Világoskamra 2.0

A Mai Manó Házban került bemutatásra idén június 6-án Darida Veronika, Pál Gyöngyi, Baki Péter és jómagam részvételével Roland Barthes jól ismert, utolsó, nem sokkal tragikus halála előtt kiadott könyvének, a Világoskamrának az új fordítása, amely a Kijárat Kiadó és a Magyar Fotográfiai Múzeum gondozásában jelent meg. Miért, mi tette szükségessé ezt, vagy megfordítva, miért nem volt már jó a régi, tehetnénk fel a kérdést.

„Minden fotóban van egy csipet őrület.” – Mi történik, amikor szemlélünk: David Campany gondolatai a fotográfiai áramlásról

A kötet címe, On Photographs, allúzió Susan Sontag A fényképezésről (On Photography) című nagy hatású és úttörő jelentőségű könyvére. Campany a 120 fotó mindegyikét világos és lényegre törő kommentárral látja el, amely beszámol a kép és készítője történetéről, értelmezi a fotó tartalmát és jelentését, és kontextualizálja azt a vizuális kultúrán belül.

Mi az a fényművészet?

“Mi is akkor az az esztétikai kategória, amibe a fényinstallációk és fényt tematizáló képzőművészek beleilleszthetőek? Talán a legközelebb a fénykörnyezet kifejezés áll ahhoz, hogy értelmezési keretet biztosítson az említett alkotásoknak. “