Címke: Mai Manó Ház

23 • 03 • 27 Sárvári Zita

Gyermeknevelés és gyermeki fantázia Fabricius Anna munkáiban – Képes Beszéd a Mai Manó Házban

Fabricius Anna Budapesten él és dolgozik. Doktori fokozatát a Moholy-Nagy Egyetemen szerezte 2015-ben. Művészetének magját a fotográfia, a videó, a szövegek és a vegyes média alkotja, a „csoport” vagy „közösség” fogalmát, ezek felépítését, kialakulását és az egyén szerepét vizsgálja benne. „Munkamódszerem inkább egy játékhoz hasonlítható, ahol én határozom meg a szabályokat, de a résztvevők választják meg a végeredményhez vezető utat” mondja Anna egy korábbi munkája kapcsán, de amely legutóbbi anyagait is jellemzi. A szabadság, mint inspirációs forrás meghatározó számára.

Tovább
23 • 03 • 22 Kathleen Grosset – Laurence Le Guen

Egy elfeledett magyar fotográfusnő képei a Mai Manó Házban

Ergy Landau 1967-ben hunyt el örökösök nélkül, még azelőtt, hogy az 1970-es években a fotográfusok elnyerték volna a művészeknek járó elismerést, így emlékezete szép lassan feledésbe merült. A Mai Manó Házban látható kiállítás és a hozzá tartozó monográfia a korábban kiadatlan E. Landau gyűjtemény feldolgozásának eredménye.

23 • 02 • 13 Cserna Endre

Tudtam, hogy végül üres lesz a kocsifelhajtó, és egy legutolsó fotót is el kell készítenem – beszélgetés Deanna Dikemannal

Deanna Dikeman családját és környezetét azóta fényképezi, amikor 1985-ben otthagyta vállalati állását, hogy kipróbáljon egy fotográfus-tanfolyamot. A PaperLab Galériában március ötödikéig ingyenesen látható Leaving and Waving című kiállítása kapcsán beszélgettünk vele pályafutásáról, a halál és a fotográfia kapcsolatáról és a képeiben jelen lévő humorról is.

23 • 02 • 07 Szabó Benedek

Mit nézzünk februárban? – A Punkt fotókiállítás ajánlója

Nem maradunk februárban sem fontos és izgalmas fotókiállítások nélkül, számos múzeum és galéria várja új tárlatokkal és programokkal a látogatóit. Az egyéni- és csoportos kiállításokon olyan témákkal találkozhatunk, mint a világunk vizualitása, az urbanizáció, az ég és a szakralitás vagy a női fotóművészek látásmódja. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.

23 • 02 • 02 Sárvári Zita

Látás és láttatás Biró Dávid munkáin – Képes Beszéd a Mai Manó Házban

Biró Dávid munkásságát a technológia iránti érdeklődés, és annak kritikus vizsgálata jellemzi. Célja, hogy művein keresztül feltérképezze a mindennapjainkat meghatározó technológiai környezetet, majd a különböző jelenségek vizsgálata során leplezze le ezek társadalmi és politikai hatásait.

23 • 01 • 30 Sárvári Zita

Látás és láttatás Bilak Krystyna munkáin – Képes Beszéd a Mai Manó Házban

A fotográfust az érdekli, hogy milyen képek ragadják meg a figyelmünket jelenünk képáradatában és a scrollozás kíméletlen szelekciós folyamatában. Célja, hogy a nézőt hosszabb ideig tartsa a képek előtt, hogy azok visszafejtésére késztesse, és ezáltal egy lassabb olvasatra és játékos megértésre invitálja.

23 • 01 • 25 Baki Péter

Az érzékeny önpusztító – Válogatás Berekméri Zoltán kiállításának képeiből

A magyar fotográfia történetének egyik legjelentősebb alakja Berekméri Zoltán, aki az 1940-es évektől a ’80-as évek végéig alkotott. Tragikus életének számos pontja ismert és feltárt, azonban sorsának művészetéhez alig van köze: képein egy sajátságos világ bontakozik ki, amelyben a tiszta kompozíció, a fotográfiai hagyományok iránti tisztelet és egy különös „belső monológ” játssza a főszerepet.

23 • 01 • 02 Punkt

TOP25 – Ezek voltak 2022 legfontosabb hazai fotókiállításai

A hagyományteremtő, 2020-ban elindított szavazás után idén is arra voltunk kíváncsiak, hogy a fotográfiához köthető szakemberek véleménye alapján melyek voltak 2022 legfontosabb hazai fotókiállításai. A rangsorban a történeti és a kortárs fotográfia területéről egyaránt találhatunk alkotókat, és a fotográfiai stílusok is a médium sokszínűségét bizonyítják. Az elmúlt évekhez hasonlóan a lista élére ismét egy világhírű fotóművész kiállítása került.

Tovább
22 • 12 • 29 Punkt

Ez a Juhan Kuus: Közvetlen történelem kiállítás hat legfontosabb képe

A Közvetlen történelem. Juhan Kuus életműve című kiállítás január 15-ig látogatható a Mai Manó Házban. Hat kulcsképet mutatunk be a tárlat közel százötven munkája közül, amelyek mentén jobban megérthető a lázadó és nem mindennapi munkamódszerrel dolgozó dél-afrikai fotóriporter munkássága.

22 • 12 • 07 Punkt

Kiterjesztett fotográfia Ember Sári munkáin – Képes Beszéd a Mai Manó Házban

A Mai Manó Ház Képes Beszéd elnevezésű eseményén 2-2 fiatal alkotó portréján keresztül vizsgálják a kortárs magyar fotográfia különböző aspektusait. A fotográfusok megszállottsága mellett felvillantják a szokatlan formátumok, az eltérő alkotói módszerek vagy az ábrázolt műfajok széles skáláját is.

22 • 11 • 20 Punkt

Én vagyok a képen #2 – André Kertész: New York (1969)

Zsilákék New York utcáin futottak össze André Kertésszel, aki ezt követően egy hétig fényképezte a cirkuszi társulat próbáit és előadásait, valamint egy közös kiállításlátogatást a MoMA-ban. Ezek a képek évtizedekig egy fiókban lapultak, ám Baki László kurátori munkájának köszönhetően most végre a nagyközönség is megismerheti az eddig ismeretlen Kertész-anyagot.

22 • 10 • 04 Rátkai Zsófia

Az intellektuális erotika játéka – Megjelent Drozdik Orshi A fénykép és a szerelmes vers 1975–1995 című könyve

Drozdik világába belépve el kell fogadnia a művész saját játékszabályait, és átadnia magát annak, amit a művész a Kaland a technos dystopiumban: Szellemi Kaland című írásának ötödik pontjában így fogalmaz meg: „Kaland: a rétegek feltárása és az újjárendeződő vagy éppen kaotikussá váló jelentések öröme.”

22 • 09 • 28 Hermann Veronika

Egy lány, aki tárgy – Drozdik Orshi kiállítása a Mai Manó Házban

Drozdik Orsolyára egyszerre szokás a magyarországi feminista, posztfeminista, látens feminista vagy implicit feminista művészet megteremtőjeként hivatkozni. A terminológiai kavalkád oka, hogy pályájának 1970-es évekbeli, magyarországi indulásakor az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában már a művészeti praxis és az akadémiai közbeszéd szerves részeként létező feminizmus, és általában a társadalmi nemekkel foglalkozó mozgalmak és elméletek a keleti blokk országaiba nem jutottak el.