William Nicholson Jennings (1860–1946) philadelphiai fotográfus 1882. szeptember 2-án háza utcájában felállította nagyformátumú fényképezőgépét, majd percekkel később elkészítette a világ első villámfotójának tartott felvételét. Tette ezt azzal a szándékkal, hogy bebizonyítsa: a festészet történetének sok évszázadra visszanyúló villámábrázolásai helytelenül illusztrálják a látványos égi jelenséget.
Idén 32. alkalommal került kiírásra a Közép-Európai térség legrégebbi hagyományokkal rendelkező természetfotó-pályázata, a naturArt által rendezett Az Év Természetfotósa pályázat, amelyre 143 fotográfustól 2825 kép érkezett. A díjakat 2024. november 12-én adták át a Magyar Természettudományi Múzeumban, melynek kiállításán a pályázat utolsó fordulójába jutott mintegy 130 fotográfia látható.
Louis Boutan francia professzor, zoológus és biológus a tudományos élet területén is eredményes volt, de igazi áttörést a fotográfiában ért el. Boutan az elsők között volt, akiknek sikerült víz alatti fényképfelvételt készíteni. A tudós célja az volt, hogy az általa tanulmányozott puhatestűeket természetes környezetükben örökítse meg, hogy könnyebben tudja tanulmányozni őket. Később Boutan azért szeretett volna víz alatti felvételeket készíteni, hogy a széles közönség előtt is megismertesse a víz alatti tájak különleges látványát. Számos kísérletezés és fejlesztés után 1898-ban egy könyvében adta közre eredményeit.
A növények vizuális ábrázolását mutatja be a párizsi Maison Européenne de la Photographie (MEP) kiállítása a fotográfia 19. századi megszületésétől a kortárs gyakorlatokig. A mintegy 40 művet reprezentáló Science/Fiction – A Non-History of Plants című tárlat Anna Atkins cianotípiától Karl Blossfeldt tipológiáin, valamint Ágnes Dénes land art munkáin át Joan Fontcuberta fényképészeti objektivitást megkérdőjelező sorozatáig segít értelmezni és megérteni a természet világát.
Egy vörös mókust ábrázoló fotó – amelynek kissé balszerencsés, ám szórakoztató helyzete örökre megmarad az utókornak – nyerte el a 2024-es Nikon Comedy Wildlife Awards fődíját. Milko Marchetti olasz természetfotográfus Stuck Squirrel című képe a zsűri szerint tökéletesen tükrözi a verseny célját: szórakoztat, miközben felhívja a figyelmet a természetvédelem fontosságára.
Ha Windows-háttérképekről van szó, sokaknak egy zöld mező jut először eszébe, amely fölött fehér bárányfelhők úsznak. Ez volt a Windows XP alapértelmezett háttérképe, amelyet Charles O’Rear, amerikai fotográfus készített, és amelyről gyakran mondják, hogy minden idők legtöbbször megtekintett fényképe. A Bliss című képhez hasonlóan sokaknak ismerős lehet az a kék alapú, minimalista háttérkép is, amely a Windows 10 operációs rendszerrel érkezett. Többen azt hitték, hogy a négyosztatú, stilizált ablakot ábrázoló kép számítógépes grafikával készült, ám valójában ez egy valódi fénykép. A titokról Bradley Munkowitz rántotta le a leplet, aki elmondta, hogy a felvételt csapatával együtt lézerek és füstgép segítségével készítették.
2024. november 10-én 91 éves korában elhunyt Paul Caponigro amerikai tájfotográfus, aki Ansel Adams és Minor White tanítványa is volt. Caponigro több évtizedes pályafutása során számos elismerést kapott és tizenkét könyvet adott ki.
Idén 32. alkalommal került kiírásra a Közép-Európai térség legrégebbi hagyományokkal rendelkező természetfotó-pályázata, a naturArt által rendezett Az Év Természetfotósa pályázat, amelyre 143 fotográfustól 2825 kép érkezett. A díjakat 2024. november 12-én adták át a Magyar Természettudományi Múzeumban, melynek kiállításán a pályázat utolsó fordulójába jutott mintegy 130 fotográfia látható.
A világ legelső természetes környezetben, villanófényben, éjjel készített állatfotója egy nőstény fehérfarkú szarvast (virginiai szarvast) és borjait ábrázolja. A képet George Shiras III készítette a Michiganben található Whitefish tó környékén.
Koseki fotói nemcsak a szentjánosbogarak különleges világát tárják elénk, hanem a természet erejét és szépségét is hangsúlyozzák. A szentjánosbogarak fényei nemcsak gyönyörű látványt nyújtanak, hanem szimbolizálják az élet múlékonyságát és a természet törékenységét is. Koseki sorozata arra emlékeztet bennünket, hogy a természetben rejlő szépségek megragadása és megőrzése mennyire fontos egy olyan világban, ahol a természetes élőhelyek fokozatosan eltűnnek.
Napjainkban Marokkó ad otthont a világ legnagyobb vizes élőhelyeinek, amelyek azonban az éghajlatváltozás miatt egyre nagyobb veszélyben vannak, a művész munkájában arra törekedett, hogy képeivel rávilágítson az emberiség és a természet közötti kapcsolatra. Azért, hogy ezt a jelentést még jobban elmélyítse, a sorozat fényképeit különböző savas oldatokkal kezelte, hogy az így létrejött roncsolt felület egyfajta metaforaként utaljon a pusztuló oázisokra.
Európa egyik legnagyobb hársfája, a zsennyei „ezeréves tölgy” és az ötvöskónyi famatuzsálem, amelyet a legenda szerint Koppány vezér ültetett, és amely alatt IV. Béla is megpihent. Ezeket a különleges fákat is megismerhetik az érdeklődők a badacsonyörsi Folly Arborétumban az Évgyűrűkben őrzött történetek – Magyarország fáinak titkos meséi című fotókiállításon.
31. alkalommal adták át a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége pályázatának díjait, melyről itt a Punkton is beszámoltunk. A Magyar Természettudományi Múzeumban megrendezett kiállításon a pályázat utolsó fordulójába jutott 122 fotográfia látható. Galéria rovatunkba ezekből a képekből válogattunk.
31. alkalommal hirdették ki a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége pályázatának végeredményét, melyre 2926 érvényes kép érkezett 153 szerzőtől. A díjakat 2023. november 7-én adták át a Magyar Természettudományi Múzeumban, melynek kiállításán a pályázat utolsó fordulójába jutott 122 fotográfia látható.
Az 1966-ban Londonban született Oscar-díjas rendező és fotóművész, Zana Briski a Punktnak küldött levelében írta meg, hogy alkotói folyamatait kizárólag a természet szeretete inspirálta, így fotográfust vagy más képzőművészt nem tud megnevezni. Legújabb munkájában egy archaikus technikát alkalmaz, és a képek egyediségét már több díjjal is jutalmazták.