A dél-afrikai Wim van den Heever kapta az Év Természetfotográfusa díjat, míg a fiatalok között az olasz Andrea Dominizi győzött. Az idei versenyre rekordot döntő 60 636 pályamű érkezett 113 országból, a legjobb képeket október 17-től a londoni Természettudományi Múzeumban láthatja a közönség.
Az egyik legismertebb kortárs angol fotográfus alkotásain az ember és a természet kérdései kerülnek előtérbe. Nick Brandt témaválasztása és fényképeinek technikai kivitelezése egy igazán különleges művészi praxist tár fel, amely számos nagy hatású sorozat megszületését tette lehetővé. Első sorozatai, az On This Earth, és az A Shadow Falls Across The Ravaged Land című munkái éppen olyan nagy figyelmet kaptak, mint újabb alkotásai. A The Day May Break című sorozatából legutóbb a brüsszeli Hangar Art Centerben mutattak be válogatást, amiről egy másik cikkünkben részletesebben is írtunk.
Belgiumban első alkalommal látható Nick Brandt nagyhatású sorozata, a The Day May Break. A Hangar Art Center most a sorozat első három fejezetét, valamint a negyedikből egy előzetest mutatja be. A kiállításon látható különleges felvételek mindegyike fényképezőgépen belüli egyesítéssel készült, így alkotva a művész alkotásaira jellemző hatást. Az embereket és állatokat egyazon képi térben ábrázoló fotográfus ezzel arra szeretne figyelmet irányítani, hogy az ökológiai veszélyek korában különösen fontos még jobban odafigyelni az élővilágra, amely sokban tőlünk is függ. A kiállítás 2025. december 21-éig várja látogatóit Brüsszelben.
A fotográfia első száz éve bővelkedik a technikai felfedezésekben és az újdonság erejével ható elsőségekben. Az első víz alatti színes fotográfiát közel száz éve, 1926-ban készítette William Harding Longley botanikus és tengerbiológus, valamint Charles Martin, a National Geographic fotográfusa a Mexikói-öbölben található Florida Keys-ben.
Egy új kutatás szerint a természet látványa képes csökkenteni a fájdalomérzetet, és ez a hatás akkor is megmarad, ha digitális képeket nézünk. A bécsi Universität Wien kutatásában arra kereste a választ, milyen agyi hatásai vannak a természetképek nézegetésének, és milyen élettani hatások kapcsolódhatnak hozzá. A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány egyenes összefüggést fedezett fel a természeti látványok agyi hatásai, és a fájdalomérzet csökkenése között.
Az 1992-ben alapított állami díj a magyar fotográfia legrangosabb szakmai díja, melyet kiemelkedő fotóművészeti, fotóriporteri, illetve fotószakírói tevékenységért adományoznak évente két személynek. Idén a Balogh Rudolf-díjat Dombovári Tibor és Papp Elek fotográfusok vehették át. Galéria rovatunkban külön cikkekben mindkét alkotó képeit bemutatjuk.
The Nature Photography Contest természetfotó-pályázaton immár második éve vesznek részt fotográfusok a világ minden tájáról, akik lélegzetelállító képekkel mutatják be bolygónk csodálatos szépségét. A zsűri döntése alapján az év fotója díjat Christopher Paetkau nyerte el, míg az év fotográfusa címet Thomas Vijayan kapta.
A Nature inFocus Awards 2024 versenyén Supun Dilshan Világok közé szorítva című fotósorozata elnyerte az Év Portfóliója díjat, bemutatva a Srí Lanka-i elefántok túlélésért folytatott küzdelmét az emberi terjeszkedés árnyékában.
A magyar származású Ylla a világ első állatportré-fotográfusaként forradalmasította a műfajt. Nem csupán az állatokat fényképezte, hanem azok belső világát is megragadta, legyen szó állatkertek vadjairól vagy az afrikai szavanna élőlényeiről. Egyedülálló látásmódja és antropomorf megközelítése nemcsak a fotóművészetben hagyott nyomot, hanem a gyermekirodalomban is, ahol képeivel új mesélési formát teremtett. Képeiből a Mai Manó Házban nyílt kiállítás Ylla: A modern állatfotózás születése címmel, mely 2025. április 6-ig látogatható.
Karl Blossfeldt (1865–1932) a növényvilág lenyűgöző részleteit tárta fel makrofotóival, amelyek a tudományos precizitást és az esztétikai látásmódot ötvözik. A Magyar Fotográfiai Múzeumban 2025. március 22-ig látoghatható Válogatás Karl Blossfeldt fotogravürjeiből című kiállítás, ahol a fotóművész 62 ikonikus növénytanulmányát láthatjuk.
A fotográfia történetének kutatói úgy tartják, hogy 1884 augusztusában készült a legelső fénykép, amely egy tornádóról készült. De vajon hiteles-e a fénykép, és valóban ez a felvétel a legelső, amin egy tornádó tölcsére látható? Egy nemrég előkerült fényképről felmerült, hogy néhány hónappal korábban készült, mint az eddig elsőnek hitt felvétel, többen pedig azt is felvetették, hogy az eddigi elsőnek hitt alkotás hamisítvány. A vita eldöntését nemcsak fotográfiai szakértők segítették, hanem meteorológusok is, akik mindkét felvételt megvizsgálták.
William Nicholson Jennings (1860–1946) philadelphiai fotográfus 1882. szeptember 2-án háza utcájában felállította nagyformátumú fényképezőgépét, majd percekkel később elkészítette a világ első villámfotójának tartott felvételét. Tette ezt azzal a szándékkal, hogy bebizonyítsa: a festészet történetének sok évszázadra visszanyúló villámábrázolásai helytelenül illusztrálják a látványos égi jelenséget.
Idén 32. alkalommal került kiírásra a Közép-Európai térség legrégebbi hagyományokkal rendelkező természetfotó-pályázata, a naturArt által rendezett Az Év Természetfotósa pályázat, amelyre 143 fotográfustól 2825 kép érkezett. A díjakat 2024. november 12-én adták át a Magyar Természettudományi Múzeumban, melynek kiállításán a pályázat utolsó fordulójába jutott mintegy 130 fotográfia látható.
Louis Boutan francia professzor, zoológus és biológus a tudományos élet területén is eredményes volt, de igazi áttörést a fotográfiában ért el. Boutan az elsők között volt, akiknek sikerült víz alatti fényképfelvételt készíteni. A tudós célja az volt, hogy az általa tanulmányozott puhatestűeket természetes környezetükben örökítse meg, hogy könnyebben tudja tanulmányozni őket. Később Boutan azért szeretett volna víz alatti felvételeket készíteni, hogy a széles közönség előtt is megismertesse a víz alatti tájak különleges látványát. Számos kísérletezés és fejlesztés után 1898-ban egy könyvében adta közre eredményeit.
A növények vizuális ábrázolását mutatja be a párizsi Maison Européenne de la Photographie (MEP) kiállítása a fotográfia 19. századi megszületésétől a kortárs gyakorlatokig. A mintegy 40 művet reprezentáló Science/Fiction – A Non-History of Plants című tárlat Anna Atkins cianotípiától Karl Blossfeldt tipológiáin, valamint Ágnes Dénes land art munkáin át Joan Fontcuberta fényképészeti objektivitást megkérdőjelező sorozatáig segít értelmezni és megérteni a természet világát.