A madridi Casa de América kiállítást rendezett Martín Chambi y sus contemporáneos. Los Andes fotografiados címen a perui kecsua fotográfus, Martín Chambi (1891–1973) és kortársai számára. Az Andok világát és annak társadalmát jellemzően az 1920-as és az 1950-es évek között megörökítő fotográfiák szerzői között megtaláljuk Irving Pennt, Werner Bischofot és Robert Franket is.
Szeptember közepéig látogatható a stuttgarti Staatsgalerie-ben Cindy Sherman Anti-Fashion című kiállítása, amely a fotóművész a haute couture-hoz, divatiparhoz fűződő összetett viszonyát boncolja. A Dr. Alessandra Nappo által rendezett tárlat először világítja meg az 1954-ben született művész fotográfiai munkásságát ebből az eddig kevéssé tárgyalt perspektívából.
Hajdú D. András fotográfusként és dokumentumfilmesként nyolc éve csatlakozott az orvosi misszióhoz, ez idő alatt összesen háromszor töltött hosszabb időszakot Kongóban. Érzékeny, humanista szemlélettel dokumentálja Hardi doktor mindennapjait, akadályokat nem ismerő életfelfogását, hivatástudatát. Az orvosi tevékenységen túl megismerhetünk néhány személyes gyógyulástörténetet is, valamint a világra való rácsodálkozás élményét, amelyet a látásukat visszakapó emberek élnek át.
Jól oldja meg a szinte lehetetlen feladatot a Mai Manó Házban rendezett Mint Te és Én – Fiatal Magyar Fotográfia című kiállítás, nevezetesen azt, hogy úgy mondjon el valamit a közelmúlttal összeérő jelenről és az ebben alkotó fiatal(abb) fotográfus generációról, hogy az ne legyen se közhelyes, se erőltetett.
A párizsi Jeu de Paume szeptember 17-ig nyitva tartó retrospektív tárlattal tiszteleg a holland független filmes és fotográfus, Johan van der Keuken (1938–2001) munkássága előtt.
A retrospektív tárlat egy hároméves kutatási időszak eredménye, és az egyik legátfogóbb kiállítás, amelyet a művész munkásságából valaha rendeztek. A tárlat a brazil non-profit művészeti intézmény, Instituto Moreira Salles és a Daido Moriyama Fotó Alapítvány együttműködésében jött létre. A C/O Berlin a második intézmény a világon, és az első Európában, amely otthont ad ennek a kiállításnak.
Bjørn Karmann dán dizájner nemrég bemutatott egy különleges fényképezőgépet, amely objektív vagy fényérzékeny felület nélkül is képes állóképeket rögzíteni. A szerkezet titka, hogy helymeghatározási adatok és egy mesterséges intelligencia segítségével készít felvételeket.
Váradi Viktor egy éve dolgozik a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával Aranyhomok sorozatán, melyet oldalunkon publikál először. A sorozat kiindulópontja szülőfaluja Csengőd egy 2300 fős lélekszámú kis település az Alföldön, azon belül is a Homokhátságon. A pusztaság mint fotográfiai téma mindig is vonzotta.
Az ezredforduló előtti kortárs magyar fotográfia emblematikus darabja Tóth György 1995-ben készült Emese című portréja. A női test ábrázolásának esztétikáját is újraértelmező mű 2007-ben kortárs fotóért fizetett hazai rekordáron, 1,8 millió forintért kelt el a Kieselbach Galéria és Aukciósház árverésén. A Punkt Én vagyok a képen című videósorozatának harmadik részében az egykori modell, Török Emese emlékszik vissza a fotó történetére.
A francia Jeu de Paume művészeti központ az olasz származású fotográfusnak, Frank Horvatnak szentelt kiállítást. A 2023. június 16-án nyíló Párizs – Világ – Divat című kiállítás az alkotó halála óta rendezett legnagyobb tárlatnak ígérkezik, amelyen 170 nagyítást és 70 archív dokumentumot mutatnak be.
Júniusban sem maradunk izgalmas fotókiállítások nélkül, hiszen ismét számos múzeum és galéria várja új tárlatokkal a látogatóit. Fiatal magyar fotográfusok, mindennapi kudarcok, összegzések, boszorkányok és egy magyar szemorvos élete Kongóban. Ezekre a kiállításokra mindenképp érdemes ellátogatni.
Az 1930-as és ’90-es évek között titokban készült és terjesztett képek ritka bepillantást engednek egy kurátorok hanyagolta (vizuális) szubkultúrába. A történelmi szempontból sem jelentéktelen válogatás több mint 100 kiállított fotó segítségével vizsgálja a londoni queer ellenállást.
Lóránt István lapszerkesztő, író, újságíró, történész, fotográfus, operatőr, filmrendező, zenész volt, s azok közé a magyar zsenik közé tartozik, akit – Stefan Lorantként – világszerte sokkal jobban ismernek és értékelnek, mint itthon. Döntő szerepe volt abban, hogy tömegekkel ismertette meg a minőségi fotográfia és a fotóriport műfaját, világszerte újságolvasók százezrei találkozhattak a lapokban számos kiemelkedő fotográfus munkáival. Újszerű, merészen kísérletező szemléletével új korszakot nyitott a képszerkesztésben, a modern képes magazinok arculatának megteremtésében.
A tizenkilencedik század második felében az információáramlás felgyorsítása komoly kihívást jelentett. Több helyen – például Magyarországon is – az évszázad végén már működtek hírügynökségek és távirati irodák. A napilapok és más újságok, majd a rádiók gyakran használták ezeket, hogy az ország és a világ híreiről több információhoz jussanak, majd azokat közreadhassák.
Nemzetközi intézményi együttműködés keretében The Stutter of History címen Sanghaj után a párizsi Jeu de Paume ad otthont Thomas Demand retrospektív kiállításának. A február 14. és május 28. között látható tárlat mintegy száz alkotás – a fotográfiák mellett objektek, installációk és videók – segítségével négy szekcióban mutatja be a jelenleg Berlinben élő szobrász és fotográfus három évtizede formálódó életművét.