Szemle

26 • 03 • 21 Sas Liza

A halálos szmogból előhívott 20. század – A Dirty History of Photography könyvajánló

A 20. század vizuális emlékezete elválaszthatatlan a kőszénkátránytól, a fojtogató londoni szmogtól és a folyókba ömlő ipari ezüsttől. Michelle Henning új kötete a fotográfia fejlődéstörténetét a kémiai nehézipar és a környezeti pusztítás fizikai valóságába ágyazza be, feltárva a tiszta képalkotás mélyen toxikus terhét. A technológiai csodák mögött így rajzolódik ki az a kíméletlen ökológiai örökség, amellyel a fotóipar megterhelte a bolygót.

Tovább
26 • 02 • 18 Somosi Rita

Narratív struktúrák – Kortárs magyar fotókönyvszemle 2025 második feléből

A 2025 második felében megjelent hazai kötetek markáns lenyomatai annak a mediális paradigmaváltásnak, amely radikálisan szakít a hagyományos portfólió-szemlélettel: a fotókönyv már nem alárendelt dokumentációs felület, hanem autonóm, az időbeli befogadás folyamatában kibomló műtárgy. Ebben a gazdag és rétegzett kontextusban helyezkednek el az elmúlt félév meghatározó kiadványai, amelyek kritikai feltérképezésével a Punkt újonnan induló körképe a legfrissebb alkotói stratégiák és pozíciók számára kívánt releváns elemzői keretet biztosítani.

26 • 02 • 03 Kéri Gáspár

A középre komponált némaság – Hogyan adhatunk nevet és sorsot egy 160 éves fotográfia ismeretlen szereplőjének?

Alexander Gardner neve többnyire Abraham Lincoln portréiról és az amerikai polgárháború csataterein heverő holttestekről emlékezetes; az amerikai fotográfus munkássága azonban messze túlmutat az egykori hadszíntereken. Martha A. Sandweiss történész legújabb kötete, a The Girl in the Middle Gardner egyetlen, 1868-ban készült felvételén keresztül mutatja be, hogy miként képes a fotográfia egyszerre megőrizni és elfedni a múlt számos fragmentumát.

26 • 01 • 23 Szabó Benedek

A fényképezőgép nélküli kép – Man Ray-album jelent meg a Met gondozásában

Man Ray a 20. század egyik legnagyobb újítója volt, aki a fotográfiát a modern művészet kiemelt médiumává tette. Munkásságát nemrég a Metropolitan Museum of Art mutatta be, a Man Ray: When Objects Dream című kiállítás Stephanie D’Alessandro és Stephen C. Pinson kurátori koncepciója mentén épült fel, a fókuszban a művész saját képalkotó technikája, a rayogram állt. A tárlathoz átfogó igényű kísérő kiadvány is készült, amely szintén a rayogram felől közelít a művész életművéhez, ám átfogóbb, művészettörténeti és művészetfilozófiai aspektusokat is beemel az alkotások elemzéséhez és kontextusba helyezéséhez.

26 • 01 • 13 Kéri Gáspár

Az elérhetetlen menedék: Craig Easton fotóalbuma George Orwell utolsó éveiről és az 1984 születéséről

Craig Easton brit fotográfus legújabb albuma, az An Extremely Un-Get-Atable Place lírai tisztelgéssel adózik George Orwell életének és munkásságának. A kötet az író a skóciai Jura szigetén töltött utolsó éveit eleveníti fel, ahol Orwell távol a világ zajától, a számára legelérhetetlenebbnek tartott helyen írta meg máig releváns művét, az 1984-et. A képzőművészeti albumok és fotókönyvek kiadásával foglalkozó londoni GOST Books gondozásában megjelent kötet szakmailag is figyelemre méltó, mivel nagy formátumú kamerájával Easton nemcsak a hely szellemét örökítette meg, hanem egyedi utómunkaeljárások alkalmazásával, autonóm alkotói eszközökkel ötvözte a dokumentarizmust az irodalmi kontextussal.

25 • 12 • 16 Somosi Rita

Csendes struktúrák, dinamikus terek – az épített tér vizuális reflexiói Bolega Niki fotósorozataiban

Bolega Niki munkái a vizuális reflexiók sokrétűségét tárják elénk: a monumentalitás, a forma és a ritmus párbeszédét, a csend és a dinamika összjátékát, valamint azt, hogyan válhat az épített környezet – legyen az stadion vagy ipari struktúra – a figyelem, az esztétikai érzékelés és a belső gondolati folyamatok forrásává. Sorozatai az építészet dokumentálásai, a vizuális tapasztalat, az érzelmi reflexió és a művészi megfigyelés együttes élménye.

25 • 12 • 15 Rieger Johanna

Mary Ellen Mark fotográfus és a női sorsok kíméletlen valósága

Most először nézhetjük végig Mary Ellen Marknak, a női sorsok egyik legnagyobb fotográfusának kiállítását Budapesten, a Mai Manó Ház termeiben. Olyan életművet hagyott maga után, melynek narratívája a reménytelenség, a szenvedés, a kiszolgáltatottság. Képei nyugtalanítók, könyörtelenül kérdeznek és nem engedik, hogy kényelmes távolságból szemlélődjünk. A kiállítás ott kezdődik, ahol elfordítanád a fejedet, mert nem tudod elfogadni azt, amit a valóság mutat.

25 • 11 • 22 Szabó Benedek

Az 1960-as évek New Yorkjának romantikája Stephen Shore korai fényképein

Idén ősszel új kiadvány jelent meg a Mack kínálatában. A Stephen Shore – Early Work című könyv a most 77 éves amerikai fotográfus első alkotói ciklusának legkiemelkedőbb fényképeit mutatja be. Bár Shore legismertebb felvételeit olyan szupersztárokról készítette, mint Andy Warhol, a hírességeket bemutató portréi helyett ez a kiadvány az utcai fényképeire koncentrál, amelyeket 13 és 17 éves kora között készített New York utcáin. A művész már ekkor rendkívüli tehetséget mutatott: úgy tudta megjeleníteni az amerikai nagyváros romantikáját és varázsát, hogy az utcák járókelőire koncentrált. Az 1960 és 1965 között készült sorozata sokak szerint a kor egyik legfrissebb és legegyedibb lenyomata.

25 • 11 • 11 Somosi Rita

Kódolt hagyomány – az AI és a digitális esztétika a kortárs művészetben. Szauder Dávid: Glitches & Glory (2025)

Október elején a budapesti LUMAS Galériában tartott könyvbemutatóval indult útjára Szauder Dávid első kötete, a Glitches & Glory, amely a berlini Gestalten kiadó gondozásában jelent meg. Már a borító is sokatmondó: alcíme – magyarul: „Szauder Dávid digitálisan újragondolt művészete” – pontosan kijelöli azt a határterületet, amelyen a művész mozog. Munkássága az analóg és a virtuális, a kézzel tapintható és a mesterségesen generált világok közti, egyre elmosódó mezsgyét kutatja.

Tovább
25 • 09 • 24 Bihari Ágnes

Nunchi, ember, természet, fotográfia – Dél-koreai fotóművészet a Mai Manó Házban

A Mai Manó Házban a nunchi fogalmát hívószóként használó fotókiállítás öt dél-koreai fotográfus minitárlatából áll, ami ötféle megközelítést, ötféle tematikát és ha nem is ötféle fotóotechnikát, de többféle típusú fotózást jelent. Hogy a műveken hol és mennyire van jelen a nunchi, azt mindenki maga döntse el – vagy inkább érezze meg. Az alkotók – Moon Sang-wook, Kim Mi-kyung, Han Hee-joon Park Byung-moon és Jang Jong-woon – egy tárlatvezetésen röviden beszéltek is képeikről a kurátor, Molnár Zoltán társaságában.

25 • 09 • 06 Szabó Benedek

Álom és valóság között – Gregory Halpern: King, Queen, Knave

Gregory Halpern több mint két évtizede fényképezi szülővárosát, a New York állambeli Buffalót, és annak környékét. Alkotói munkáját pontos koncepció mentén folytatja, így legújabb, monográfiaként is értelmezhető sorozata különleges, ugyanakkor egységes hangulatú fényképekből állt össze. A MACK gondozásában megjelent King, Queen, Knave című album képei a dokumentum műfaji határain túllépve egy város látomásszerű megjelenítésével kísérleteznek.

25 • 08 • 25 Baki László

Az ember, aki Diane Arbus szemével lát – Neil Selkirk öt évtizedes küldetése

Neil Selkirk brit születésű fotográfus és „sötétkamramágus”, aki több mint ötven éve az egyetlen, aki Diane Arbus halála óta (1971) készít nagyításokat a művész negatívjaiból, szoros együttműködésben Doon Arbusszal, a fotográfus lányával és hagyatékának gondozójával, hogy a kiállítások és könyvek nyomatainak hűsége megmaradjon. Lesley A. Martin, az Aperture korábbi kreatív igazgatója beszélgetett vele az Arbus-művek több mint öt évtizedes őrzéséről és újraalkotásáról.

25 • 08 • 06 Kereszty Anna

Engedetlen képek – Helyszíni beszámoló a 2025-ös Arles-i Fotófesztiválról

Az 56. Arles-i Fotófesztivál programja a világban uralkodó narratívák megkérdőjelezése. A kiállítások arra törekednek, hogy bemutassák, miként képes a kép felülírni a történelmi igazságokat és új utakat nyitni az identitás, az emlékezet és a közösség újragondolására. Az idei tematika az „Engedetlen képek” címet viseli, amely a fotográfia társadalmi átalakító erejét hangsúlyozza, felvillantva a kultúrák, a nemek és a származások sokszínűségét.

25 • 07 • 30 Rieger Johanna

A gyöngyök nélküli Coco Chanel – Rogi André, a szenvedélyes fotográfus

A Mai Manó Ház átfogó kiállítása hazánkban elsőként mutatja be teljes mélységében Rogi André különleges életművét – egy nőét, aki festőként indult, majd a fotográfia eszközeivel lett a 20. századi párizsi művészvilág hiteles krónikása. Nem csupán a francia kultúra részévé vált, hanem az európai modernizmus egyik rejtett kincsét is képviseli: autonóm, érzékeny, korszerű és nemzetközi alkotó.

25 • 07 • 24 Kéri Gáspár

Fotótörténeti igazságtétel – Album jelent meg Rogi Andréról a Mai Manó Ház kiadásában

A Mai Manó Ház az elfeledett magyar származású fotográfus, Rogi André életművének szentelt kiállítással, valamint azonos című albummal ünnepli az alkotó 125. születésnapját. A Több fényt, több árnyékot nem egyszerű kísérőkiadvány, hanem gondosan szerkesztett, önálló művészeti album is, amely egy méltatlanul háttérbe szorult női alkotó személyes és szakmai újrafelfedezését szolgálja.