Weboldal indult a magyar holokausztfotók összegyűjtésére

Ismét egy kiváló, hiánypótló és valószínűleg, idővel egyre több izgalmat, fontos felfedezést hozó, és megelőlegezhetően: történeti forrásként egyre jelentősebb, részben a Fortepanhoz köthető kezdeményezés startolt el június 21-én, a csillagos házak rendelet 75. évfordulóján, a Nappali Kávéházban.

Bemutatták a holokausztfoto.hu oldalt, amely gyűjtő-és feldolgozóhelye kíván lenni a magyar holokausztot megjelenítő fotóknak. Már a Minden múlt a múltam című Fortepan kiállításon is tapasztalhatta a nagyközönség, hogy rejtélyes módon, igen csekély számú a magyar holokausztot ábrázoló kép, a kutatók 1000 körüli fotográfiát ismernek. Nem tudni, valóban nem készült-e több fotó, a már ismert okokból, hiszen egyetlen diktatúra, embereket megsemmisítő hatalom sem szereti a (vizuális) dokumentumokat, vagy még mindig családi hagyatékokban, vagy más archívumokban lappanganak?

Az oldal célja begyűjteni, rendelkezésre bocsátani ezt a képanyagot, azaz tárt karokkal várják a családi albumokban, archívumokban, hagyatékokban rejtőzködő képeket. De nemcsak magánemberekkel törekednének együttműködésre, hanem gyűjteményekkel, közgyűjteményekkel is, a téma kiemelt jelentőségére való tekintettel.

A fotókat nem pusztán prezentálja az oldal, hanem szakembergárdájával, és bevont külső kutatókkal megpróbálja feldolgozni is azokat, ahogy az oldalon írják: „Munkánkkal reményeink szerint elősegítjük, hogy a sajtóban és a történeti munkákban látható holokauszt-fotográfiák ne téves adatokkal, hanem korrekt képaláírással, valós történeti kontextusban, jó minőségben jelenjenek meg.” A csapat tagjai között van családfakutató (Szlávy Adrienne), történész (Lénárt András), történész doktorandusz (Kelemen Ágnes), újságíró (Dési János), és persze Fortepan szerkesztő (Tamási Miklós).

A honlap szándékosan és okosan tágra szabja a bekerülendő képek körét: „A kritériumaink egyszerűek, „holokauszt fotó”, ami zsidók diszkriminációját ábrázolja és a történelmi Magyarországon készült 1938-1948 között, vagy ami magyarországi zsidók külföldi meghurcolását mutatja be ugyanebben az időszakban.”

Reméljük, a bekerülő és feldolgozott képek száma, ha nem is fogja elérni a Fortepan-ét, de egyre inkább megközelíti majd azt, egyre mélyebben és pontosabban mutatva meg az ábrázolhatatlan borzalmat, és annak kontextusát.