A látásról másképp – Czigány Ákos: Replica, Vakablak

Czigány Ákos frissen díjazott Balogh Rudolf-díjas alkotó, akinek nevét éppen tíz évvel ezelőtt ismerte meg a hazai és a nemzetközi fotográfus szakma, Egek című, Lucien és Rodolf Hervé-díjas sorozata kapcsán. 2010-ben szinte kész alkotóként lépett a nagyközönség elé, munkássága azóta is szisztematikusan, hasonló témák mentén építkezik. A művész szerint olyan, mintha egy hosszabb, de laza szerkezetű esszét írna több szálon, ahol „a körbejárásnak, az ismétlésnek, az újramondásnak nagyobb szerepe van, mint az újat mondás kényszerének.”

Most látható publikációjában két, időben távol eső képcsoportot állít egymás mellé. Replica című, friss sorozatában – amelyen jelenleg is dolgozik – a látással foglalkozik annak elvesztése felől; Vakablak című, 2007-es képanyagában a látvány korlátozásával a látens kép felől. A következőkben az alkotó sűrített, lírai gondolatait olvashatjuk a két sorozatról, szerzői kommentárként.

Vakablak (2007)

Relief gyanánt kiemelkedő négyszögek egy erődítmény körfolyosóján. Máshol itt ablakok lennének. Kész, üres képsíkok; csak le kellett fényképezni őket. Így lettek vakablakok, a fény temetője, ahol ismeretlen képek nyugszanak.