A Chernobyl: A Stalkers’ Guide fotóalbum lett 2020 egyik legjobb könyve

A Kijevtől északra található atomerőmű – melyet Csernobili Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű néven 1970 és 1977 között építettek – a huszadik századi történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának helyszíne volt. Nem sokkal az 1986 áprilisában bekövetkező robbanás után a környező falvakat és a közeli Pripjaty városát kiürítették, és egy ún. 30 km-es zónát hoztak létre, hogy senki ne léphessen be azokra a nagy sugárzású területekre, melyeket a katasztrófa utáni radioaktív kihullás a legnagyobb mértékben szennyezett be.

Bár a tragikus éjszaka, és az azt követő napok eseményei jól dokumentáltak – gondoljunk csak az HBO Csernobil című sikersorozatára – e terület története ezzel nem ért véget. Csernobil, mint hely, ma is nagyon él. Noha a sugárzási szint fokozatosan csökkent, az atomerőműbe és az azt körülvevő kitelepítési zónába lépés a civilek számára jóideig nem volt engedélyezett. Évtizedekkel később a zónát kisebb turisztikai kirándulásokra mégis megnyitották, ezzel lehetővé tették a látogatók számára, hogy megtapasztalják Pripjaty szellemvárosának hangulatát és személyesen is lássák a katasztrófa helyszínének környékét. Míg e kirándulások alkalmával a külföldi látogatók ezrei gyűlnek össze a maroknyi, gondozott és ellenőrzött terület körül, a turisztikai pontokon túl egy vad, titokzatos és főleg ismeretlen világ rejtőzik.

Darmon Richter brit kutató, író és fotográfus, a Chernobyl: A Stalkers' Guide című könyv szerzője nem csak a biztonsági zónába utazott el, hanem jóval mélyebbre merészkedett, mint bármelyik korábban publikált beszámoló szerzője. Ennek köszönhetően fotográfiái révén Richter munkája feltárja az elfeledett szellemvárosokat, a sugárzó erdők mélyén elveszett emlékeket, és a korábban nem dokumentált területekre is elkalauzolja az olvasót.

Richter, aki a szovjet építészet szakértője, éveken át fényképezett és gyűjtött információkat a volt Szovjetunió épületeiről és műemlékeiről, és ebben az albumban most bennfentesként mondja el a csernobili kitelepítési zóna történetét.

A Financial Times a Chernobyl: A Stalkers' Guide című albumot „2020 legjobb könyvei” közé választotta és az erről szóló kiadványában így írt Edwin Heathcote, a lista egyik szerkesztője: " [A fotóalbum] kísérteties feljegyzés a katasztrófáról, az elmúlásról, a természet erejéről és a megfagyott időről."

Richter az erőteljes fotósorozatával és a jól felépített, alapos kutatómunkát igénylő esszéjével a kiürített Pripjaty immár ismert ikonográfiáján túl, a zóna nyomon követhetetlen, ismeretlen területeire – és magába az elhagyott erőműbe – is elvezet bennünket, hogy feltárja azok mítoszait. Richter a zónában tett számos látogatása során készült felfedezéseinek fényképeit ötvözte azoknak a mérnököknek, tudósoknak, rendőröknek és kitelepítetteknek a visszaemlékezéseivel, akik az elszenvedői és szemtanúi voltak e szörnyű balesetnek.
Richter – aki Ukrajnában és Fehéroroszországban is elutazott a kitelepített régiókba, és eközben elfeledett szellemvárosokat, valamint szovjet műemlékeket talált a sugárzó erdők mélyén, – kizárólagos belépési engedélyt kapott az erőmű legjobban őrzött területeinek belsejébe, és csatlakozott Csernobil azon stalkereihez is, akikkel közösen illegális túrákra indult a kitelepítési zóna szívébe.

Ma minden megmaradt emlék, fotó, képeslap, levél és filmfelvétel radioaktív hulladéknak minősül, amit Csernobilban találunk. Az ukrán médiaművész, Maxim Dondyuk mégis úgy döntött, hogy kicsempészi a zónában hagyott családi archívumok egy részét, hogy ezáltal megmentse a múltat. Az alkotó az emléktárgyak egy részét már digitalizálta, ezeket jelenleg egy virtuális galériában lehet megtekinteni. De könyvet és egy interaktív térképpel rendelkező honlapot is készít az összes megtalált dokumentum digitális archívumával.

Képek Csernobil elveszettnek hitt archívumából – Maxim Dondyuk fotói