Menü

A divatfényképezés történetének legelső fotómodellje

21 • 02 • 11Baki László

0103

Fotó: Pierre-Louis Pierson: La Frayeur, 1861-67 David Hunter McAlpin Fund, 1975 © The Metropolitan Museum of Art

A divatfényképezés története a fotográfia kezdeteire nyúlik vissza. Castiglione grófjának felesége, Virginie Oldoïni közismerten III. Napóleon szeretője volt, a botrány a férjétől való különéléshez vezetett. A francia császárral folytatott kétéves (1856-1857) viszonya alatt hivalkodó viselkedéséről és választékos öltözködéséről vált ismertté a császári udvarban. A grófnő először 1856 júliusában, pár hónappal Párizsba érkezése után látogatott el Mayer és Pierson műtermébe, amely a második császárság legnépszerűbb portréműterme volt. Az itt elkészült legtöbb felvétel a grófnőt színházi öltözetben, köztük egy 18. századi márkinő, apáca, prostituált, az etruszk királynő, a Szívek királynője és egy kínai nő jelmezében ábrázolja. Számos képen kilátszik a lába vagy a bokája – ezekre volt a legbüszkébb – ami nagyon merész volt ebben a korszakban. Ezeken a felvételeken nem egészalakos portrékat láthatunk, a grófnő fejét kitakarták. Bár a képeken főleg a hölgy öltözéke áll a fókuszban, mégis ő volt a divattörténelem első fotómodellje, akit megörökítettek.

0103

Fotó: Mayer et Pierson: La Contessa Castiglione, 1860-as évek (wikipedia)

0103

Fotó: Pierre-Louis Pierson: La Contessa Castiglione, 1861-67 David Hunter McAlpin Fund, 1975 © The Metropolitan Museum of Art

0103

Fotó: Pierre-Louis Pierson: La Contessa Castiglione, 1861-67 David Hunter McAlpin Fund, 1975 © The Metropolitan Museum of Art

Amikor Virginie Oldoïni III. Napóleonnal folytatott viszonya véget ért és vagyonát elvesztette, 1858-ban Itáliába menekült, ahol részt vett Olaszország egyesítésében. Három évvel később ismét régi befolyásos emberként és a végzet asszonyaként tért vissza Párizsba. A második császárság 1870. évi bukása után egyre inkább visszavonult és különc életet élt Vendôme-téri lakásában, ahonnan csak este fátyolba burkolózva merészkedett ki – mivel szépsége lassan megfakult. Ekkor a szenilis és már ráncos grófnő ismét megbízta a 70 éves Pierson-t, hogy fényképeket készítsen róla, amelyeken a harminc évvel korábbi pózokat és ruhákat mutatta be újra.
„A haja már megritkult és a fogai kihullottak, csak az öltözéke maradt a régi. Magabiztos tekintetét mély szomorúság váltotta fel és barokk pompája saját maga rosszkedvű paródiájává silányult. Szinte hallunk egy vékony hangot szavalni: „tükröm, tükröm, mondd meg nékem, ki a legszebb e vidéken” — de mindhiába… - írta Max Henry. Arról álmodozott, hogy életművét az 1900-as párizsi világkiállításon „A század legszebb asszonya” című retrospektív tárlatán mutathatja be. A sors azonban közbeszólt; Virginie Oldoïni 1899. november 28-án, hatvankét éves korában meghalt.