Címke: fotótörténet

23 • 07 • 22 Terplán Imola

A transzgresszív fotóművészet a 20. században

A transzgresszív művészet a társadalmi, kulturális és morális szabályok megszegésével az élet és a halál közti határ megjelenítésével vagy éppen annak túllépésével, az öröklét és annak megvalósítási, megvalósulási lehetőségeivel, témáival foglalkozik. Módszerei közé tartozik a meghökkentés, a néző vagy éppen az alkotó kizökkentése saját biztonságos környezetéből és szembesítés a rideg valósággal. A transzgresszív művészek gyakran ábrázolnak eltorzult emberi alakokat, kipreparált maradványokat, vagy éppen rémálomszerű groteszk alakokat, „Frankeinstein-szörnyeket” alkotásaikon.

Tovább
23 • 03 • 08 Princz Zsófia

„Ezek a nők mindenhol ott voltak, és mindent rögzítettek” – A World History of Women Photographers

A fotográfia alternatív történetének megírása mindig is kihívást jelentett, de A World History of Women Photographers szerkesztő párosa, Luce Lebart és Marie Robert fotótörténészek rendkívüli erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy ez az újragondolás a lehető legátfogóbb legyen. E könyv segítségével gazdagabb, pontosabb és kiegyensúlyozottabb diskurzus várható a szakmai körökben.

23 • 01 • 18 Gyöngyösi Eszter

A fotográfia alternatív története – Válogatás a Solander gyűjtemény képeiből

A Solander-gyűjtemény egy, a fotóművészet minden formájának bemutatása, megértése és élvezete mellett elkötelezett kollekció, amely különös hangsúlyt fektet a nemzetközi hagyományokra, a kevésbé ismert vagy teljesen elfeledett művészekre, az etnikai sokszínűségre és a nőkre. A gyűjtemény célja, hogy szélesítse a fotográfia általános és könnyen elérhető befogadását.

22 • 12 • 24 Punkt

85 évvel ezelőtt egy magyar fotográfus, képszerkesztő állította össze a Lilliput világhírű képpárjait

A magyar származású Stefan Lorant zsebmagazinja, a Lilliput 1937. június 16-án jelent meg először Angliában. A 240 oldalas zsebkönyv gyorsan népszerű lett, ám a cikkek közül a képpárokat bemutató rovat lett a legsikeresebb, így 1940-ben egy külön könyvben is megjelent 101 képpár. A kiskönyv bevezetője magyar nyelven most először olvasható el.

22 • 10 • 13 Baki Péter

„Igazából tanárnak éreztem magam” – beszélgetés Tőry Klára fotótörténésszel

Tőry Klára Argentum-díjas fotótörténész 1971-ben az ELTE BTK művészettörténet és magyar nyelv- és irodalom szakán diplomázott, szakdolgozatát – hazánkban elsőként – fotótörténeti témából írta. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából beszélgettünk vele többek között a tanítványairól, a kurátori tevékenységéről és a szakírói pályafutásáról. 

21 • 03 • 14 Tőry Klára

Plohn József (1869 – 1944) élete és ritkán látott felvételei

Plohn Józsefről – akinek már apja is műtermi fényképész volt Hódmezővásárhelyen – azt hihetnénk, hogy egy a századforduló táján a vidéki városokban működő több száz tisztes fényképészmester közül. Két jelentős munkájának nagysága, és megvalósításának színvonala azonban nem csupán helytörténeti jelentőségű, hanem alkotóját kiemeli a többnyire csak a szakemberek által ismert mesterek sorából, és a magyar művelődés- és fotótörténet maradandó értéket teremtő személyiségévé teszi.

21 • 02 • 28 Baki László

Ezekkel a fotókkal üzent a NASA az idegeneknek

Ezekkel a fotókkal üzent a NASA az idegeneknek 21 • 02 • 28Baki László „Üdvözletet küldünk magyar nyelven minden békét szerető lénynek a világegyetemen.” Így hangzik az a női hangot rögzítő üzenet, ami arany borítású rézlemezeken utazik a Voyager–1 és Voyager–2 űrszondáknak köszönhetően valahol a Naprendszerünk határán. A Voyager–1-et 16 nappal a Voyager–2 után indították […]

Tovább
21 • 01 • 09 Dr. Petrétei Dávid

A nulladik mérföldkő. Gondolatok a bűnügyi fényképezés kapcsán.

Egy kép többet mond ezer szónál. Vajon mit árul el egy szakterületről, hogy lényege egyetlen szállóigévé nemesedett közhely vagy közhellyé kopott szállóige segítségével megragadható? Mai globalizált világunkban az elméleti fejtegetéseink többé nem úgy kezdődnek, hogy „már a régi görögök is”: az egy kép tízezer szót ér bölcsességét a kínaiak Kong Zi-nek (Konfuciusznak) tulajdonítják, bár a „Beszélgetések és mondások” fennmaradt anyagában ez a bölcsesség nem szerepel, maga a tulajdonítás jelzi a szólás találó és lényeglátó voltát.