Fotótörténet – Dorothea Lange: A vándorló anya (1936)

Dorothea Lange akkoriban a szövetségi kormány Farm Security Administration (FSA) nevű szervezetének eleve azért dolgozott, hogy segítsenek a nehéz helyzetben lévő munkások életén. Az FSA fotográfusok közel 80 000 fényképet készítettek 1935 és 1944 között, amivel sok amerikait ráébresztettek az aszály sújtotta régióból kitelepített emberek ezreinek kétségbeesett helyzetére. Lange a San Luis Obispo-i migráns munkástelepen találta a képen szereplő családot. A rossz időjárás tönkretette a helyi borsótermést, a szedők nem dolgoztak, sokan az éhhalál szélén álltak.

A világhírű fotón látható nő neve Florence Owens Thompson; özvegy, 32 éves, 25 évesen került Kaliforniába, állandó lakcíme nincs, csak hét éhes gyermeke. Thompson azon vándormunkások egyike, akik az országot járták munka reményében. A kaliforniai Nipomóban rossz volt a termés, így a táborban lakó borsószedők családja szinte mindegyike nyomorgott. 1936 márciusában (vagy februárjában) Dorothea Lange éppen a borsószedők tábora mellett haladt el autójával. Nem volt kedve behajtani, de az ösztöneire hallgatva mégis visszafordult. Már messziről látta az elkeseredett anyát, és a jelenség mágnesként vonzotta. Az FSA részére készített sorozat egymást követő elemei teljes egészében megtekinthetők az Amerikai Kongresszusi Könyvtár adatbázisában, így jól nyomon követhető, miként dolgozott a riporter. Látszik, hogyan kerül közelebb az asszonyhoz, akivel beszédbe is elegyedett, hogy meggyőzze, hagyja magát és gyerekeit lefényképezni, hisz ezzel nem csak másoknak, de talán családjának is segít.

– olvashatjuk Hans-Michael Koetzle: Fotóikonok. Képek és történetük című kötetében Dorothea Lange visszaemlékezését.

A Vándorló/Hajléktalan anya című képhez, mint sok más híressé vált felvételhez mindenféle anekdoták kapcsolódnak a készülés körülményeiről vagy épp a kép utóéletéről. A cseroki indián származású Florence Thompson egy 1978-as interjúban azt mondta, nem akarta, hogy fénykép készüljön róla, hisz úgy sem kap érte egyetlen centet sem, és még a nevét sem kérdezték meg. Lange állítólag azt is megígérte neki, hogy küld egy másolatot, amit sosem kapott meg. – írta Pfisztner Gábor 2013-ban a Mai Manó Házban megrendezett Howard Greenberg gyűjteményét bemutató kiállításon is látható ikonikus fotóról.

Pár nappal a fotózás után, már 1936. március 10-én és 11-én megjelent a tábor lakóit bemutató sorozatból két változat a San Francisco News lapjain, majd a szövetségi kormány elrendelte, hogy azonnal szállítsanak élelmiszert az érintett körzetbe. A mára világhírűvé vált fotót 1936-ban a U.S. Camera lap beválogatta az év legkiemelkedőbb képei közé. Lange mintegy két évvel a kép készítése után kapta vissza a FSA-tól a fotót, és máig nem tudni pontosan miért, de a kép jobb alsó széléről eltüntetett egy belógó ujjat. (Ennek a retusált változatán is nyomát lehet látni.) Koetzle könyvéből az is kiderül, hogy Florence Thompson – a fotón balra látható – lánya később eredménytelen kísérletet tett a bíróságon, hogy tiltsák be a kép publikálását.

Thompson a hetvenes évek végén került újra a média érdeklődésének középpontjába, ekkor készített vele az NBC csatorna riportere, Bob Dotson interjút. Pár évvel később, 1983 augusztusában kórházi költségeinek fedezésére lányai egy felhívást tettek közzé, ennek köszönhetően 25 000 dollárt gyűjtöttek a kezelésére, de sajnos egy hónappal később Florence Thompson elvesztette a rákkal vívott hosszú csatáját. 1983. szeptember 16-án, nyolcvanadik születésnapja után pár nappal, Kaliforniában hunyt el.