Menü

Ezekkel a fotókkal üzent a NASA az idegeneknek

21 • 02 • 28Baki László

„Üdvözletet küldünk magyar nyelven minden békét szerető lénynek a világegyetemen.”

Így hangzik az a női hangot rögzítő üzenet, ami arany borítású rézlemezeken utazik a Voyager–1 és Voyager–2 űrszondáknak köszönhetően valahol a Naprendszerünk határán.

A Voyager–1-et 16 nappal a Voyager–2 után indították 1977. szeptember 5-én Cape Canaveralból. A Voyager–1 az amerikai Voyager-program első űrszondája. Meglátogatta a Jupitert és a Szaturnuszt, és ez az első űreszköz, amelyik részletesen fényképezte e két bolygó holdjait. Az űrszonda eredeti neve Mariner Jupiter/Saturn A volt, de a felbocsátás előtt fél évvel átkeresztelték Voyager 1-re. Sebessége 61200 km/h, távolsága a Naptól 2017 augusztusában 139 csillagászati egység (21 milliárd km) volt.

A lemezek tartalmát – Carl Sagan fizikus és csillagász – vezetésével egy bizottság állította össze. A lemezek egyik fele borítóként funkcionál, amelyen elmagyarázzák, hogy kell használni a korongot, a másik oldalon pedig maguk a felvételek – üzenetek, zenék és képek – találhatóak.

0103

Fotó: Ansel Adams: The Tetons and the Snake River (1942) Grand Teton National Park, Wyoming. National Archives and Records Administration, Records of the National Park Service. (wikipedia.org)

A lemezen 116 fénykép is helyet kapott, melyek a földi élet lenyomatát őrzik, hiszen a fotógyűjtemény célja az volt, hogy vizuális formában is érzékletes és átfogó képet adjon Földünkről és lakóiról. A színes és fekete-fehér felvételek több témakört is érintenek, egy részük bolygónkkal és a naprendszerrel kapcsolatos. Van köztük olyan, amely az emberi fajt és annak anatómiáját mutatja be. Más felvételek hétköznapi pillanatokat (pl. étkezést, oktatást, sportolást), különféle növényeket és állatokat (delfin, elefánt, csimpánz, fa), ikonikus épületeket (pl. Taj Mahal, Sydney-i Operaház, a kínai nagy fal) vagy éppen meghatározó technikai vívmányokat (pl. röntgenképet, repülőgépet vagy mikroszkópot) mutatnak be.

A fotók jelentős része elsősorban tudományos célból készült, a képek művészi jellege valószínű kevésbé játszott szerepet a kiválasztás során. Így csak néhány, művészeti szempontból is értékes kép került fel az aranylemezre; Ansel Adams Tetons and the Snake River (1942) című méltán híres fotója mellett a listában felfedezhetjük a LIFE magazin híres fotóriporterének Nina Leen, a Magnum ügynökség csapatát erősítő Wayne Miller, a National Geographicnál dolgozó David Alan Harvey vagy éppen Peter Beard fotóművész egy-egy alkotását is.

Az aranylemezen rögzített összes képet az alábbi videóban tekintheted meg.