Elveszett Paradicsom. Képek a második hegyi-karabahi háborúból – Válogatás Valerij Melnyikov sorozatából

Április 15-én hirdetik ki a világ legrangosabb sajtófotó-versenyének számító World Press Photo Contest győzteseit. Az idei versenyre 130 ország 4315 fotóriportere nevezett 74 470 képpel, melyek közül a zsűri tagjai hathetes munkával választották ki a legjobb műveket. Az elkövetkezendő napokban bemutatjuk az „Év képriportja” kategóriában közzétett mindhárom sorozatot, melyek közül április közepén jelentik be a végső nyertest.

Harminc év nyugalom után szeptemberben éleződött ki újra a konfliktus Azerbajdzsán és Örményország között a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah (Nagorno-Karabah) kapcsán. Amikor az 1980-as évek végén a Szovjetunió szétesésnek indult, az Azerbajdzsán részét képező Hegyi-Karabah örmény lakosai kihasználták a hatalmi vákuumot, és úgy döntöttek, Örményországhoz csatlakoznak. A harcok a Szovjetunió 1991-es megszűnésével fokozódtak, és 1994-ig, a tűzszünet megkötéséig tartottak. Ez idő alatt több mint húszezren haltak meg, és egymillió embernek kellett elhagynia otthonát. A győztes örmények független állammá nyilvánították a területet, azeriek százezreit kényszerítve száműzetésbe.

Az elmúlt harminc évben nem sok minden történt Hegyi-Karabah helyzetének rendezése érdekében, a két fél közt pedig időről-időre kiújultak a harcok. Egy 2020 júliusi határvillongás hatására tömegtüntetések zajlottak Bakuban, Azerbajdzsán fővárosában, ahol több ezren követelték, hogy az ország indítson háborút Örményország ellen.
Szeptember 27-én újrakezdődtek a villongások, amelyekért mindegyik oldal a másikat hibáztatja, és amelyek a második hegyi-karabahi háborúként váltak ismertté. A harcok, amelyek a leghevesebbek voltak a térségben 1990 óta, november 9-ig tartottak. Az orosz fotográfus, Valerij Melnyikov sorozatában a háború sújtotta Hegyi-Karabah lakóinak küzdelmes mindennapjait örökítette meg.

Az Oroszország által közvetített megállapodás részeként Azerbajdzsán visszanyerte az 1990-es években elveszített területeit, miközben a régió fővárosa, Sztepanakert örmény fennhatóság alatt maradt. Bár a harcok véget értek, a megbékélés nehéz lesz mind az örmények részére, akik úgy érzik, szülőföldjüket veszítették el, mind az azeriek számára, akik egy háború dúlta területre térhetnek vissza.