Menü

Évtizedekig egy raktárban lapultak ezek a Budapestről készült fotók

21 • 10 • 10Kasza Gábor

Az 1906. március 7-én Székesfehérváron született Kozák Lajos a székesfehérvári Főreál Iskolában érettségizett, és már középiskolai tanulmányai idején is aktívan sportolt. Érettségi után jelentkezett az éppen akkor induló Testnevelési Főiskolára, amelyet 1928-ban rangelsőként végzett el. Mint a legjobb eredménnyel diplomázott hallgatót, egy évre segédtanárrá nevezték ki, majd sportszervezetek előadójaként, edzőként és főleg testnevelő tanárként dolgozott. Nyugdíjas éveiben is rendkívül aktív volt, rendszeresen fényképezett szinte minden nemzetközi és hazai sportversenyen. Két végén égette a gyertyát, a túlfeszített munka aláásta egészségét – nappal dolgozott, éjjel felvételeit hívta elő, nagyította –, végül szíve nem bírta a megerőltető életvitelt. Egyre súlyosabb ritmuszavarok jelentkeztek nála, majd 1975. március 27-én agyembólia okozta halálát. 

Kozák Lajos fotográfusi tevékenységét polgári foglalkozása mellett végezte. Alkotásai két jól elkülöníthető csoportra oszthatók: a két világháború között készült művészfotókra és a teljes életutat átölelő sportfotókra.

Kozák Lajos feltehetően főiskolás évei alatt ismerkedett meg a fényképezéssel, és a főiskola elvégzése után komolyan érdeklődött a művészi fényképezés iránt. Az 1929 és 1931 között készült családi albumokból kitűnik, hogy a dokumentáláson túl megjelenik a művészi kifejezés igénye is. Az is látszik, hogy akkor már kielégítően tájékozott lehetett a nemzetközi és magyar irányzatokról és a korszerű, divatos és haladó szemléletű fényképezés módjairól. Rá is nagy hatást tett a Neue Sachlichkeit, az új tárgyilagosság eszménye, és ennek tükrében fényképezett. Képeit komoly művészi karrier igényével készítette. Alkotott néhány csendéletet, de főleg városképeket, és alkalmazta a korra jellemző stílusjegyeket: diagonális kompozíció, felülnézet, erős fény-árnyék kontrasztok, ellenfény, tág képkivágás stb. Kevés pontos adat van róla, de nagy valószínűséggel részt vett az amatőrmozgalom szervezeteinek működésében (Budapest Fotó Club, MAOSZ ) és eseményein. Előadások, közös kiállítások, képbírálatok mellett nagy divatja volt az úgynevezett vasárnapi fotósétáknak, ahol egy-egy vezető mellett tucatnyi fényképész járta a vidéket és Budapest utcáit, és sokszor ugyanazt fényképezték, vagy egymást utánozva, talán egymással versengve fitogtatták technikai tudásukat és ízlésüket. Ennek köszönhetően Kozák Lajos képeinek témái és helyszínei más fotográfusoknál is felfedezhetők abban az időben, és feltehetően ennek hatására készített ún. „magyaros stílusú” képeket is.

Ma már nehéz nyomon követni, hogy egy-egy témát ki vezetett be a magyar fotográfiai közösségbe, de ne felejtsük el azt sem, hogy a polgári életnek megvoltak a szokásai és a kultikus helyei. Így lett kedvelt téma például a pesti és budai rakpart, a Városliget, a Gellérthegy és a téli síelés a Normafánál stb. Kozák képei az akkori progresszív magyar fotóművészet egyfajta summázatát adják. Jobban szemügyre véve azonban munkáin „átjön” egyénisége, és elkülönül társaitól. Képei sokszor az átlagnál melankolikusabbak, személyesebbek és egzisztenciálisan mélyebbek. Figurái őszinték, stílusa a kor divatjának „modorosságától” mentes. Akkoriban – kortársaihoz hasonlóan – sok képet készített Budapest nevezetes épületeiről, tereiről és szobrairól is. Ezekkel aztán szerepelt az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal pályázatain és díjakat is nyert. 

Kozák Lajos sportember volt, de szerénységét jelzi, hogy a pozíciókért folytatott versengésben nem vett részt. A magyar fotográfiai közéletben és a szervezetek munkájában nem járt élen, inkább a hátsó sorokból figyelte az eseményeket. Mivel napjai nagy részét a sportélet töltötte ki, sok sporteseményen vett részt, ahol fotóriportokat készített. Ezek gyakran jelentek meg különböző napilapokban vagy magazinokban, de másféle megbízásokat nem kapott. 1937-től kezdve a negyvenes évek elejéig (amikor ezek a nagy formátumú képes magazinok megszűntek) a Képes Krónika és a Nemzeti Újság Kozák rengeteg művészfotóját közölte. E lapoknak nagy volt a képigényük, a címlapon és a hátsó borítón is mindig egy-egy híres fotográfus nagyszerű művészfotóját hozták teljes oldalon. Az egymás utáni lapszámokban találkozhatunk Kozák képeivel, főként Dulovits Jenő és Vadas Ernő fotói társaságában. 1938 és 1940 között több alkotása is megjelent az igényes kivitelű Fotószemle című magazinban, itt is főként a már említett két alkotó képeinek társaságában. De találkozhatunk képeivel az Új Idők és a Tükör hasábjain is. Ebből arra következtethetünk, hogy Kozák akkor már a magyar fotográfusok élvonalába tartozott. 1945 után megváltozott az érdeklődése és a fényképezési stílusa – leginkább sporteseményeket fényképezett, illetve valószínűleg megrendelésre készített képeket szakmunkásoktatásról és kisiparosok munkájáról. Ezzel egészítette ki fizetését. A második világháború után nem vett részt aktívan a fotóművészeti közéletben, talán ez is közrejátszott abban, hogy fotótörténeti jelentőségű munkássága méltatlanul feledésbe merült. 

Kozák Lajos fotográfus hagyatékát 1975-ben, a művész halálát követően vásárolta meg özvegyétől a Magyar Sportmúzeum. Az anyag nagy része 2011-ig feldolgozatlan maradt. A múzeum, érthető módon, főleg a sportfotókra, azon belül is a nagy nevekre és eseményekre koncentrált a kutatások során. Szabó Lajosnak, a Magyar Sportmúzeum igazgatójának feltűnt a nagyszámú városkép a vintázs kópiák között, és elég érdekesnek találta ahhoz, hogy néhányat megmutasson a Cultiris Kulturális Képügynökség munkatársainak.
A sárga Forte-dobozok sokféle méretű – a bélyegképtől egészen a 18×24 centiméteresig –, laza tematikák szerint csoportosított papírképeket tartalmaztak. A negatívok, amelyek nagy többsége kisfilmes, különböző darabokban egymásba tekercselve, néhol egy rollfilmes szalaggal áttekerve és összegumizva, helyenként kielégítően feliratozva, de sokszor anélkül feküdtek a régi mozifilmes kópiadobozokban. 

0103

Fotó: Kozák Lajos: Budapest, 1930-as évek

0103

Fotó: Kozák Lajos: Budapest, 1930-as évek

0103

Fotó: Kozák Lajos: Budapest, 1930-as évek

0103

Fotó: Kozák Lajos: Budapest, 1950-es évek

0103

Fotó: Kozák Lajos: Budapest, 1930-as évek

0103

Fotó: Kozák Lajos: Budapest, 1930-as évek

0103

Fotó: Kozák Lajos: Budapest, 1930-as évek

0103

Fotó: Kozák Lajos: Budapest, 1930-as évek

0103

Fotó: Kozák Lajos: Budapest, 1930-as évek

0103

Fotó: Kozák Lajos: Budapest, 1930-as évek

0103

Fotó: Kozák Lajos: Budapest, 1930-as évek

0103

Fotó: Kozák Lajos: Budapest, 1930-as évek

0103

Fotó: Kozák Lajos: Csendélet, 1930-as évek © Kozák Lajos

0103

Fotó: Kozák Lajos: Budapest, 1930-as évek

0103

Fotó: Kozák Lajos: Budapest, 1930-as évek

0103

Fotó: Kozák Lajos: Budapest, 1930-as évek

0103

Fotó: Kozák Lajos: Budapest, 1930-as évek

0103

Fotó: Kozák Lajos: Budapest, 1930-as évek

0103

Fotó: Kozák Lajos: Budapest, 1930-as évek

0103

Fotó: Kozák Lajos: Budapest, 1930-as évek

Jegyzetek

A cikkben Kasza Gábor fotográfus írásának egy részletét mutattuk be, mely a Kozák Lajos: Fotográfiák című albumban jelent meg 2012-ben.