A 2021-es Paris Photo alatt nem csak az év legfontosabb kereskedelmi fotóvásárán lehetett kiváló kiállítási anyagokkal és fényképészeti kiadványokkal találkozni, de a francia főváros egyéb kulturális intézményei is otthont adtak – akár azóta is nyitva tartó – tárlatoknak. Sorozatunkban ezekből mutatunk be egy-egy kifejezetten fontos és kiemelkedő projektet.
Wang Bing több mint nyolcszáz oldalas kiadványa, a The Walking Eye az alkotó nyolc filmjéből mutat be szekvenciákat. Ezzel a megoldással élve a fotókönyv határait feszegeti, hiszen a The Walking Eye amellett, hogy egy önmagában értelmezhető művészeti produktum (illetve a hozzá kapcsolódó, azt értelmező és értékelő esszék gyűjteménye), egyben a kínai művész a párizsi Le Balban megrendezett kiállításának katalógusa is, ahol az elmúlt húsz évben készített dokumentumfilmes munkáit videóinstallációkként mutatják be.
A kiállítás önmagában egy, a dokumentumfilmes hagyományokat tekintve, unortodox összegzése a művész eddigi munkásságának. Viszont ahogy a kiállítás, úgy a kiadvány is sokkalta több lehetőségét aknázza ki a Bing által felfedezett sokrétű világok bemutatásának. Bing felkavaróan idegen szeleteit mutatja be korunk Kínájának és eközben munkáit olyan hosszúságúra duzzasztja, hogy azok elnyújtottságukban szinte megszűnnek filmek lenni. Az ipari- és gyártósori munkások szinte dickens-i környezetét, a büntető-munkatáborok túlélőit, egy félreeső elmegyógyintézet Goya festményeket idéző mindennapjait vagy egy társadalomból kiszakadt remete már-már középkori életkörülményeit az európai néző talán elsőre fikciósnak, megrendezettnek láthatja, mintha egy ázsiai tarrbéla tárná elénk sokórás, lírai műveit. Bing viszont csupán a valósággal dolgozik.
Teszi mindezt rendkívül minimalista és humanista módon, az elmúlt évtizedek kameratechnikáit követve, de puritán módon alkalmazva, miközben pont ebből a letisztultságból, elnyújtottságból és csendességből adódóan mutat túl a dokumentarizmus keretein és válik tiszta művészeti élménnyé.
Bing munkássága megrázó riport arról, hogy a huszonegyedik század eleji kínai előretörés, gazdasági fejlődés és politikai átrendeződés az egyének és a tömegek szintjén milyen áldozatokba kerül, került – miközben eloszlatja azokat a kliséket, miszerint a Kelet-Ázsiai ország csupán egy sci-fi disztópia lenne. Kína ennél sokkal több idősíkon történik.
