5kérdés – Darab Zsuzsa

5kérdés rovatunkban ugyanazt az öt kérdést tesszük fel a hazai fotográfiai élet meghatározó szereplőinek. Ezúttal Darab Zsuzsa fotóművészt kérdeztük.

1.     Mely fotográfusok inspirálták, és hogyan befolyásolták az alkotói folyamatokat?

Nekem mindig inkább kedvenc képeim voltak, mint kedvenc alkotóim. Ez ugyanígy van festményekkel, filmekkel, könyvekkel, zenével. Szörnyen kínos tud lenni, mikor nem tudok neveket mondani, csak elmesélem, hogy miről szól az aktuális „szerelmem tárgya”.  Egy időben rengeteg képet néztem, és óriási gyűjteményem volt mindenféle, számomra inspiráló műről. Aztán tudatosan kezdtem el egy-egy ilyen kedvenc munka alkotójának a többi művével is megismerkedni. A hatalmas listámról csak a legmeghatározóbb fotográfusokat említeném, ilyen például: Helmut Newton, Diane Arbus, Richard Avedon, André Kertész, Gregory Crewdson, Larry Sultan, Mark Power, Julie Blackmon, Tierney Gearon, Zhang Kechun, Alexander Gronsky, Sarah Small, Denisse Ariana Pérez, Major Ákos és Ember Sári. 

Elina Brotherust külön kiemelném a listából, akivel egyszer volt alkalmam a finnországi tanulmányaim alatt konzultálni az éppen akkor készülő anyagomról, majd évekkel később az első budapesti, önálló kiállításomnak ő írta a megnyitóbeszédét. Sajnos, a megnyitón nem tudott már személyesen részt venni.

Azon túl, hogy legmeghatározóbb éveimet a MOME falai között töltöttem, és az összes ottani tanáromnak rengeteget köszönhetek, hiszen kardinális szerepük volt szemléletmódom formálásában, fontos megemlítenem azokat a tanárokat is, akik végigvezényeltek az odáig vezető úton. Jelentős mérföldköveknél állt mellettem Szekeresné Szabó Zsuzsanna, Fábián Ágnes, Körmendy László, és Homonna György. Valamint Halas István, aki a Novus falai között terelgetett; és Bente Stamp, aki egy igazi energiabombaként, elképesztő kisugárzásával, a Dániában töltött évem alatt – ahol festészetet és képzőművészetet tanultam – vált mesteremből a „dán anyukámmá”, ahogy szoktam emlegetni.

2.     Melyik fotóalbum vagy kiállítás volt a legmeghatározóbb az életében?

Azt hiszem nem járok elég kiállításra, amit mindig megfogadok, hogy majd másképp lesz, de az is lehet, hogy a hosszú covid-csendben fakultak az emlékeim. Az egyik legmegérintőbb fotókiállítás Neogrády-Kiss Barnabásnak a Megint a fejemben nézelődnek című, Faur Zsófiban nyílt kiállítása volt. Annyira csontig hatoló élmény volt a képek és az installáció összhangja, amit a hely atmoszférája kifejezetten felerősített, hogy napokig a hatása alatt álltam. 

Nagyon szeretem Puklus Péter Handbook to the Stars című albumát. Imádom, ahogy egy vizuális térképet lehet kirakni belőlük. A mai napig szomorúan érint, hogy nincs belőle egy saját példányom. A legújabb kedvenceim pedig, Karolin Klüppel: Kingdom of Girls, illetve Denisse Ariana Pérez: Agua című albuma.

3.     Mikor és hol volt az első egyéni kiállítása?

4.     Analóg vagy digitális fényképezőgépet használ?

Digitális fényképezőgéppel dolgozom, egy Sony A7 RII-vel jelenleg, amit imádok. Volt egy időszak, amikor ráéreztem a film ízére, és középformátumra fotóztam az egyetemen még, de aztán elhalványult ez a korszakom. Azóta is várom vissza az ihletet.

5.     Milyen fényképet készített legutóbb?

A Napjainkban munkacímű sorozatomon dolgozom most, ehhez készült a múlt héten egy kép, ami persze még nem biztos, hogy benne is marad a végső válogatásban.