„A fotográfusok új generációja kereshet némi ihletet a múltból” – Arthur Tress: A jéghegy csúcsa
22 • 09 • 20Baki László
A torontói Stephen Bulger Galériában látható The Tip of an Iceberg (A jéghegy csúcsa) című kiállításon Arthur Tress képeit mutatják be. Ahogy a cím is sugallja, Tress karrierje szerteágazó, 82 évesen továbbra is naponta fényképez, számos új sorozatot készít, amelyek a San Francisco-öböl változó területével foglalkoznak, és jelenleg a Los Angeles-i The Gettyben 2024-ben nyíló nagyszabású retrospektív kiállításra készül.
Az 1940. november 24-én Brooklynban született Arthur Tress 12 évesen Coney Island romos épületeiről, és az ott fellépő cirkuszi mutatványosokról készítette első képeit a szüleitől kapott fényképezőgépével. Felsőfokú tanulmányait a Bard College-on végezte, ahol művészetet és művészettörténetet, valamint világkultúrát és filozófiát is tanult. Később, öt évig tartó utazásai során, főleg Ázsiában és Afrikában kezdett el érdeklődni a néprajzi fényképezés iránt, amely végül első szakmai megbízatásához vezette: az amerikai kormány hivatalos fotográfusaként az Appalachia régió veszélyeztetett kultúráját örökítette meg. Látva a vállalati erőforrások kitermelésének pusztító eredményeit, Tress fényképeivel hívta fel a figyelmet a környezettudatosságra és a környezetszennyezés gazdasági, valamint egészségügyi hatásaira.
A kiállításon ezt a sorozatot is bemutatják, de emellett Tress legismertebb munkái is láthatók; a férfiakról készített allegorikus aktképei, melyek a felnőttek kapcsolatainak rejtett drámáit vizsgálják, valamint a gyerekek rémálmait ábrázoló, Dream Collector (Álomgyűjtő) című fotósorozata, melyen a hatvanas évek végétől egészen a hetvenes évek elejéig dolgozott. Ebben a sorozatban Tress a valóság rögtönzött elemeit kombinálja a megrendezett fantáziával, végül ez lett a jellegzetes stílusa.
Arthur Tress így fogalmazott a Punktnak, mikor megkértük, hogy állítson össze egy válogatást életművéből olvasóinknak:
„Úgy gondolom, hogy a fotográfusok új generációja kereshet némi ihletet a múltból. Én mindig André Kertész munkáiból merítettem inspirációt, akit New Yorkban ismertem meg az 1980-as években, mivel mindkettőnknek ugyanaz a személy, Igor Bakht nagyította a képeit.
A munkáimat „modernista piktorializmusnak” jellemezném, olyanok, mint amik a harmincas évek cseh fotóévkönyveiben láthatók. Nagy hatást gyakorolt rám, hogy 1990-ben Kaliforniába költöztem. Nagyon egyszerű, kis képeket készítek a környezetemben található hétköznapi dolgokról, egyfajta geometrikus, mágikus érzékenységgel, ami talán valami mélyebb dologra utal finoman... ha szerencsém van.
Illetve mostanában Moholy-Nagy László az, akinek az Új látás szellemében született fotográfiái – a megdöntött élekkel és a bauhausos felfogással – jelentős inspirációt jelentettek a 2015-ben elkezdett új, absztrakt, építészeti témájú sorozatom elkészültében.”
Tress számos egyéni és csoportos kiállításon szerepelt már hazáján kívül, ez azonban az első nagyobb kiállítása Kanadában. A Stephen Bulger Galériában megrendezett tárlat a fotóművész különböző projektekbe nyújt betekintést.
A fotográfus 25 képből álló saját válogatása az életművéből ezen a linken tekinthető meg.
Arthur Tress: The Tip of an Iceberg
Stephen Bulger Gallery
2022. szeptember 10. – október 15.