Richard Avedon monumentális fotográfiáit mutatják be New Yorkban születésének 100. évfordulója alkalmából
23 • 03 • 05Princz Zsófia
A Richard Avedon: Murals című kiállítás a Met egyetlen galériáját tölti meg, de a „megtölti” kifejezés még így is bagatellizálja a tárlat nézőre tett hatását. Az amerikai divatfotográfus születésének százéves évfordulója előtt tisztelegve a Met gyűjteménye a – szó szerint – legnagyobb fotográfiáit mutatja be az érdeklődőknek: Avedon 1969 és 1971 között készült, padlótól a mennyezetig érő csoportképeit.
Bár Avedon először divatfotográfusként szerzett hírnevet az 1940-es évek végén – a leghíresebb modelleket fényképezte a Vouge vagy a Life magazin címlapjára – legnagyobb teljesítménye mégis a műfaj lenyűgöző újragondolása volt. Avedon 1968-ban művészi válságon ment keresztül, korábbi munkái már nem elégítették ki szakmailag a fotográfust. Új kezdetre volt szüksége, új fényképezőgépre; el kellett hagynia New Yorkot; nagyobb léptékben kellett gondolkodnia, a szó legszorosabb értelmében.
„Letette régi, kétaknás Rolleiflexét, egy könnyű és kézben tartható készüléket, amelynek tetejére szerelt keresője megkövetelte, hogy fényképezés közben elnézzen a modelljeitől. Egy nehéz, állványra szerelt 8x10 inches Deardorff fényképezőgépre váltott, hosszú záridővel és kis mélységélességgel, amelynek látszólagos kényelmetlenségei új szigort hoztak művészetébe. A fényképezőgép többé már nem helyettesítette a fotográfus saját tekintetét, amely ide-oda csapongott. Szemtanú volt, saját szabályokkal és korlátokkal, amelyeket Avedonnak el kellett fogadnia, és amelyekre építenie kellett.”
– olvashatjuk a What Becomes a Legend Most: A Biography of Richard Avedon című könyvben.
Max Hollein, a Metropolitan Művészeti Múzeum igazgatója elmondta:
„Richard Avedon találta fel újra a csoportos portrét, de a Met galériáiban mindenütt nyomon követhető a hatása, a görög és római galériák szobraitól, frízeitől az amerikai szárnyban található John Singer Sargent-festményekig. Avedon a múzeumtól néhány háztömbnyire nőtt fel, és állandó inspirációs forrást jelentett számára. Most kivételes fotófreskói a gyűjtemény kincsei, és nagy örömünkre szolgál, hogy több mint 20 év után először mutathatjuk be őket együtt.”
A vietnami háború katonai és politikai vezetőinek csoportos portréjának elkészítéséhez Avedon a saját költségén repült Saigonba, magával hozva 8x10 inches negatívjait és egy nagy fehér papírhátteret. Ellentétben a Warhol's Factoryval, itt tudta, hogy csak néhány perc áll rendelkezésére, hogy lefényképezze a tisztviselőket, bár hetekig várakozott a követség előcsarnokában. Amikor végre eljött a nap, középre állította Creighton W. Abrams tábornokot, az egyetlen katonai egyenruhát viselő alakot; színtelen nagykövetek és tanácsosok szegélyezik őt, elölről nézve, bő öltönyökben, lapos arckifejezéssel. A több mint 10 méter hosszú csoportkép (amelyet először 1975-ben állítottak ki) egy rendőrségi szembesítés ridegségét és kétdimenziós voltát sugározza, de közelebbről megtekintve a portrét lazább pózok és szabadabb testbeszéd jellemzi.
Eltekintve esztétikai erejüktől, ezek az alkotások mérföldkőnek számítottak a fotónagyításban. Avedon 1969–71-es ezüstzselatinos frízképei még korunkban is zavarba ejtőek. A fekete-fehér csoportképek – amelyek szó szerint nagyobbak az ábrázolt személyeknél – kontrasztban állnak a kíméletlen fehér háttér előtt. A kiállításon egyetlen üveg sem választja el az embert a kolosszális nagyításoktól, és a galéria arányai miatt nem lehet messzire hátralépni. A falképek nem megrendelésre készültek, emiatt Avedon saját maga szabta meg a korlátokat: nem használt kellékeket, nem volt feltűnő világítás, csak egy semleges, fehér háttér. Avedon elkötelezte magát amellett, hogy úgy nagyítja ki a fotográfiákat, hogy a képszélek fekete határai mindig láthatóak. A fehér háttérrel szemben élesen látható negatív szélek Avedon védjegyévé váltak.
Richard Avedon: MURALS
The Met Fifth Avenue, Gallery 851
2023. január 19. – október 1.
Richard Avedon ikonikus képeiből ezen a linken tekinthető meg egy válogatás.