A Legfelsőbb Bíróság döntése szerint Andy Warhol Prince-ről készült sorozata szerzői jogokat sértett
23 • 06 • 23Princz Zsófia
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága közzétette véleményét a „The Andy Warhol Foundation kontra Goldsmith” ügyben, amelyben Lynn Goldsmith fotográfus javára döntött, és kimondta, hogy Warhol azzal, hogy az ő fotográfiáját használta fel a Prince-ről készült sorozatához, megsértette Goldsmith szerzői jogait. Mivel a bírósági döntés szerint a Prince sorozat nem átalakító jellegű, így a fotográfia felhasználása nem számít méltányos használatnak (angolul fair use). A méltányos használat, az Amerikai Egyesült Államokban egy olyan jogi álláspont, amely a véleménynyilvánítás szabadságát segíti elő azáltal, hogy bizonyos körülmények között engedélyezi a szerzői jogi védelem alatt álló művek engedély nélküli felhasználását.
A Warhol kontra Goldsmith ügy már több éve tart, és egészen 1981-ig nyúlik vissza. 1984-ben a Vanity Fair 400 dollárért engedélyeztette Goldsmith egyik, Prince-ről 1981 decemberében készült fotójának felhasználását a Purple Fame című cikkéhez illusztrációként. Goldsmith ekkor még nem tudta, hogy Warhol 15 alkotást készített a fekete-fehér stúdiófotó alapján. Ez Prince Series néven ismert, 14 szitanyomatot és 2 ceruzarajzot tartalmazott.
Miután 2016. április 21-én, 57 éves korában Prince meghalt otthonában, a Condé Nast – a Vanity Fair anyavállalata – felvette a kapcsolatot az Andy Warhol Alapítvánnyal. Egy Prince-ről szóló emlékkiadás elkészítése miatt érdeklődtek, amihez szerették volna felhasználni az 1984-es képet. A Condé Nast megszerezte az engedélyt, és 2016 májusában megjelentette a különszámot, amelynek címlapján egy narancssárga háttérrel ellátott Prince-sorozat egyik képe szerepelt. A képet az alapítványnak tulajdonították, és a tulajdonításban nem tettek említést Goldsmithről. Goldsmith csak a címlap megjelenése után szerzett tudomást a Prince-sorozatról és a többi képről. Egy 2015-ös Facebook-bejegyzésében Goldsmith azt írta:
0103
Fotó: A Vanity Fair címlapja
„Bűn, hogy oly sok művész megúszhatja, hogy fotográfusok képeit elveszi, és ráfest vagy bármit csinál velük anélkül, hogy engedélyt kérne a művésztől, aki a képet először készítette”.
Goldsmith győzedelmeskedett a legutóbbi bírósági döntésben, amely ellen az Andy Warhol Alapítvány fellebbezett a Legfelsőbb Bíróságnál, de az megerősítette az elsőfokú bíróság döntését, és megpecsételte Goldsmith győzelmét. A Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy Goldsmith Prince-fotójának Warhol általi felhasználása nem volt eléggé átalakító jellegű ahhoz, hogy a méltányos használatot igazolja, emiatt szerzői jogokat sért. A bírák különvéleményükben megfogalmazták, hogy „mivel Prince portréit Prince ábrázolására használták a magazin Prince-ről szóló történeteiben, az eredeti fénykép és az AWF (Andy Warhol Foundation) általi lemásoló felhasználás lényegében ugyanazt a célt szolgálja. Ezenfelül az AWF általi felhasználás kereskedelmi jellegű. Annak ellenére, hogy az Orange Prince új kifejezést ad Goldsmith fényképéhez, a kifogásolt felhasználás összefüggésében az első tisztességes felhasználási tényező még mindig Goldsmith javára szól."
0103
Fotó: © Lynn Goldsmith © Andy Warhol Foundation for the Visual Arts; United States Supreme Court Documents
Mind a National Press Photographers Association (NPPA), mind az American Society of Media Photographers (ASMP) a fotográfusok győzelmeként ünnepli az ítéletet. "Nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek a döntésnek a jelentőségét" – mondta Thomas Maddrey, az ASMP jogi igazgatója és a nemzeti tartalomért és oktatásért felelős vezetője. „Az utolsó ügy, amelyben az Amerika Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága teljes mértékben véleményt nyilvánított az átalakításról és a méltányos használatról, több mint 25 évvel ezelőtt a Campbell kontra Acuff-Rose ügyben történt.” Maddrey szerint az ügynek valószínűleg széles körű következményei lesznek nemcsak a művészeti közösségre, hanem a szellemi tulajdon valamennyi területére.
„Remélhetőleg ez a vélemény most arra készteti azokat, akik úgy gondolják, hogy a képek szabadon felhasználhatók, hogy átgondolják álláspontjukat, és igyekeznek engedélyt kérni a fotográfustól, megfelelő licenc, hitelesítés és méltányos díjazás mellett. Nagyon hálásak vagyunk mindazoknak, akik támogatták a probléma megoldására irányuló erőfeszítéseinket, különösen Lynn Goldsmithnek, jogi csapatának és azoknak a szervezeteknek, amelyek az ASMP-vel együtt csatlakoztak az amicus beadványunkhoz.”
Goldsmith is úgy látja, hogy ez a legújabb győzelem az egész fotográfus társadalom győzelmét jelenti.
„Azért harcoltam a perben, hogy megvédjem nemcsak a saját jogaimat, hanem minden fotográfus és képzőművész jogát arra, hogy kreatív munkájukból éljenek, és hogy eldönthessék, mikor, hogyan, sőt, hogy hasznosítják-e kreatív munkáikat, vagy engedélyt adjanak-e erre másoknak”.
Nemrég egy másik fontos bírósági ítéletről is beszámoltunk: Richard Prince amerikai képzőművészt, a „kisajátító művészet" egyik ismert alakját két hivatásos fotográfus is perbe fogta. Mindkét per a művész Instagramról származó New Portraits című sorozata körül forog, amelyet Prince a közösségi oldal felhasználói által feltöltött képekből készített. A sorozatba került fényképeket tintasugaras eljárással vászonra nyomtatott képekről készítette és később úgy terjesztette ezeket, mint saját művészeti produktumát. Ezt a cikkünket ezen a linken lehet elolvasni.
