Válogatás Sipos Eszter Tiszakeresztúr című sorozatából

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen tanulok képzőművészetet. A fényképezés ugyanolyan fontos szerepet játszik a munkásságomban, mint a szobrászat, rajz vagy bármilyen alkotófolyamat. Érdeklődésem középpontjában az utóbbi időben szociológiai témák állnak, mint a saját környezetemben élő emberek bemutatása, megfigyelése, nyomon követése. – írta a Punktnak küldött levelében Sipos Eszter.

Sipos Eszter: Tiszakeresztúr

2. helyezett – Fotográfia 1.
EKKE
Témavezető: Vékony Dorottya

Tiszakeresztúr című fotósorozatom célja olyan fotókönyv létrehozása, mely bemutatja a Kárpátalján élő hátrányos helyzetű réteghez tartozó emberek szoros környezetét, személyes tárgyaikat, életüket és tevékenységeiket. Egyik nap útra keltem és bekopogtattam azok házának ajtaján, akikkel már korábban is találkoztam. Kicsi a falu, az idősebbek mindenkit ismernek, tehát nekem előnyöm volt, és könnyen beengedtek. Hagyom, hogy belém ivódjon belőlük minden, ami érték, csendben és figyelmesen hallgatom őket végig. Olyan korosztály kultúrája és mindennapi élete szerepel a fotósorozatomban, ami eltűnni látszik. Ezt elsősorban az emberen keresztül szeretném megragadni, őt középpontba helyezve, a tárgyi világával kiegészítve. A kutatás/riport közben a magam részéről fontosnak tartom a bizalom kérdését köztem és az általam fényképezett portréalanyok között. Céljaim között szerepel a közösség sorsának nyomon követése, és a későbbi helyzetükről való dokumentálás. Rendkívül foglalkoztat a változás megörökítése. A projekt kezdete óta nagy változásokon ment keresztül maga az ország, mind az emberek. Amikor először látogattam meg a körülöttem lévő időseket Tiszakeresztúron, tudtam, hogy ez a kultúra el fog tűnni, ezért nekem az a dolgom, hogy megörökítsem.