Fókuszban a roma kortárs képzőművészet – Kezdődik az Art Market Budapest

Idén olyan témáknak szentelnek az Art Market Budapest kiállítótereiben és programjain kiemelt figyelmet, mint a kultúránk fenntarthatósága, a művészeti alkotómunkának az ingatlanberuházásokra való kiterjesztése, vagy a digitális kor vizuális kultúránkra gyakorolt hatása. Az Art Market Budapest által 2014-ben alapított Art Photo Budapest az idei évben is a közép- és kelet-európai régió egyetlen nemzetközi fotóművészeti vásáraként nyílik meg a Bálna Budapest külön kiállítási szintjén. Ahol többek között a Capa Központ egyik standján a Pécsi József fotóművészeti ösztöndíj tavalyi nyerteseinek – Bartha Máté, Bognár Benedek, Kis-kéry Anna Veronika, Rédling Hanna, Vizi András Tibor, Zoltai András – munkáit mutatják be, míg egy másik térben a 2023-as FUTURES tehetségek – Kiss Richárd, Mari Ornella, Simon Zsuzsanna, Szigligeti Balázs, Turós Balázs – alkotásait láthatjuk. A külső helyszíneken létrejövő kiállítások közül Horváth M. Judit és Stalter György Más Világ című anyagának kiállítása a Főfotóban látható.

Az Art Market Budapest 2023 kiállítási napjain és helyszínén Inside Art címen szervezett nemzetközi művészeti és műtárgypiaci konferencia előadások és panelbeszélgetések formájában ad bepillantást a művészeti piac aktualitásaiba, az annak jelenét és jövőjét formáló trendekbe, jelenségekbe. A konferencia résztvevői a fenti témán kívül az alábbi kérdésekre keresik a válaszokat: Mit jelent és milyen szakmai, társadalmi kihívásokkal jár roma művésznek lenni? Milyen nehézségekkel szembesülnek a roma alkotók a tágan értelmezett művészeti világban / piacon? Fontos vagy célszerű-e egy művésznek a roma identitás megjelenítése, hangsúlyossá tétele? Mit tesz hozzá életünk minőségéhez a művészet? És milyen tényezők vezetnek annak háttérbe szorulásához? Milyen lehetőségeik vannak a művészeti szereplőknek a színvonalas kultúra közönségének fenntartására, érdeklődésének visszaszerzésére? Vajon használ vagy éppenséggel árt a fotóművészet értékelésének és elismerésének a fényképezés ilyen mértékű elterjedté válása? Miközben a fotók felfoghatatlan mennyiségben jönnek létre, mégis megfigyelhető egyfajta uniformizálódás, mintakövetés: milyen módon és mértékben határozzák meg ezek a tényezők az általános vizuális ízlést, és befolyásolják-e a fotóművészetet? Kell-e aggódni az esztétikai normák felbomlása, a szép és csúnya közötti határvonalak elmosódása, a vizuális ízlés torzulása miatt? És ha igen, milyen felelősség hárul a digitális kor infrastruktúráját, technikai bázisát és szolgáltatásait létrehozó és fenntartó gazdasági szereplőkre? Van-e köztük olyan, aki ezt a felelősséget felismeri, és erre felelősen reagál is? Milyen szerepe és lehetősége maradt a fotóművészetnek a vizuális ízlés formálásában? Felkészült-e egyáltalán a fotóművészet arra, hogy versenybe szálljon a szemléletformálás tekintetében? Kap-e, kér-e ehhez támogatást a profitorientált piaci szereplőktől?