A francia Sherlock Holmes elveszettnek hitt fotográfiái tárják fel a világ első bűnügyi laboratóriumát

Egy nemrégiben újra felfedezett, 20.000 fényképből álló gyűjtemény új megvilágításba helyezi a világ első rendőrségi bűnügyi laboratóriumát, amelyet Edmond Locard, francia kriminológus, a törvényszéki orvostudomány úttörője alapított. A huszadik század elején a francia Sherlock Holmesként is emlegetett Locard hozta létre az első olyan tudományos laboratóriumot, amely a rendőrség égisze alá tartozott, és a bűncselekmények helyszínein gyűjtött „nyomok” vizsgálatával foglalkozott.

Locard a huszadik század elején és közepén tevékenykedett, és az ő nevéhez fűződik a törvényszéki tudományok alapelve, mely szerint „minden érintkezés nyomot hagy”. Az elmélet szerint, amikor két tárgy érintkezik egymással, mindegyik elvesz valamit a másik tárgytól, vagy hagy valamit maga után. Locard arról is híres, hogy hozzájárult a daktilográfia, az ujjlenyomatokkal foglalkozó tudományterület fejlesztéséhez. A lyoni laboratórium megalapítása után fejlesztette ki a poroszkópia tudományát, azaz az ujjlenyomatok pórusainak és az e pórusok által létrehozott lenyomatok tanulmányozását. A továbbiakban azt írta, hogy ha két ujjlenyomat között 12 meghatározott pont azonos, az elegendő a pozitív azonosításhoz.

Az archiválás során újonnan előtérbe került gyűjtemény Locard csapatát mutatja be munka közben. Megörökíti felszerelésüket és kísérleteiket, valamint az általuk elemzett törvényszéki nyomokat. A csoport számtalan olyan eszközt vizsgált, amelyekkel az embereket azonosítani lehetett. Az egyik módszer az emberek tetoválásainak vizsgálata volt, ebből kifolyólag a gyűjtemény nagyszámú tetoválási felvételt tartalmaz. Locard számos forrásból merített ihletet, többek között a lyoni Lumière fivérektől, akik a filmművészet úttörői voltak, és Sherlock Holmes detektív megalkotójától, Arthur Conan Doyle-tól, akivel levelezett is.

A Nature-ben megjelent beszámoló szerint a történészek most felfedezték, hogy ez a gyűjtemény eddig soha nem látott betekintést nyújt a világ első rendőrségi bűnügyi laboratóriumának 1910-es lyoni megalapításába. 1910-ben, Lyonban egy gyilkosságsorozat közepette a rendőrség két asszisztenst és két kis padlásszobát adott Locardnak, hogy megalakítsák az első rendőrségi laboratóriumot a bűnügyi bizonyítékok tudományos vizsgálatára. 1912-re ezekből a szerény helyiségekből a világ első hivatalos törvényszéki tudományos laboratóriuma lett. Ebből a laboratóriumból Locard számos nagy horderejű ügyet oldott meg Franciaországban és nemzetközi szinten egyaránt.

A gyűjtemény a laboratórium úttörő tudományos módszereit, a bűnügyi helyszíneket és Locard személyes levelezését dokumentálja. Az üvegnegatívokat 2005-ben találták meg a franciaországi Lyonban található Nemzeti Törvényszéki Rendőrség egyik garázsában. A több évtizedes mostoha körülmények után a gyűjtemény a Lyoni levéltárba került, de kezdetben nem állt rendelkezésre megfelelő forrás a képek konzerválására, így a lemezek további több mint egy évtizeden keresztül sínylődtek. Egy 2017-es vizsgálat során derült ki, hogy a lemezek zselatinrétege sok esetben penészes volt. Végül Nicolas Delestre helytörténész közbenjárására és az általa biztosított anyagi forrásokkal az archívum több mint kétharmadát sikerült retusálni és digitalizálni. A projekt a tervek szerint 2025 tavaszára fejeződik be, egybeesve a Locard-ról szóló francia nyelvű életrajz megjelenésével.

Jegyzetek

1857-ben egy magyar származású fotós, G. Szabó Sámuel képeiből állt össze egy fotóalbum, a Rogues, A Study of Characters (Zsiványok karaktertanulmányai), mely az egyik olyan első rabosító fényképgyűjtemény volt, amelyet a nagyközönség számára is elérhetővé tettek. Tolvajok, gyilkosok, betörők, hamisítók, rablók, útonállók, szinte minden bűncselekmény képviselőjének portréja helyet kapott a gazemberek galériájában, melyeket G. Szabó Sámuel fényképezett. Ezekből a képekből egy korábbi cikkünkben mutattunk be egy válogatást.

A francia Sherlock Holmes elveszettnek hitt fotográfiái tárják fel a világ első bűnügyi laboratóriumát

Következő

A beszorult mókus című fotó nyerte a 2024-es Nikon Comedy Wildlife Awards díját

Online kiállításon is megtekinthetők a Frida Kahlóról készült felvételek

Lehet a szemünkkel fényképet rögzíteni? – A viktoriánus kor különös ötlete

A megállított idő fényképei – Graciela Iturbide: Frida fürdőszobája

,,Apámat festem (…), aki magyar származású művész és fotográfus” – Frida Kahlo édesapjának fotográfusi pályafutása