A világ első sajtóképe és a riportfotográfia születése
24 • 07 • 21Kéri Gáspár
Az első fénykép, amely újságban közölt hírt illusztrált, 1848. július 1-én jelent meg a francia L’lllustration hetilapban. A párizsi munkásfelkelés barikádjait dokumentáló dagerrotípiát, pontosabban a róla készült, nyomtatásban megjelent metszetet sokan a riportfotográfia születésének tekintik.
Alig telt el néhány év Louis Daguerre találmányának bejelentését követően, a fotográfia már a sajtó működésének az egyik legfontosabb pillérévé vált. A két legkorábbi illusztrált hetilap, az 1842 májusában indult The Illustrated London News, majd az 1843 márciusától kiadott párizsi L’Illustration volt. Utóbbi a Második Francia Köztársaság idején kirobbant párizsi munkásfelkelésről tudósítva – melyben több mint tízezren haltak meg –, egy dagerrotípiát használt cikke illusztrálásához. A fotográfia szerzősége ismeretlen, illetve bizonytalan eredetű. A korabeli hírközlés tempóját és a megjelenés heti ütemezését jellemzi, hogy a június 22. és 26. között lezajlott zavargásokról csak július 1-én jelent meg az illusztrált hírcikk. Bár ekkoriban a nyomdatechnika még nem tette lehetővé a fotográfiák közvetlen közlését – csak a róluk készült metszetek és litográfiák nyomtatását –, a század utolsó harmadára már ez a technikai akadály is elhárult a sajtó számára.
0103
Fotó: A világ első sajtóképe, L’lllustration, 1848. július 1.
A korai riportfotográfia a háborús tudósítással nyert határozott lendületet, ebben pedig megkerülhetetlen szerepe volt az angol Roger Fentonnak, aki 1855-ben négy hónap alatt mintegy 360 felvételt készített nedves kollódiumos eljárással a krími háborúban. Dacára annak, hogy többnyire szennyezett vízzel, számtalanszor extrém magas nappali átlaghőmérsékletben és nemegyszer tüzérségi tűzben kellett dolgoznia laborként funkcionáló lovas kocsiján. Néhány évvel később az amerikai polgárháború legfontosabb vizuális krónikása, Matthew B. Brady és csapata – köztük Alexander Gardner és Timothy H. O’Sullivan – többnyire már a pillanat szuggesztív megragadásával volt képes ábrázolni a háborús infernó hétköznapi valóságát. Ám a háborúk borzalmairól a nyilvánosság számára készített vizuális dokumentációk a mai napig nem tudták csökkenteni vagy korlátozni azok megismétlődését. Ezektől az évektől a riportfotográfia, mint önálló műfaj, megállíthatatlan fejlődésnek indult, melyet a polgári társadalmak fokozódó híréhsége, a nyomdatechnika, valamint a fototechnika fejlődése – az egyre kisebb és egyre könnyebben kezelhető kamerák, valamint a száraz eljárás megjelenése – segített elő. Az első sajtóképet 1848 júliusában közlő francia L’Illustration 1907-ben publikálta a sajtótörténet első színes felvételét; mindamellett alig száz év kellett ahhoz, hogy a huszadik század közepére a riportfotográfia a nyomtatott újságírás hozzáadott értékéből karakteres műfajjá és önálló erővé váljon.
