A természet tánca – Gert Motmans: Óceán a hullámok között
24 • 07 • 29Baki László
A nemzetközi kortárs fotóművészet alkotóit bemutató sorozatunkban a következő hetekben azokból a legfrissebb nemzetközi fotóprojektekből válogatunk, melyeket elismert szakértők, kurátorok, művészeti igazgatók, képszerkesztők, valamint kiadók és galériák vezetői emeltek ki a LensCulture idei Critics’ Choice pályázatán.
Gert Motmans belga fotográfus első, önálló kiállítása 2021-ben az antwerpeni Deuss Galériában volt látható The Same As It Never Was címmel. Motmans különösen az építészeti és tájképfotográfiákra specializálódott, munkáiban gyakran találkozhatunk letisztult vonalakkal, erős geometriai formákkal és mély kontrasztokkal, amelyek különleges atmoszférát teremtenek. Művészetét a részletek iránti figyelem és a fény játékának mesteri alkalmazása jellemzi.
A Punktnak küldött levelében a fotográfus megírta, hogy főként az olyan vintázs fotók érdeklik, amelyeknél a fotográfus nem mindig ismert, de alkotói pályafutásában meghatározó volt számára a japán fotográfia is, különösen Masao Yamamoto munkássága és Moe Suzuki Today’s island dismantling (2022) című könyve inspirálta, „mely hihetetlenül kifinomult, teljes egészében kézzel készített és nagyon különleges”.
Gert Motmans: An Ocean in Between the Waves
A természet tánca mélyen rezonál mindannyiunkban, mert összekapcsolja biológiai ciklusainkat és ritmusainkat a természet ütemével. A napok körforgása felgyorsul, ahogy a nagyobb, állandóan változó világra pillantunk, addig valami nálunk sokkal nagyobb dologhoz kapcsolódunk. Minden nap más, akár szánunk időt arra, hogy észrevegyük ezt a különbséget, akár nem. Figyelmen kívül hagyjuk az apró változásokat, hiszen el vagyunk foglalva a mindennapi életünkkel, a munkánkkal és a családunkkal. Ha időt szánunk arra, hogy közelebbről nézzük, akkor megpillantjuk a természet változásait.
A fény-árnyék az egyik olyan mintázat, amely „összeköt” minket a természettel. A fény és az árnyék szerepet játszik az emlékezetben is. Mindannyiunknak vannak emlékei az általunk átélt fontos jelenetekről és helyszínekről. Azért tudunk felidézni helyeket, mert az elménk pillanatnyi asszociációkat hoz létre aszerint, hogy milyen illata van az adott helynek, milyen a hangja, milyen érzést kelt bennünk. A hangok, az illatok, az ízek, a fény és az árnyék változatai révén élénk képek áradnak vissza a múltunkból. Például ahogyan a fény és árnyék pislákol vagy hullámzik a vízen egy mintázat, amelyen keresztül kapcsolatot teremtünk az adott hellyel.
Gert Motmans ebben a sorozatában kísérteties, álomszerű képeket készített, melyek egy távoli emlék romantikáját idézik. Az emberi gondolatokhoz hasonlóan töredezettek, és engem nagyon megérintenek a veszteség és a gyász érzései, melyeket a természet baljós ereje, örökkévaló formái és textúrái közvetítenek. (Andrew Wingert, Pace Galéria)
A fotográfus további képei ezen a linken tekinthetők meg.